» Franciaország

» Franciaország » Île-de-France


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Montmartre negyed bohém festőiről, kávéházairól és kabaréiról, meg természetesen a Párizs fölé magasodó Sacré Coeur (Szent Szív) katedrálisról híres.

Siklóval a Montmartre tetejére

A Párizs fölé magasodó domb oldalán éppen a 20. század első évében építették fel az első siklót, amelyet még ellensúly emelt fel, ezt váltotta fel 1935-ben az elektromos meghajtású sikló - ez egészen 1991-ig szolgálatban állt, ám már nem bírta a nagy megerőltetést, az évi mintegy kétmillió utast. Az 1991-ben átadott új sikló kocsijait ugyanaz a formatervező rajzolta meg, aki a híres francia szuperexpressz, a TGV szerelvényeit tervezte. A sajátos formájú kocsik egyszerre hatvan utast vihetnek egy metrójegy áráért a csúcsra, vagy onnan vissza, mindössze negyven másodperc alatt, az eddig több mint egy perces utazás helyett. A kocsik egymástól függetlenul működnek, vagyis nem kell az egyik indításával a másik megteltére várni, akár egyszerre lehetnek hegymenetben, vagy lejtmenetben. 

Sacré-Coeur bazilika

A legenda szerint a domb azért kapta a Mons Martyrium (Mártírhegy) nevet, mert 250 körül a rómaiak itt fejezték le több mártírral együtt Szent Dénest. Részben ezért és a kommün (1871) alatt elkövetett bűnökért engesztelésül építettek a dombra egy fogadalmi templomot, a Sacré Cœur-bazilikát. A lépcsőiről gyönyörű kilátás nyílik a városra. (részletek)

Montmartre-i Szüreti Fesztivál

Párizs e turisták által sűrűn látogatott történelmi városrészében mindössze kétezer szőlőtőke maradt meg a Sacré Coeur bazilika oldalában, ezért a város nagy becsben tartja az egykori szőlővidék utolsó rekvizitumát. A domb lejtőjén található szőlőültetvényen csaknem 1500 négyzetmétert borítanak a Pinot Noir és Gamay szőlőtőkék, amelyekből évente akár 2000 palack bort is nyernek - ez "a Montmartre bora'.

Ezen a parcellán már a római és gall időkben is szőlőt termesztettek. A közeli kolostorban egészen a 18. század végéig foglalkoztak borászattal, aztán a városiasodással párhuzamosan ez a kultúra szinte teljesen megszűnt. 1930-ban Párizs városa megmentette az utolsó parcellát, nem adta meg az engedélyt az oda tervezett épület felhúzására, inkább új tőkéket telepített a lejtőre.

1934 óta évről évre látványos ünnepség keretében adja meg az engedélyt a kerület polgármestere a szüret megkezdésére, s erre az alkalomra Franciaország és a világ számos borrendje és folklóregyüttese meghívást kap.

Moulin Rouge

A francia kánkán bölcsőjének számító párizsi Moulin Rouge a Montmartre aljában, a Pigalle téren található kabaré 900 férőhelyes nézőterének 97 százalékos a kihasználtsága: az év 365 napján minden este két showműsor látható, 9 és 11 órakor.

A Moulin Rouge - ahol évente 630 ezren fordulnak meg - az Eiffel-torony, a versailles-i kastély és a Disneyland Paris mellett a leggyakrabban fotózott francia turistalátványosságok közé tartozik.

A legendákkal ellentétben a párizsi kabarék és köztük a Moulin Rouge - vacsorával együtt fejenként 150-200 euróba kerülő - varietéműsorainak közönsége ötven százalékban még mindig francia. A külföldi turisták nagyobb, szervezett csoportokban érkeznek, hogy lássák a 14 országból származó táncosok által előadott hagyományos műsort. A legtöbben Kínából, Oroszországból és az Egyesült Államokból jönnek.

A mulató egyébként a világ legjelentősebb pezsgőfogyasztója: évente 240 ezer üvegnyit rendelnek a nézők.

A mulató híres kánkántársulatának német származású alapítója, Dorothea Haug után csak Doriss-lányoknak nevezett hatvan táncosnő mindegyike klasszikus táncot tanult és legalább 175 centiméter magas. Színpadi kísérőik, a húsz Doriss-fiú és a revükben fellépő tucatnyi erőművész, akrobata és zsonglőr pedig legalább 185 centiméter magas.

A mulató évente több szereplőválogatást is tart, amelyekre tucatjával érkeznek a jelöltek a világ minden tájáról, és ahol Janet Pharaoh balettmester válogatja ki a jövőbeni Doriss-táncosokat.

A Moulin Rouge Toulouse-Lautrec festményeiről ismert hatalmas színpadán évek óta látható a 8 millió euró költségvetésű Féerie (Tündérvilág) című kétórás revü, amelyben paradicsommadarak, erotikus bohócok és más képzeletbeli alakok tűnnek fel öt valódi óriáskígyó társaságában, egy 40 tonnányi vizet tartalmazó óriásakváriumban.

A revü jelenetei a kormányzó báljától egy hindu templomon át Párizs felszabadításáig invitálják a nézőket, valamennyi történet a szerelmet ünnepli. Az előadás - mint mindegyik revü - csúcspontja azonban a hagyományos kánkán a kiabálások ritmusára végrehajtott láb- és szoknyaemelésekkel, spárgázásokkal.

Párizs nemzetközileg legismertebb lokálja 1889. október 6-án nyitotta meg kapuit, és a különleges, erotikus, ugyanakkor akrobatikus képességeket igénylő és magas művészi színvonalat nyújtó varietéműsoraival szempillantás alatt a párizsi élet központi helyévé vált. Sokan a botrányos tánc, a kánkán híre miatt voltak kíváncsiak a mulatóra, ahol később fellépett Mistinguett, Edith Piaf, Maurice Chevalier, Yves Montand, Liza Minnelli, Ella Fitzgerald, Frank Sinatra és az 1990-es években La Toya Jackson is.

Amelei csodálatos élete - Les Deux Moulins kávéház

Ebben a kávéházban forgatták az Amelie csodálatos élete c. filmet. A film sikere fellendítette a montmartre-i Café des deux Moulins forgalmát, ahol a film több jelenete játszódik, és különösen népszerű lett az a marokkói származású fűszeres, akiről a rendező, Jean-Pierre Jeunet  egyik szereplőjét mintázta. Azóta a valódi montmartre-iak is hisznek a csodákban, mint Amélie Poulain és barátai.

"Szeretlek" fal

Különös emlékmű rejtőzik Párizsban a Montmartre kis eldugott terének, a Place Jehan-Rictusnek a fái között: a "Szeretlek" fal. Fő mondandója a szerelem. A nagy, kék márványtáblán összesen 314-szer olvasható a "szeretlek" szó, és hogy minél többek számára legyen érthető: sokféle nyelven és dialektusban.

A tábla Frédéric Baron, a negyedet gyakran látogató író-zeneszerző műve. A történet 1992-ben kezdődött. "A bátyám egy lapra írta rá nekem: "szeretlek". Ez annyira meghatott, hogy "szeretlek-gyűjtő" lett belőlem Párizs, a románc fővárosának utcáin - mesélte a Le Figaro című francia lapnak Baron. Az elmúlt években sikerült összegyűjtenie 1500 szerelmi vallomást, a francián kívül angol, kínai, kirgiz, navajo, és seregnyi más létező és a szerelmesek által kitalált nyelven.

Ezután jött az ötlet, hogy a gyűjteményt minden szerelmes számára láthatóvá kellene tenni. Így kerültek a kis cédulákról a "szeretlek"-ek egy kalligrafikus közreműködésével a táblára. A kézírást pontosan átmásolták, csak a betűk méreteit változtatták egyformára.

A "Szeretlek fal" máris amolyan kegyhelyfélévé vált, ahová a fiatalok zarándokolnak fogadalmat tenni. 

Tartomány:Île-de-France
Település:Párizs
Cím:Montmartre
GPS: 48° 53′ 12.13944″, 2° 20′ 29.6574″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó