Csillagoségbolt-parkká nyilvánították a Bükki Nemzeti Parkot

A cím birtokosaként a parkigazgatóság szabályozza a területén a jövőben létesíthető világítóberendezések típusát és fényáramát a természetes éjszakai környezet megóvása érdekében. Garantálja továbbá a természetes, sötét égbolt és éjszakai környezet megóvását és elősegíti az éjszakai állatfajok életének zavartalanságát.

Feladata még észlelőhelyet és a szabadidő eltöltésére alkalmas pontokat kijelölni a műkedvelő és a hivatásos csillagászok számára, ahonnan a természetes éjszakai égbolt zavartalanul megfigyelhető.

A halszemoptikával és hosszú expozíciós idővel készült felvételen a Tejút látszik a Bükk-fennsík felett Répáshuta közelében 2017. június 15-én. (c) MTI/Komka Péter

A Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA - International Dark-Sky Association) független szervezetként felállított, szigorú szempontrendszere szerint világszerte kizárólag olyan területeken hozható létre csillagoségbolt-park, amelyek állami tulajdonban vannak és természetvédelmi oltalmat élveznek, illetve az égbolt minősége - az égitestek láthatósága - megfelel az előírásoknak. További kritérium, hogy a látogatók számára nyitott legyen a terület és a cím birtokosai az égbolt látnivalóit folyamatosan bemutassák a nagyközönségnek. 

A települések növekedésével és a létesítmények bővülésével egyre növekszik a szükségtelen mértékű fénykibocsátás. Számos állatfaj van a természetben - például rovarok, kétéltűek, madarak, denevérek -, amelyeket zavar a mesterséges fény, s ezzel nemcsak az ő létük kerül veszélybe, hanem az egész ökoszisztéma károsodik.

A hosszú expozíciós idővel készült képen a Tejút látszik a Bükk-fennsík felett Répáshuta közelében 2017. június 16-án. (c) MTI/Komka Péter

A bükki csillagoségbolt-parkban a jövőben nem lehetnek a fényszennyezés növekedésével járó fejlesztések, és a meglévő lámpatesteket is fokozatosan fényszennyezés-mentesre cserélik.

Magyarországon a Zselic és a Hortobágy után harmadikként érdemelte ki a címet a Bükki Nemzeti Park.