» Franciaország

» Franciaország » Provence-Alpes-Côte d'Azur » Provence


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Provence vadromantikus tája a Luberon-völgy.

Gordes

Párizsi művészek, hírességek egyik kedvelt települése az Avignontól alig 40 km-re fekvő Gordes, a Luberon-völgy hihetetlenül festői falva. A sziklára épült mézszínű házak a sziklatetőn magasodó 12-16. századi várral valóban pompás látványt nyújtanak.

A látogatóknak érdemes megnézni a Saint-Firmian palota pincéit is, valamint a település közvetlen szomszédságában található román kori Sénanque-i apátságot.

Roussillon

A Luberon vidékének ugyancsak "kötelező" látnivalója a gyönyörű tájba illeszkedő, színpompás házakkal, zöld fenyőkkel és vörös sziklákkal tarkított Roussillon, amely izgalmas művészeti galériákkal és kiváló éttermekkel is elbűvöli vendégeit.

Ménerbes

A város a Bor, mámor, Provence c. filmből ismert. 

A Musée du Tire-Bouchon múzeumban a 17. századtól napjainkig, több mint 1200 dugóhúzót állítottak ki. Kézzel faragott, géppel készített, arany, ezüst, fa, elefántcsont dugóhúzók a világ minden tájáról.

A 17. században kezdték az angolok üvegekben tárolni a bort hordó helyett. Eleinte hagyma alakú palackokban tárolták, majd hamarosan elnyerték mai formájukat, hiszen így többet és könnyebben lehetett eltárolni. A keskenyebb száj miatt muszáj volt egy hosszúkás formájú dugót kitalálni a tökéletes zárás miatt. Ez viszont elengedhetetlenné tetté a dugóhúzó feltalálását, mert kézzel nem lehetett kihúzni.

Az ipari forradalom során azonban már praktikusabban gyártható és hatékonyabban használható dugóhúzókat kezdtek készíteni, melyek már az egyszerűbb emberek számára is elérhetőek voltak.

A múzeum legrégebbi darabja a 17. század végi Franciaországból származik. Az első dugóhúzók igazi mesterremekek voltak, bár szerkezetűk még egyszerű volt, általában "T" alakúak, ezüst- és vaskovácsok kézzel készítették őket, ezért meglehetősen drágák voltak. Kevesen engedhették meg ezért maguknak, hiszen megrendelésre készültek, az összes egyedi volt.

Bonnieux

Lacoste

Lacoste Provence hegyeiben található, a gyönyörű Luberon hegyi falvainak egyike. Pazar kilátás nyílik innen Luberon északi lejtőire. A városka meredek, macskaköves utcái és elbűvölő épületei, a festői zugok bolyongásra csábítanak.

Lacoste azonban leginkább hírnevet arról a lakójáról szerezte, akinek a szadizmust szót köszönhetjük.

Donatien Alphonse François de Sade márki (1740-1814) életének fontos időszakát töltötte itt, a falu fölé magasodó kastélyban.

A Lacoste várát a 11. században építették a Simiane család tagjai.

1716-ban, a gyermektelen Isabelle Simiane ráhagyta a várat unokatestvérére Gaspard François de Sade-ra, akinek legidősebb fia, Jean-Baptiste és felesége, Eleanor Marie de Maille a szülei a hírhedt márkinak. Donateien Alphonse apjától 1763-ban esküvői ajándéknak kapta a várat, mivel akaratát teljesítve feleségül vette Renée-Pélagie de Montreuilt, akit az esküvő előtt két nappal mutattak be neki.

A márki 1768-ban érkezett meg Lacoste-ba, miután éppen a zűrös ügyei miatt a börtönből szabadult.

Sade márki elhatározta, hogy rendbe hozatja a várat. A 42 szoba mellé kápolnát és egy 120 férőhelyes színházat is épített. Az utóbbiban vitte színre saját színpadi műveit. Az elkövetkező években sem fért a bőrébe, többször menekülnie kellett, de mindig visszatért a várba.

De a márki falusi idillje 1777-ben végleg véget ért, amikor különféle vádak alapján börtönbe zárták. A vádak között szerepelt, hogy ház ura egy alkalommal az afrodiziákumnak vélt kőrisbogárral megmérgezte vacsorájának vendégeit. Az eset még 1772-ben történt, akkor azonban nem várta meg az ítélethozatalt és Olaszországba szökött. Az aix-en-provence-i bíróság a távollétében nyaktiló általi halálra ítélte, amelyet végre is hajtották három nappal később, jelképesen, bábukkal Aix főterén.

Végül 1777 januárjában üldözőinek sikerült Párizsban elfogniuk és börtönbe zárniuk. Büntetésének egy részét Vincennes börtönében töltötte, majd ennek bezárása után a Bastille-ba került. Élete hátralevő részét többnyire börtönökben és elmegyógyintézetekben töltötte.

A Bastille-ban kezdődött De Sade irodalmi munkássága. Korábban is írt kisebb irodalmi műveket, de ezek teljesen érdektelen, ismeretlen darabok voltak. A nagy korszakalkotó műveket, melyek sokkolták az akkori közönséget itt születtek.

A vár megsínylette ura börtönéveit: 1789-ben a dühös tömeg rárontott, feldúlta, kifosztotta, köveit elhordták. 1796-ban a márki fia, Louis Sade eladja Joseph François Rovere Fontvieille-nek, Vaucluse első helyettesének.

Több tulajdonosváltás után 1952-ben André Bouër, egy helyi iskolai tanár vette meg, aki rögtön belefogott a vár helyreállításába.

2000-ben a Bouër család eladta Pierre Cardin-nek, akinek a mai napig tulajdonában van a vár. Cardin helyrehozatta a várat, és ma különféle kulturális fesztiválokat rendez Lacoste-ban.

A vár gyalog a vár alsó részén keresztül egy meredek, macskaköves úton közelíthető meg.

A vár kapujában Sade márki szobra fogadja a látogatókat.

A vár sajnos nem látogatható, aki azonban mégis bejut, azokat a bútorokat csodálhatja meg, amelyeket Pierre Cardin utazásai során vásárolt meg. A régi bútorok mellett kortárs művészeti alkotások is láthatók a várban.

A teraszról pedig gyönyörű kilátás nyílik Luberon hegyeire, egy közeli dombon Bonnieux, szép időben pedig a Tour de France rajongók számára legendás Mont Ventoux is látható.

Lourmarin

Lourmarin-t gyakran Franciaország legszebb városkái közt szokták emlegetni, képeslapba illő főutcája mágnesként vonzza a látogatókat.

12. században építették, de 1545-ben a valdensek miatt leégett, ezért újjá kellett építeni.

A város kastélya, a Chateau de Lourmarin, Provence első reneszánsz kastélya.

A faluban van eltemetve Albert Camus és a háború után ide vonult vissza Winston Churchill.

Cucuron

Apt és Saigon

Az Apt-ban található Földrajzi Múzeum Luberon 150 millió éves kincseit mutatja be.

Castellet és Auribeau

Tartomány:Provence-Alpes-Côte d'Azur
Település:Gordes
GPS: 43° 54′ 40.734″, 5° 12′ 0.6336″
Honlap: http://www.luberoncoeurdeprovence.com/

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó