A Szent Ilona szigetén elhunyt I. Napóleon francia császár utolsó otthonát teremtették újra a Francia Hadtörténeti Múzeumban szerdán nyíló kiállításon Párizsban.

A száműzetésre kényszerült francia császár 1815 októberétől 1821. május 5-én bekövetkezett haláláig élt Szent Ilonán a Longwood Házban, amelyet először rekonstruáltak múzeumi körülmények között.

A korabeli bútorok és a volt császár restaurált személyes tárgyai egyébként először kerülnek kiállításra Franciaországban.

Amikor a waterlooi vereség után a francia törvényhozás 1815. június 22-én lemondásra kényszerítette a császárt, ő a brit kormánytól kért védelmet, amely nem engedte angol földre, hanem az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona-szigetre száműzte, ahova Napóleon egy kis számú kísérettel érkezett.

A július 24-ig látogatható tárlaton azt az atmoszférát teremtették újra, amelyben Bonaparte Napóleon a személyes emlékei, bútorai és könyvei között nagyon szerény körülmények között töltötte az utolsó éveit. A császári emlékek, amelyeket Napóleonnak sikerült magával vinnie a szigetre, teljes ellentétben állnak a száműzött fogoly életkörülményeivel.

Összesen 240 műtárgy, bútorok, személyes dokumentumok, Napóleon kádjától a tábori ágyáig, valamint egyenruhái és híres, filcből készült kétsarkú kalapja is kiállításra kerül. Az Invalidusokban található tárlat arra keresi a választ, hogy mi maradt meg a császárból és mi az emberből Napóleon utolsó életszakaszában, amelyet saját legendája megteremtésének szentelt.

MTI