Victor Hugo Múzeum

Victor Hugo az európai romantika vezéregyénisége volt. Szellemi formálódására a napóleoni császárság diadalmas harcai, anyja királypárti és katolikus meggyőződése, a család számos korzikai, itáliai és spanyolországi utazása, serdülőkori olvasmányai és költői kísérletei gyakoroltak döntő hatást. Első drámáival - Hernani, Ruy Blas - felszabadította a francia drámaírást a klasszicizmus elavult merevsége alól.

1831-ben írta meg A párizsi Notre Dame című romantikus történelmi regényét, amellyel népszerűvé vált, és a liberális-romantikus ifjúság vezére lett. 1841-ben a Francia Akadémia tagjai közé választották. Az 1840-es években megkezdett és 1862-ben befejezett Nyomorultak című hatalmas társadalmi regényében már a kritikai realizmus jegyei is megtalálhatóak. E művében megelevenítette a 19. század eseményeit és tiltakozott a nyomor ellen. (A regényből számos adaptáció készült - filmek, színdarabok és musical.)

Hugo regényei a francia romantika legnagyobb alkotásai, a kritikai realizmus előfutárai, a legnemesebb emberi érzések kifejezései. Költészete a szinte neoklasszikus konzervatív királypártiságtól a romantikus témák gazdag kibontásán át fejlődött az emigrációban írt hatalmas költői víziókig. Publicisztikai írásai mind haladóbbá váló nézeteinek állomásait jelzik: a halálbüntetést elítélő Egy halálraítélt utolsó napja (1829), a testvériséget és a társadalmi haladást hirdető Claude Gueux (1834), a második császárságot ostorozó pamflet, a Kis Napóleon (1852). Önéletrajza, beszédei, cikkei, tanulmányai, útirajzai ugyancsak jelentősek.

1852-től száműzetésben élt Jersey, majd Guernsey szigetén, és 1873-ban tért vissza végleg Párizsba.

Place des Vosges

A Place des Vosges, ahol egykor Victor Hugo lakott Párizs legrégebbi, és talán legszebb tere. Az eredetileg Place Royale-nak hívott teret IV. Henrik megbízásából 1605-1612 között építették. Ma is az eredeti épületek állnak itt, így a korai 17. századi párizsi építészet fantasztikus példái tekinthetők itt meg, a tér vörös téglás épületei Párizs szerte egyedülállóak. A tér egy szabályos 140x140 méteres négyzet, az első európai királyi várostervezés remek példájának számít. A Place des Vosges nevet 1799-ben kapta, amikor Franciaország Vosges régiója (ez a francia-német határnál található) volt, amely elsőnek befizette a hadiadót.

A tér árkádjaiban ma már hangulatos kávézók, éttermek és művészeti galériák működnek.

Maison de Victor Hugo

Victor Hugo 1832-1848 között a Place de Vosges 6-os számú házában élt. Rajta kívül még több híres francia költő, és festő lakása volt itt, úgy tűnik, ez igen inspiratív környezetnek számít. A tér teljesen árkádos, az árkádokban ma már hangulatos kávézók, éttermek és művészeti galériák működnek.

2021-ben felújítás után újra megnyílt az író egykori párizsi otthona.

A 2019 áprilisa óta zárva tartott Maison de Victor Hugo 2021. május 19-én nyitott meg újra, kibővített terekkel, felújított gyűjteményi tárgyakkal és új szerzeményekkel.

A múzeum korábban egy általános iskolával osztozott a 17. századi épületen, a Hôtel de Rohan-Guéménée-n. Az iskola egykori játszóterét most újra kertté alakították át, amelyben egy kígyóval díszített szökőkút másolata található, amelyet Hugo még 1852-ben, III. napóleon hatalomátvétele után, franciaországi száműzetése előtt vásárolt.

A belső udvarra néz az új, földszinti Maison Mulot kávézó, amely egy teljesen felújított jegypénztárhoz kapcsolódik, ahol érintőképernyők és továbbfejlesztett audio guide-ok várják a látássérült látogatókat. A Maison de Victor Hugo egyike az olyan franciaországi múzeumoknak, amely megfelel a nemzeti turisztikai és fogyatékossági akkreditációs rendszer mind a négy kategóriájának, vagyis teljes mértékben hozzáférhető a testi vagy szellemi fogyatékkal élők, illetve a látás- vagy hallássérültek számára.

Az építési projekt keretében új lépcsőt építettek be, amely a múzeum második és harmadik emeleti ideiglenes és állandó kiállításainak végétől visszavezet a földszintre. A lépcső alján François Pompon 1887-ben készült gipszszobra, Cosette áll, amely Hugo Les Miserables című művének hősnőjét ábrázolja.

"Ezt az időt [a bezárás alatt] arra használtuk ki, hogy restauráljuk néhány remekművünket" - mondta Gérard Audinet, a múzeum igazgatója. Ezek között van egy tükörkeret a kínai szalonban, amelyet Hugo 1857-ben virágokkal és pillangókkal festett meg. "A sárga lakkot eltávolítottuk - olyan jó, mintha új lenne".

Audinet kedvenc szerzeményei közé tartozik François-Nicolas Chifflart, Hugo A tenger munkásai című regényének első illusztrátora által készített vázlatsorozat. "Volt már egy Hugótól Chifflartnak dedikált rajzunk. Képzeljék el, milyen boldog voltam, amikor megtaláltam az utóbbi dedikációját az előbbinek!" - mondja. Az újonnan szerzett mű egy csatajelenethez készült tanulmány, amely a Petit Palais-ban függ.

A Maison de Victor Hugo azt tervezi, hogy a következő hónapban, június 10. és november 21. között kiállítja az író 700 törékeny rajzából álló gyűjteményének mintegy 300 darabját.