» Franciaország

» Franciaország » Île-de-France


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Egy eltűnt kastély kertje. Egy eltűnt kastély, ahol a francia történelem legnagyobb alakjai éltek, ahol a francia történelem legnagyobb eseményei játszódtak. Egy kert, amely a versailles-i mérnökök keze munkáját őrzik, egy kert, ahol a fényűző ünnepségek fényűző ünnepségeket követtek és ahol megelevenedik a háború, a forradalom és a királyi fenség.

Történelem

Medici Katalin francia anyakirályné 1577-ben Jérôme de Gondi-nak első lovászának és firenzei honfitársának ajándékozott egy Saint-Cloud-i házat, az hôtel d'Aulnay-t. De Gondi kastéllyá bővítette ki ajándékát, L alakú alaprajzzal: a bejárat dél felé nézett, míg az ellenkező irányba nyúló szárny egy pavilon-ban végződött, tökéletes kilátással a Szajnára.

Pár évvel később a vallásháború utolsó szakasza alatt III. Henrik király Saint-Cloud-ból vezette az ostromot Párizs ellen, amelyet a radikális katolikusok uraltak. Azonban – bár a királyi csapatok már előnyben voltak – 1589. augusztus 1-jén Jacques Clément domonkos szerzetes meggyilkolta az uralkodót, mert az igaz hit árulójának képzelte. Utolsó leheletével a protestáns Navarrai Henriket, a későbbi IV. Henriket jelölte meg utódjának, aki folytatta a háborút és végül 1598-ban le is zárta a Nantes-i ediktummal, amelyben majdnem teljes vallásszabadságot hirdetett meg.

A kastélyt a Gondi család több generáción keresztül csinosítgatta. 1655-ben 12 hektárra bővült a park mérete és jelentős építkezéseket végeztek; sajnos ezekről ma már keveset tudunk.

-----------

1658-ban egy új fejezet kezdődött Saint-Cloud életében. XIV. Lajos (vagyis tulajdonképpen Mazarin főminiszter) megvásárolta a birtokot öccse, Fülöp, Anjou hercege és később Orléans-i herceg, vagy hivatalos címén Monsieur részére. A vásárlással kapcsolatos közkeletű hiedelem szerint 1658. október 25-én Monsieur vette meg a Saint-Cloud-i kastélyt, miután az akkori tulajdonos, Hervart pénzügyi főintendáns egy fényűző ünnepséget rendezett XIV. Lajos, Monsieur, anyjuk, Ausztriai Anna és Mazarin bíboros tiszteletére; ez azonban ellent mond a korabeli újságoknak. Egy 1568. október 12-i cikk szerint:

„6-án a király Monsieur és az Őeminenciája kíséretében egy sétát élvezhetett Saint-Cloud-ban, Hervart, a pénzügyek kezelőjének szép házában, aki vacsorára is meghívta őket az udvar többi nagyságával együtt, olyan pompával, hogy az összes beszámoló szerint elnyerte Őfelsége elégedettségét”

Az október 19-i újságban pedig ez állt:

„E hónap 12-én a királyné [Ausztriai Anna] Mademoiselle társaságában meglátogatta  Saint-Cloud-t, Monsieur otthonát, amely ezelőtt Hervart tulajdona volt; a király is elment, ezért a herceg egy csodálatos vacsorával fogadta az egész kíséretével együtt.”

Látható, hogy a tulajdonosváltásnak már jóval 12-e előtt meg kellett történnie, valószínűleg a Hervart rendezte vacsorán döntötték el véglegesen 6-án. A vétel pontos okait sem tudjuk: vajon Mazarin egy Párizs körüli kastély-hálózatot akart volna kiépíteni politikai okokból? Vagy Monsieur pozícióját akarta bátyjához méltóvá tenni, akit már ekkor a „világ legnagyobb királyának” kezdtek nevezni? Mindenesetre ugyanez év októberében megadták Fülöp a színház tartás hercegi jogát, amelynek élére Jean-Baptiste Poquelin-t nevezték ki, akit a legtöbben Molière néven ismernek.

Monsieur jelentős átalakításokat végzett a kastélyon, többek között az építész Jules Hardouin-Mansart, a festő Pierre Mignard-t és a kertépítész André Le Nôtre-t kérte fel. 1659 és 1695 között a park területe 12-ről 590 hektárra nőtt, ez a terület még ma is látogatható az eredeti állapotában. A bővítések 156 000 livre-be kerültek.

1670-ben Saint-Cloud-ban hunyt el máig rejtélyes körülmények között Stuart Henrietta, Monsieur első felesége.

1678 októberében egy öt napos ünnepséget látott vendégül a park XIV. Lajos tiszteletére, aki így fel is fedezhette a fényűző kastélyt, amelyet az öccse építtetett.

Monsieur 1701. június 9-én halt meg egy agyvérzés következtében egy, a bátyjával folytatott heves vita másnapján a gyermekeik házasságával kapcsolatban.

-----------

1874. október 24-én XVI. Lajos Marie-Antoinette számára megvette a Saint-Cloud-i kastélyt, mivel a király meg volt győződve, hogy a „vidéki” levegő jót fog tenni a királynő és a dauphin, azaz a trónörökös számára. Az akkori tulajdonosa a Orléans-i Fülöp dédunokája, Lajos Fülöp volt, aki a szeretőjével Madame de Montesson-nal kötött morganatikus házassága után már nem látogatta tovább a kastélyt.

Marie-Antoinette jelentős átalakításokat végzett a kastélyon és a bútorzatot is bővítette: a francia forradalom nyitónapjain ide szállították a bútorokat Versailles-ból.

A még Orléans-i Fülöp által építtetett orangerie-ben ült össze 1799. november 10-én az Ötszázak Tanácsa. Ekkor hajtották végre a brumaire 18–19-i államcsínyt, amely során Napóleon elérte, hogy számolják fel a Direktóriumot a Konzulátos javára, amelynek élére saját magát helyezte.

Ennek megfelelően 1804. május 18-án Saint-Cloud-ban kiáltották ki I. Napóleont francia császárrá. A kastély hamarosan a kedvenc rezidenciájává vált, és több új alkotással gazdagította a belső teret. Mikor 1814-ben a poroszok elfoglalták, a császár fürdőszobájában állítólag megtalálták Albrecht Altdorfer Nagy Sándor csatája című festményét.

1852. december 1-jén III. Napóleon nagybátyja példáját követve Saint-Cloud-ban iktatta be magát a Nemzetgyűlés által. Ezután minden évben, tavasztól télig a császár és Eugénie császárné a kastélyban rendezte be udvarát.

1870. július 28-án III. Napóleon innen üzent hadat a poroszoknak. A konfliktus alatt a németek elfoglalták a kastélyt és főhadiszállásukká tették meg. Ennek köszönhetően 1870. október 13-án a francia ágyuk szinte teljesen lebombázták és felgyújtották Párizs ostroma során.

A háború után Saint-Cloud romjai még húsz évig álltak, amíg nem 1892-ben bontották le. Az egyetlen épségben megmaradt részét, a jobb szárny oromzatát, a legváratlanabb helyen csodálhatjuk meg: I. Ferdinánd bolgár cár a Fekete-tenger partján fekvő Euxinograd-i palota teraszának tartóelemének használta.

Szerencsére Eugénie császárné a berendezés nagyrészét elszállíttatta, miután kitört a háború.

A park

A 460 hektáros park alkotja a Saint-Cloud-i birtokot. Ebbe beletartozik Le Nôtre francia kertje, Marie-Antoinette virágkertje (itt nőnek a francia állam számára szánt rózsák), egy 1820-as angolkert, több szökőkút és egy csodálatos kilátás Párizsra.

A park kétségtelenül André Le Nôtre egyik remekműve, Vaux-le-Vicomte és Versailles mellett, így nem csoda, hogy a „Jelentős Kertek-díj” tulajdonosa. Tökéletesen alkalmazkodik a terep egyenetlenségeihez és a szokatlan tájelemekhez, amely a franciakertek királyává teszi. Mióta a kastély a lángok martaléka lett, már csak a kertek és szökőkutak őrzik a hercegi, királyi majd császári rezidencia, a fényűző ünnepségek és fogadások a emlékét, átruházva rájuk a francia történelem fontos tanújának szerepét.

André Le Nôtre munkásságát a kortársai is magasztalták. Monsieur második felesége, Palatine hercegnő szerint „köztünk szólva, a mi kertjeink sokkal szebbek, mint a Versailles-iak.” Munkája kétségtelenül monumentális volt: neki köszönhetjük, hogy a Saint-Cloud-i parkot a mai látogató is felfedezheti.  

Minden délután az érdeklődők egy csodálatos vízi-shownak lehetnek szemtanúi, mivel Saint-Cloud egyik legfontosabb tulajdonsága a víz jelenléte. A XVII. századi firenzei Francini testvérek szakértelmének köszönhetően a szökőkutak, vízesések és medencék még ma is épségben állnak a Napkirály kora óta, és az akkori technikákkal, kizárólag a gravitáció erejét kihasználva egy lenyűgöző műsort állítottak össze a látogatók örömére, amely során a vízsugár akár a 30 méteres magasságot is elérheti.

INGYENES BELÉPÉS!

Nyitvatartás:

Március, április, szeptember, október : 7.30 - 21
Májustól augusztusig : 7.30 - 22
Novembertől februárig : 7.30 - 20 

Tartomány:Île-de-France
Település:Saint-Cloud
Cím:Domaine national de Saint-Cloud
GPS: 48° 50′ 10.68″, 2° 12′ 57.6″
Honlap: www.domaine-saint-cloud.fr/

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó