» Franciaország

» Franciaország » Île-de-France » Világörökség


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A világ legismertebb katedrálisa a gótikus stílusú párizsi Notre Dame, amelyet Victor Hugo is megénekelt A párizsi Notre Dame című könyvében. Az Unesco Világörökség része.

Párizs legismertebb gótikus temploma 1163 és 1345 között épült, évente mintegy 13 millió látogató keresi fel. 

A román stílusú katedrális két tornya, a keresztboltozatai, a színes üvegei, rózsaablakai és hatalmas orgonája teszik igazán lenyűgözővé a párizsi Notre Dame Katedrálist. 

Az île de la Cité-n található székesegyház hossza 128 méter, a szélessége 41 méter, az ikertornyok magassága 63 méter, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.

A Notre Dame-ot Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdete építeni 1163-ban gótikus stílusban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.

A francia uralkodók a Notre Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely “sötét évszázada” lett a székesegyháznak.

A Francia forradalom alatt nagyon megrongálódott: a katedrálist bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 

Napóleon megkoronázását aztán ismét ott ünnepelték 1804-ben, de 1831-ben ismét hatalmas rongálás áldozata a székesegyház.

Az épület feltámadása Eugene Viollet-le-Duc építésznek köszönhető, aki mindenkinél jobban ismerte a funkcionalitását és szerkezetét, és 1844 és 1864 között – az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával restaurálta, leleményességével megfűszerezve, amiről a toronytető és a vízköpők tanúskodnak.

Victor Hugo híres regényében a Notre-Dame de Paris-ban tette világszerte ismertté a katedrálist, illetve Esmeralda és Quasimodo alakját. Victor Hugo elsőként emelte fel szavát A párizsi Notre-Dame című regényének 1831-es megjelentetésével a pusztulásra ítélt középkori építészeti remekműért.

A Notre-Dame ereklyéi

A Notre Dame legbecsésebb ereklyéi: Jézus töviskoronája, keresztjének egy darabkája és az egyik szög, amivel a megváltót a keresztre szögezték a római katonák. A ritka ereklyék, amelyeket csak évente egyszer, nagypénteken állítanak ki, elég hányatott úton kerültek a Notre Dame-ba.

A töviskorona a torinói lepellel együtt a keresztény világ egyik legbecsésebb ereklyéje. Mai formájában elég ártalmatlan, gyékényfonatnak látszik, 21 cm átmérőjű, több szalaggal van átkötve. A hagyomány szerint Krisztus halála után több mint ezer évvel, 1063-ban került Jeruzsálemből a bizánci császári kápolnába, mert a császár biztonságba akarta helyezni az esetleges fosztogatók elől. Amikor utóda, II. Baldvin majdnem 200 évvel később pénzzavarba került, mégsem vonakodott elzálogosítani az ereklyét a velencei kalmároknál. Visszaváltani nem tudta, így a franciák jámborságáról és igazságosságáról ismert királya, IX. (Szent) Lajos váltotta ki és ezzel meg is szerezte az ereklyét. Hogy méltó keretbe állíthassa nemcsak drága ereklyetartót csináltatott, hanem megépíttette a szent kápolnát, az érett francia gótika legcsodálatosabb remekművét.

Ugyancsak a francia származású bizanci császártól került Párizsba Szent Lajos birtokába a kereszt darabkája, két évvel a töviskorona után. A szög szintén Bizáncból került Nyugat-Európába. V. Konstantin császár adta a római birodalom egykori nyugati felét újraegyesítő Nagy Károlynak, aki azt koronázó városának, Aachen domjában helyezte el. Unokája, Kopasz Károly azonban, akinek a birodalom felosztásakor a mai Franciaország elődje jutott, magával hozta és a Saint-Denis-i apátságnak adományozta. A három ereklye a forradalom megrázkodtatásai után került végleges helyére, a Notre Dame-ba.

A három rendkívüli ereklye őrizete is rendkívüli. Ma is a szentsír lovagrend fehér kámzsás, rajta piros keresztes lovagjai állnak mellette díszőrséget. Azé a lovagrendé, amelyet az első kereszteshadjárat vezére, Bouillon Gottfried alapított 1099-ben.

Az ereklyék történetének prózaibb utóirata persze az, hogy eredetük a homályba vész és a középkor folyamán igencsak bővelkedtek a kereszténység nagy központjaiban. Kálvin korában például már jó 40 töviskoronát tartottak számon, köztük a legtöbbet Firenzében. A múlt század vége felé egy tudós francia világi kutató mintegy százat számlált össze. Napjainkra állítólag a párizsi az egyetlen.

Huszártorony

2019 áprilisában elkezdték a templom restaurálását, leemelték és felújításra elszállították a párizsi Notre Dame huszártornyát díszítő bronzszobrokat. A 16 szobrot az 1860-as években helyeztek a katedrálisra. 

A 3 méter magas és mintegy 250 kilogramm súlyú szürkés-zöld szint öltött szobrokat - amelyek a 12 apostolt és a négy evangélistát ábrázolják - Périgueux városába szállították, ahol először megvizsgálják, majd teljesen felújítják őket, mielőtt a tervek szeriont 2022-ben visszakerülnek az eredeti helyükre. Kettesével újítják fel őket, miközben a többi szobrot 19 hónapon át a székesegyház főhajójában őrzik. A felújítás során a szobrok színe várhatóan megváltozik, barnássá válik, és így visszanyerik eredeti bronzszínüket.   
    
A bronzszobrok nem a középkorban, hanem a katedrális huszártornyának újjáépítésekor, 1859-1860-ban Eugene Viollet-le-Duc építész invenciózus, de stílushű elképzelései szerint épültek. A katedrális eredeti huszártornya 1250-ben készült el, de a francia forradalmat követő időszakban lebontották. 

A szobrok felújítása mintegy 800 ezer euróba kerül. A huszártorony teljes restaurációja, amelyet teljes egészében a francia állam finanszíroz, mintegy 11 millióra rúg.

Film a felújítási munkálatokról: 

2019. április 15. A Notre Dame a felújítási munkák közben kigyulladt. A tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett és onnan terjedt tovább. A lángok elpusztították a világhírű épület huszártornyát és a teljes tetőszerkezetet. A Notre-Dame tetőszerkezetének kétharmada leégett a tűzben, az épület túlélte a katasztrófát. A műkincsek és a vallási kegytárgyak jelentős részét is ki tudták menteni. A megmenekült relikviák között van Szent Lajos király tunikája és Krisztus állítólagos töviskoronája is, amelyet a hagyomány szerint Szent (IX.) Lajos hozott a Szentföldről.

A helyreállításra nemzetközi adakozás indult. François-Henri Pinault, az egyik leggazdagabb francia üzletember 100 millió euróval segíti a székesegyház újjáépítését. Az LVHM vállalat és az Arnault-család pedig 200 millió eurót ajánlott fel a helyreállítási munkálatokra.

A szegedi önkormányzat tízezer eurót (mintegy hárommillió forintot) ajánlott föl a Notre Dame újjáépítésére. 140 éve Párizs segítséget nyújtott a nagy árvíz után Szeged újjáépítéséhez, most az európai szolidaritás jegyében Szeged segít Párizsnak.

Érdekességek a katedrálisban:

Kripta. 2000 éves kripták.

A point zéro. “0” kilométerkő, innen számítják az utak távolságát.

A torony: A toronyba 387 lépcső vezet (nincs lift), felnőttek 8.50 Euró, gyerekeknek 5.50 Euró. Innen közelről is meg lehet vizsgálni a vízköpőket. Felmászva szinte hozzáérhetünk a műemlék legnagyobb harangjához, a bourdon Emmanuel-hez.

Tetőszerkezet. A Notre-Dame tetőszerkezete az egyik legősibb ilyen építmény a francia fővárosban. Az eredeti az 1160-1170-es években épült és ugyan 1220-ban átépítették, de felhasználták az eredeti szerkezet számos elemét a mintegy 100 méter hosszú, 40 méteres kereszthajós, 10 méter magas tetőszerkezethez. A tető faszerkezetéhez szükséges mintegy 13 ezer fát a feljegyzések szerint 1160 körül vágták ki, 21 hektárnyi erdőt használtak fel hozzá, a fák többsége a 800-900-as évektől nőtt.

Harangok. Ha esik, ha fúj, a Notre Dame északi tornyának négy harangja 1856 óta éjjel-nappal minden 15 percben megkondul - kihagyás nélkül. Megszólaltak az I. világháború végén, 1944-ben, Párizs felszabadulásakor, és a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozataiért is. A négy harang különböző francia szentektől kölcsönzött neveket visel. Angélique-Francoise, Antoinette-Charlotte, Hyacinthe-Jeanne és Denise-David. A nagy 1681-es Bourdon Emmanuel a déli toronyban lakik és Európában az egyik legszebbnek számít. Ez a bronzhangszer kong a legfőbb vallási szertartások, a pápai látogatások, az államfők temetése és a legfontosabb ünnepi megemlékezések alkalmából. Amikor II. János Pál pápa 2005-ben, 84 éves korában meghalt, a Bourdon Emmanuel 84-szer kondult meg. A forradalom idején a forradalmárok lefoglalták az Emmanuel harangot, de szerencsére nem semmisítették meg. 1802-ben aztán Bonaparte Napóleon óhajára visszahelyezték a déli toronyba.

A három rózsaablak: az épület 3 lenyűgöző üveg rózsaablaka gyönyörű fényhatásokkal kápráztatja el a látogatókat. A déli-ablak a homlokzat kereszthajóját uralja. A rózsaablakok átmérője 12,9 méter. Gyönyörű színeivel káprázatos fényhatásokat nyújt.

Az orgona. A 7800 sípos orgonát felújították és ma tökéletesen működik. A Notre-Dame 113 regiszteres és 5 manuálos nagyorgonája ma a világ egyik legjobb hangszerének tartják.

A szélkakas. A szélkakas Notre Dame huszártornyának csúcsán áll, 93 méter magasan a katedrális legmagasabb pontja, és a szélirányt meghatározására szolgál. Ráadásul a főváros egyik legértékesebb kincsét őrzi! Az 1920-as években zajló restauráció során csontport fedeztek fel a fémállat belsejében, eredetét nem tudták meghatározni. Így Verdier kardinális, Párizs érseke úgy döntött, hogy a helyére rakjanak inkább három nagyon fontos ereklyét: Szent Dénes és Szent Genovéva – Párizs védőszentjeinek – relikviáit, valamint Krisztus koronájának 70 tüskéjéből egyet. A relikviák arra szolgálnak, hogy megvédjék Párizs népét.

Szűz Mária szobor. A szobor lábánál tért meg Paul Claudel író, költő 1886 karácsonyán.

Misék:

hétfőtől szombatig 8-kor 9-kor és 18.15 kor,
vasárnap 8.30-kor, 15.45-kor és 18.30-kor
Gyónás: angolul, franciául, spanyolul, olaszul, portugálul, németül, kínaiul és japánul

Nyitva tartás: Egész évben. Hétköznap 9.30-tól 18-ig, hétvégén 9-től 18-ig.

Tartomány:Île-de-France
Település:Párizs
Cím:Rue du cloître Notre-Dame
GPS: 48° 51′ 10.8023″, 2° 20′ 59.99964″
Honlap: http://www.notredamedeparis.fr/

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó