Maastricht a 6. század óta fontos szerepet játszik zarándokhelyként, amelynek középpontjában a város első püspöke áll. A hit és az évszázados történelem nyomai mindenütt láthatóak a városban. A mai napig évente több mint százezer ember látogat el a világ minden tájáról Szent Servatius püspök sírjához és a Szent Servatius-bazilika kincstárához. A város hangulatát a Szent Servatius tiszteletére rendezett kulturális tevékenységek, fesztiválok és felvonulások jellemzik.
Feltehetően a híres francia testőr, Charles de Batz de Castelmore d’Artagnan maradványait találták meg régészek Maastricht hollandiai város egyik templomi oltára alatt.
Munkások emberi maradványokat találtak a kövezet alatt, miután februárban kicserélték a maastrichti Szent Péter és Pál templom padlózatának egy részét, a csontvázat ezután DNS-vizsgálatnak vetették alá, amelyet egy müncheni laboratóriumban végeznek.
A XIII. századi alapokkal rendelkező, modern templomról korábban is tudott volt, hogy egy XVII. századi katona lehetséges nyughelye.
D’Artagnan, a forrófejű gascogne-i fiatalember volt Alexandre Dumas 1844-ben megjelent romantikus regényének, a Három testőrnek a főhősőse, akiből XIII., majd XIV. Lajos francia király testőre lett.
D’Artagnan azonban létező történelmi személy volt, a Gers megyei Lupiac-ból származó nemesember XIV. Lajos, a Napkirály alatt szolgált, és feltehetően ő lett a királyi testőrség kapitánya. Maastricht francia ostromában esett el 1673. június 25-én, a francia–holland háborúban, miután a torkán találta el egy muskétás golyója. A nyughelye mindezidáig ismeretlen volt.
A XIII. századi alapokkal rendelkező, modern templomról korábban is tudott volt, hogy egy XVII. századi katona lehetséges nyughelye.
D’Artagnan, a forrófejű gascogne-i fiatalember volt Alexandre Dumas 1844-ben megjelent romantikus regényének, a Három testőrnek a főhősőse, akiből XIII., majd XIV. Lajos francia király testőre lett.
D’Artagnan azonban létező történelmi személy volt, a Gers megyei Lupiac-ból származó nemesember XIV. Lajos, a Napkirály alatt szolgált, és feltehetően ő lett a királyi testőrség kapitánya. Maastricht francia ostromában esett el 1673. június 25-én, a francia–holland háborúban, miután a torkán találta el egy muskétás golyója. A nyughelye mindezidáig ismeretlen volt.
|
Értékeld te is!