» Magyarország » Budapest
Mutatjuk az összes program az államalapítás ünnepén.
A fazekasság lesz a fókuszban idén a Mesterségek Ünnepén
A fazekasság lesz a fókuszban idén a negyvenedik alkalommal megrendezett Mesterségek Ünnepén augusztus 20. és 23. között a Budai Várban. Az esemény díszvendége az Amerikai Egyesült Államok.
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége által rendezett eseményen idén is a magyar népi kézművesség mesterei, valamint a világ számos országából érkező alkotók vesznek részt a budai Vár polgárvárosi részének hangulatos utcáiban és terein: az Anjou sétányon, a Tóth Árpád sétányon, a Szentháromság téren és a Tárnok utcán. A fesztiválon 60 népművészeti közösség mutatkozik be. A látogatók amellett, hogy megnézhetik és megvásárolhatják a portékákat, csaknem száz látványműhelyben ismerkedhetnek a népi kézművességgel.
Az idei kiemelt mesterség a fazekasság, amely évszázadok óta meghatározó része a Kárpát-medence tárgyi kultúrájának. A látogatók megismerhetik a mesterművek útját az agyagtól a kész termékig, bepillantást nyerhetnek a tájegységek hagyományaiba és a mesterek munkáját élőben tekinthetik meg. A kézművesek nemcsak bemutatókkal, látványműhelyekkel, hanem interaktív foglalkozásokkal is várják a közönséget .
A fazekasok mellett a népi kézművesség megannyi ága megjelenik a rendezvényen, többek között kovácsok, szövők, hímzők, bőrművesek, kosárfonók, ékszer- és csipkekészítők, tojásfestők, kékfestők mutatják be mesterségük fortélyait. A hagyományos mesterségek mellett olyanokkal is találkozhat a közönség, mint a taplász, aki Erdélyből érkezik és a taplógomba feldolgozását mutatja be, vagy a seprűkötő-, a pitykegomb-, a kupa- vagy a busómaszkkészítő.
Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének 250. évfordulója alkalmából 18 amerikai iparművész és kézműves érkezik a fesztiválra. A látogatók számos hagyományos mesterség, többek között a fafaragás, a fazekasság, a nyomdászat és a hímzés képviselőivel találkozhatnak. Az amerikai alkotók bemutatókkal és műhelyfoglalkozásokkal várják a közönséget.
A fesztivál kiemelt programjai között szerepelnek a Hot Buttered Rum bluegrass együttes koncertjei, valamint a TwoShields őslakos művészeti társulat táncos előadásai, amelynek tagjai gyöngyfűzést, dob- és furulyakészítést, valamint más hagyományos indián kézműves technikákat is bemutatnak.
Az amerikai mesterek közös alkotásra is hívják a közönséget. Az America’s Tapestry kezdeményezés keretében a négy nap során magyar hímzők, amerikai alkotók és a látogatók együtt készítenek egy hímzett textilt.
Érkeznek mesterek Japánból, Dél-Koreából, Kirgizisztánból, Lengyelországból, Kazahsztánból, Kínából, Azerbajdzsánból és Üzbegisztánból is. A látogatók megismerhetik többek között a japán bambuszfonást, a sashiko 17. századi hagyományos tűzőhímzést és a mizuhiki papírzsinór-művészetet, a kirgiz nemezkészítést, a kazah textilművészetet, a kínai kékfestést, az azeri kelaghayi selyemkendők készítését, valamint a suzani hímző- és ékszerkészítő mesterek munkáját.
A nagyszínpadon minden délelőtt a Kirgiz elechek bemutatóján látható lesz a hagyományos kirgiz női fejviselet és annak bonyolult feltekerési technikája, amely az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listáján is szerepel.
Az egyesületek standjainál kézműves-foglalkozások, mesterségbemutatók várják a gyerekeket, a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség élő mesemondással és interaktív foglalkozásokkal készül. Lesz olyan egyesület, melynek portáján a fazekassághoz kapcsolódóan párosító játékokat, kirakókat, valamint a paticsfalkészítést is kipróbálhatják a családok.
A Hagyományok Háza új helyszínen, a Tóth Árpád sétányon várja a legkisebbeket népi bábszínházzal, ölbeli játékokkal, kézműves foglalkozásokkal, viseletbemutatókkal, gyerektánc- és énektanítással, valamint koncertekkel. Fellép többek között Bognár Szilvia, Paár Julcsi, Gulyás László, a ViGaD együttes, valamint Csernók Klári és zenekara.
Magyarország 20 évvel ezelőtt csatlakozott az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményéhez, ezért kiemelt megjelenést kapnak azok a közösségek, amelyek felkerültek az UNESCO szellemi kulturális örökségi listáira. Bemutatják többek között a kalocsai, matyó és sárközi kézműves hagyományokat, a mohácsi busókat, a kékfestés és a tojásírás élő hagyományát, a höveji csipkét, a szegedi papucsot és az úrihímzést.
A fesztivált gazdag színpadi program kíséri, népzenei és néptáncos formációk színesítik a programot a Szent István-szobornál felállított nagyszínpadon. Fellép mások mellett a Fitos Dezső Társulat, Bársony Bálint és a Magyar Rapsody Project, Petrás Mária és zenekara, a Bokros Zenekar Borbély Mihállyal, a magyar-szerb kulturális évad tiszteletére a látogatók meghallgathatják a többgenerációs Vujicsics és a Söndörgő együttes koncertjét.
A szervezők szerint látványos program lesz a FolkTREND divatbemutató is, amelyen a hagyományos viseletkultúrát kortárs szemlélettel értelmezik újra.
Augusztus 20-án ünnepélyes aratófelvonulással és kenyéráldással köszöntik Szent István napját.
Az Egyesült Államok lesz a 40. Mesterségek Ünnepe díszvendége
Az amerikai függetlenségi nyilatkozat megszületésének 250. évfordulója alkalmából az Egyesült Államok lesz a díszvendége a 40. Mesterségek Ünnepének, amelyet augusztus 20. és 23. között rendeznek meg Budapesten.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének közleménye szerint az eseményre 18 amerikai művész érkezik, hogy bemutassa, miként ötvöződnek az évszázados technikák a modern kreativitással az amerikai népi hagyományok életben tartása érdekében.
A program egyik különlegessége az America's Tapestry című közös hímzés, amelyet Stefan Romero és Karen Wallach textilművészek készítenek. A Benjamin Franklinhez köthető csörgőkígyó-motívum által ihletett alkotás elkészítésébe a közönség is bekapcsolódhat rajzokkal, üzenetekkel vagy magyar hímzéssel.
A Brush Creek Pottery programján Mark és Joyce Nafziger fazekasművészek a kerámiakészítés folyamatát mutatják be. Douglas Molinas Lawrence fafaragó hagyományos eszközökkel készít fa virágvázákat, míg Kate Schroeder kerámiaművész kézzel formázott, egyedi "shelfie" bögréit mutatja be.
Thayer NG Bray grafikus és nyomdász a könyvkötészet, a magasnyomású grafika és a zine-készítés világába vezeti be a látogatókat, a három technika ötvözésével pedig a fesztivál utolsó napjára egy közösen létrehozott, kézzel nyomtatott és kötött könyv készül el.
A programban az amerikai őslakos kultúrákat is megismerhetik a látogatók. A TwoShields Productions multidiszciplináris művészeti együttes a Utah államban élő Northern Ute, Laguna Pueblo és Navajo közösségek hagyományait mutatja be.
A zenei program kiemelt fellépője a San Franciscó-i Hot Buttered Rum bluegrass együttes lesz, amely az Appalache-hegység zenei hagyományait bluegrass, folk, jazz és soul elemekkel ötvözi.
Koreai kézműves hagyományokat is megismerhetnek az érdeklődők
Hagyományos koreai épületfestészettel, gyöngyházberakásos lakkművességgel és kalligráfiával is megismerkedhetnek az érdeklődők az idei Mesterségek Ünnepén augusztus 20. és 23. között a budai Várban.
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége által negyvenedik alkalommal megszervezett eseményhez a Koreai Kulturális Központ együttműködésével koreai kézműves programok is kapcsolódnak. A koreai standok a Szentháromság tér közelében lesznek megtalálhatók.
A koreai rendezvényen három dél-koreai mester mutatja be élőben az ország több száz éves kézműves hagyományait. A látogatók nemcsak a mesterségek történetével és technikáival ismerkedhetnek meg, hanem egyes munkafolyamatokat maguk is kipróbálhatnak.
Kim Szujon, a hagyományos koreai épületfestészet, a tancshong mestere olyan díszítőművészetet mutat be, amely évszázadok óta királyi paloták és buddhista templomok meghatározó eleme.
Az élénk alapszínekből felépülő ornamentika nem pusztán dekoráció: egyszerre védi a faépületeket az időjárás viszontagságaitól és a kártevőktől, miközben a koreai világszemlélet szimbolikus jelentéseit is hordozza. A standon a mester saját alkotásai is láthatók lesznek, a látogatók pedig maguk is kipróbálhatják a tancshong motívumainak festését.
Li Dzsongjun mester a koreai gyöngyházberakásos lakkművességet, a nadzsoncsilgkit mutatja be. A nagy precizitást igénylő technika során finoman megmunkált gyöngyházdarabokat illesztenek természetes lakkrétegek közé. A látogatók a mesterséghez használt alapanyagokat és eszközöket is megismerhetik, valamint gyöngyházberakásos kulcstartót vagy telefontartót is készíthetnek.
Li Szangbe, a Koreai Nemzeti Művészeti Kiállítás egykori zsűrielnöke a koreai kalligráfia, a szodje világába vezeti be a közönséget. A bemutatókon a hangul, vagyis a koreai ábécé művészi alkalmazásával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A kiállított kalligráfiák és díszített legyezők mellett élő bemutatókra is sor kerül, és a látogatók maguk is kipróbálhatják a hangul kalligráfiát.
A szervezők tájékoztatása szerint a programok célja, hogy a közönség ne csupán kész tárgyakon keresztül találkozzon az ország kulturális örökségével, hanem közvetlenül is megismerhesse azokat a mestereket és technikákat, amelyek generációról generációra öröklődnek.
A Bíborfehér idén Magyarország tortája, a Pilisi Pityókás pedig a Szent István-napi kenyér
A Pilisi Pityókás kenyér lett az idei év Szent István-napi kenyere, a gyulai Kézműves Cukrászda Bíborfehér fantázianevű édessége Magyarország tortája, a balatongyöröki Promenád Kávéház Szilvafácska desszertje pedig Magyarország cukormentes tortája.
A HEL Pékség Kft. (SZÁSZ Pékség) Pilisi Pityókás kenyere nyerte idén a Szent István-napi Kenyér kategóriát, innovatív kenyér kategóriában a Sütőmix Kft. - Kossuth 1 Pékség Magvető kenyér elnevezésű, hosszú érlelésű, vadkovászos technológia felhasználásával készült kenyere lett az első helyezett, az év leveles sétálósüteménye pedig a Citrom virág lett a Pedró Pékségtől.
Pilisi Pityókás
Idén 26 pékség 80 kenyérrel nevezett a versenyre. A nyertes kenyér, a Pilisi Pityókás a Pilis hagyományait és a magyar kenyérkultúra értékeit egyesíti.
A BL55 és BL8O búzalisztekből, burgonyával és hagyományos kovásszal készülő kenyér különlegességét a 24 órán át érlelt, száz százalékos hidratáltságú kovász adja, amely gazdag aromát, rugalmas szerkezetet és hosszan tartó frissességet biztosít. A burgonya természetes nedvességtartalma szaftos belsőt eredményez, ezzel a szeletek a hagyományos kézműves sütés értékeit és a korszerű technológia előnyeit ötvözik.
A Pityókás név a burgonya népies elnevezésére utal, míg a Pilisi jelző annak a tájnak állít emléket, ahol a recept megszületett.
Magvető kenyér
Az innovatív kategória győztese, a Magvető kenyér a hosszú érlelésű vadkovászos technológia és a tudatos receptúra találkozása.
A fejlesztés célja egy olyan kenyér megalkotása volt, amely a teljes kiőrlés előnyeit nem korpadúsítással, hanem természetes magvak felhasználásával biztosítja.
A pirított lenmag, szezámmag, zabpehely és napraforgómag gazdagítja az ízviláqot, miközben kellemes textúrát és maqas rosttartalmat ad a kenyérnek.
Citrom virág
A Citrom virág sétálósütemény a Pedró Pékség saját fejlesztésű, különleges formavilágú vajas leveles süteménye, 16 órán át érlelt leveles tésztájának könnyed, roppanós szerkezetét saját készítésű citromkrém teszi teljessé.
Bíborfehér, Magyarország tortája
Idén rekordszámú, 60 nevezés érkezett a Magyarország tortája versenyre, amelyre a rögös túrót és a tejfölt mint kötelező alapanyagokat tartalmazó tortákkal lehetett nevezni.
A rögös túró a magyar konyha egyik kedvelt alapanyagának számít mintegy 500 éve, és a Kárpát-medencén kívül sehol máshol nem készítenek hasonló tejterméket. 2019-ben a rögös túrót elismerte és felvette nyilvántartásába az Európai Unió is mint hagyományos, különleges terméket. A versenyzőknek a rögös túrót és a tejfölt oly módon kellett felhasználni, hogy a tortában karakteresen megjelenjen.
Idén négykörös zsűrizési folyamatra volt szükség a nevezések megnövekedett száma miatt. A zsűrizésnél továbbra is elvárás volt, hogy a versenymunkák hangsúlyosabban, minimum negyven százalékban tartalmazzanak felverteket vagy egyéb tésztarétegeket, annak érdekében, hogy a torták a magyar cukrászat tradícióit jobban képviseljék.
A felhasznált alapanyagok tekintetében szigorúan csak kiváló minőségű, természetes és egészséges alapanyagokat használhattak fel a versenyzők, ezek mellett különleges gyümölcsök és fűszerek is megjelentek a versenymunkákban.
Népszerű volt a feketeribizli és a csipkebogyó, de olyan egzotikus citrusféléket is felhasználtak a versenyzők, mint a yuzu, a kaffir lime és a kumkvat.
A fűszerek, a tonkabab, a timutbors vagy a kakukkfű mellett a kapor és a kamilla is többször felbukkant, de előfordult a kápia paprika, a homoktövis és a sült bacon használata is.
A nyertes cukrászok a tavalyi győztes torta, a DCJ stílusgyakorlat megalkotása után idén a Bíborfehér tortával védték meg első helyüket. A Bíborfehér fantázianevű torta - Balogh László, Kis Roland és Balogh Zoltán cukrászmesterek alkotása - erdei bogyós gyümölcsök, pirított mandula, tejfölös mousse és rögös túró kombinációjából készült.
Szilvafácska, Magyarország Cukormentes tortája
A megmérettetést tizenötödik alkalommal rendezte meg az Egy Csepp Figyelem Alapítvány együttműködésben a Magyar Cukrász Ipartestülettel. A kezdeményezés célja, hogy bebizonyítsa, hozzáadott cukor nélkül is készülhetnek magas minőségű és élvezetes desszertek, amelyek a cukorbetegek és az egészségtudatos fogyasztók számára is kiváló választások lehetnek.
Az idei győztes Szilvafácska inspirációját gyermekkori emlékek adták: a nagymama kertjének illatai, az érett szilva, a fahéj és a frissen főtt lekvár zamata jelenik meg benne, modern cukrászati formában újragondolva - hangsúlyozta Nándori László.
A Szilvafácska Puchovszki Alena, Vadócz Jenő és Pethő Gábor kreációja, amelyben a szilvából, dióból és tejcsokoládéból álló rétegeket fahéjas mousse fogja össze, és amelyben a zöld tea frissessége is megjelenik. Egy szelet a tortából 15,3 gramm szénhidrátot és 253,7 kilokalóriát tartalmaz, így nemcsak cukorbetegeknek, hanem mindazoknak is ajánlható, akik tudatosan táplálkoznak.
A győztes tortákat augusztus 20-tól lehet megkóstolni az ország számos cukrászdájában és Budapesten, a Magyar Ízek Utcájában.
A Magyar Ízek Utcája idén 16. alkalommal nyitja meg kapuit, a magyarországi és határon túli gasztronómia sokszínű ízeit, hagyományait és értékeit mutatja be.
Az idei program középpontjában a pergelt hús, a gulyásos hús, valamint a "magyar stew", vagyis a magyaros egytálételek főzési kultúrája áll.
A fesztivál kínálatában szerepel kakastöke-, karcagi birka-, bivaly- és kacsapörkölt, eredeti sokac cserepes bab, valamint a zsidó konyha több ínyencsége is. A kínálatot Csehországból érkező sörkülönlegességek és a hagyományos cseh gulyás is gazdagítják.
Audiovizuális show keretében rendezik a tűzijátékot
egyes helyszíneken már augusztus 19-én elkezdődnek a programok, máshol az ünnep utáni napokban is lesznek rendezvények.
Budapesten tíz helyszín lesz: a Margitsziget, a Műegyetem melletti Duna-part, a Kossuth tér, a Parlament, a Szabadság tér, a Várkert, a budai vár, a Városliget, a Szent István tér, illetve a Bazilika.
Augusztus 20-án a programokat 8 órakor a hagyományos zászlófelvonás és tisztavatás nyitja a Kossuth téren. Ezután kerül sor a katonai és légi parádéra, amelyet a rakpartokról lehet megtekinteni.
Kilenc órától éjfélig várja az érdeklődőket az Ízek utcája a Várkert előtti rakparton. Augusztus 20-ától 22-éig díjmentesen és előzetes regisztráció nélkül lehet majd látogatni a Parlamentet.
A Városligetben a honvédség tart egész napos programot, míg 20-án és 21-én interaktív foglalkozásokkal várják a családokat a Margitszigeten. A budai Várban idén is lesz Mesterségek ünnepe, de ugyanott kap helyet a Protestáns Sokadalom is. A Szabadság tér közösségi pihenőhellyé és gasztrokertté alakul, míg a Műegyetem rakparton koncertek várják a látogatókat.
A Szent jobb-körmenet augusztus 20-án az ünnepi szentmise után, 19 órakor a Bazilika elől indul.
A 21 órakor kezdődő tűzijáték a félórás audiovizuális show része lesz, és tíz percig tart majd.
I. László király már 1090-ben rendeletben rögzítette az augusztus 20-i dátumot
A rendi Magyarország egyetlen nemzeti ünnepe megünneplésének középkori gyökerei vannak. Már I. László elrendelte 1090-ben, hogy "Szent István napja mint szent ünnep megtartasson", és rögzítette az augusztus 20-i dátumot is. (Ezt a napot egyébként az 1083-as szentté avatásakor VII. Gergely pápa jelölte ki.)
Az eredetileg tisztán vallási ünnepnek világi tartalmat is adott, illetve jelentőségét emelte, hogy a középkori királyok ebben az időszakban tartották Székesfehérvárott a törvénynapokat, amikor is személyesen meg lehetett előttük jelenni. A török hódoltság idején és utána a nagyszombati Szent István- szeminárium (papnevelde) lett a névadó kultuszának első számú ápolója, de a katolikus templomokban általában megemlékeztek a jeles napról.
A helyi keretekben tartott vallási ünnepnek Mária Terézia adott új dimenziót 1771-ben: ekkor szerezte vissza a Szent Jobbot Raguzából, s Budán helyezte el, nagyszabású ünnepség keretében. Az ereklyét az ekkortájt befejezett királyi palota északi szárnyában kialakított Szent Zsigmond-kápolnában (bejárata a mai Oroszlános kapu mellett nyílt a nagy udvarról), pontosabban annak Szent István-kápolnájában őrizték (a mai C épület zárt belső udvarán állt a XIX. század végi átépítésig).
Szent István napja éppen 1771-ben szűnt meg általános egyházi ünnep lenni, XIV. Benedek pápa ugyanis csökkentette az ünnepek számát. A királynő viszont elrendelte "az apostoli királyság általános védőszentjének" megünneplését, a katolikusokat eltiltotta erre a napra a munkától, és kötelezte a misén való részvételre. Az országos jellegű ünnepély színhelye Buda, a szent király ereklyéjét őrző főváros lett. 1818-ban a helytartótanács pontosan szabályozta az ünnep rendjét. "Kisasszony havának 20. napján, úgymint Szent István királyunk ditső ünnepén, eme országunk fő Varassában pompás és örök emlékezetű Maria Theresia királynénk intézete szerint való Ájtatosság, ugyanazon első Apostoli Királyunk mindeddig éppen maradott szent jobb Kezének tiszteletére rendelt Processioval együtt tartassék" - kezdődött a rendelet.
A továbbiakban részletesen meghatározta az ünnep menetét, s az eddig inkább vallási jellegű alkalomnak világi-politikai tartalmat is adott azáltal, hogy elrendelte a világi hatóságok teljes díszben való részvételét.
Az esemény augusztus 19-én délután öt órakor a Szent Zsigmond- templomában tartott "pompás vesperával" kezdődött, hét és nyolc óra között pedig a két város összes templomának öreg harangja hirdette "a jövő nap dütső ünneplését". 20-án hajnalban négy és öt között ismét egyórás harangozás hívta a testvérvárosok lakóit az öt órakor kezdődő misékre. Ezeken a pesti gimnázium és az egyetem diákjai és a céhek már testületileg jelentek meg, hogy utána együtt vonuljanak Budára. A zászlaik alatt érkező testületek fél hétkor a Szent György téren egyesültek a budai céhek és a tanulóifjúság csapataival, s itt rendeződtek a processzió rendjébe. A céhek a Dísz téren, a "főstrázsaház" előtt, a tanulóifjúság a fegyvertárnál (a Sándor-palotától délre), az egyháziak pedig a prépost palotája előtt várták az indulást. Hét órakor a Zsigmond-kápolnában összegyűlt előkelőségek "felemelvén a Szent Kezet", a két város összes harangjának zúgása közepette elindultak az Urak utcáján a Nagyboldogasszony (Mátyás)- templomba. A körmenetet Pest és Buda céhei vezették, saját zászlóik alatt. Őket a gimnáziumok és az egyetem tanulóifjúsága követte, majd a szerzetesrendek és a plébánosok vonultak. Mögöttük haladt a két város külső tanácsa (képviselő-testülete) és tisztikara, a pesti tanács, a megye magisztrátusa, a felsőbíróságok, a Helytartótanács és a Királyi Kamara tisztviselői. Papnövendékektől és más egyháziaktól körülvéve vonult a budai prépost, a Szent Jobb őrzője. Magát az ereklyét hat diaconus vitte, mellettük nyolc egyetemi diák haladt égő fáklyával a kézben. Őket kívülről Buda tanácsnokai, illetve a polgárőrség tisztjei kísérték, utóbbiak kivont karddal. A Szent Jobb mögött gyalogolt a rendi Magyarország elitje: teljes egyházi díszbe öltözött főpapok a hercegprímás vezetésével; tábornokok, a kormányszékek tanácsosai, a királyi kamarások és más országos méltóságok, élükön a nádorral. Az eddig kizárólag férfiakból álló menetben itt tűntek fel az első nők: a "nemes és nevezetesebb asszonyságok", azaz valamennyi előkelőség felesége. A "hivatalos" résztvevők sorát egy csapat katonaság zárta le, s mögéjük sorolhattak be a két város egyszerű lakói és az idegenek "tisztességes rendben". Az egyházi énekek jobb hangzását a dobokkal és trombitákkal kivonuló városi zenekarok, valamint a templomi kórusok biztosították. A templomba természetesen csak az előkelőbb résztvevők mehettek be a céhpolgárság sorfala között. Ők bent magyar nyelvű, a jórészt németül beszélő budai és pesti polgárság pedig kint német prédikációt hallgathatott. A beszédek és a mise után ugyanebben a rendben kísérték vissza az ereklyét őrzőhelyére, ahol délben a Te Deum eléneklésével ért véget a körmenet. Ezt a felsorakozott katonaság és polgárőrség hármas sortüze, a bástyákon pedig ágyúdurrogás tudatta a "Nemzetünk bötsös Ünnepét ditsőíteni" megjelent néppel. A tömeg ezután megtekinthette a kápolnában este hétig köztiszteletre kitett Szent Jobbot.
A "város fogadott ájtatosságából országos innepre" emelt körmenet minden hatósági kényszer nélkül is vonzotta a pest-budaiakat, de azért 1831-ben és 1842-ben újabb rendeletekkel is előírták az ünnep és a munkaszünet megtartását minden vallásfelekezet számára. A reformkori újságok évente részletesen beszámoltak a "minden jó lelkű Magyart buzgó hevülésre gerjesztő" esemény lefolyásáról. A városok lakosságával együtt növekedett a résztvevők tömege is: A Honművész című lap 1834-es tudósítása szerint a hajóhídon át Budára tartó menet eleje már a Várban járt, amikor a vége még el sem indult a belvárosi plébániatemplomtól. A hűvös idő ellenére zsúfolásig megtelt a Vár, amelynek csendes utcái szinte csak ezen a napon népesülnek be. A hivatalos ceremónia befejeztével népünnepély jelleget öltött az ünnep. A korzózókat katonazenekar szórakoztatta, este pedig egy-egy nevezetes helyszín - a régi Vigadó vagy a Horváth-kert - "illuminációja" (díszkivilágítása) emelte ki a nap jelentőségét.
1834-ben pl. a Horváth-kert bérlője Attilát, Szent Istvánt és a vezéreket ábrázoló, kivilágított átlátszó festményekkel, valamint magyar és német feliratokkal ("Éljen a nemzet, éljen a haza, mindig virulva magosabb dicsőségre!", "Éljen a magyar vígan és dicsőn, ragyogva szép híre, mint a nap az égtetőn!") csalogatta kertvendéglőjébe a közönséget. A sajtó természetéhez persze már a reformkorban is hozzátartozott a fanyalgás: a Honművészt tudósító Garay János szerint a festmények némelyike a paródia színvonalán állt. A következő évben ismét azt írták a Horváth-kerti "nemzeti népünnepről", hogy a nagy ígéretek ellenére szegényes kivilágítás (tavalyi képekkel és feliratokkal), valamint gyenge tűzijáték fogadta azt az 1500 látogatót, aki leszurkolta az 1 váltóforintos belépődíjat (egy napszámos napibérét).
Az 1848-at követő önkényuralom éveiben sokkal szerényebben emlékeztek meg az államalapítóról; 1860-ban viszont a nemzeti ünnep a politikai tiltakozás kiemelkedő eseményévé lényegült át. A kiegyezés után, 1878-ban kultuszminiszteri rendelet is megerősítette augusztus 20. nemzeti ünnep jellegét, országosan előírva a kötelező istentiszteletet a nem katolikus templomokban is, "ahol a lakosság vagy a hatóság kívánja". Mivel a rendeletet a nemzetiségi vidékeken nagy felzúdulás fogadta, Trefort Ágoston visszavonta azt, s helyette törvényi szabályozást ígért. Erre azonban csak annyiban került sor, hogy 1891-ben az ipari munkások vasárnapi munkaszünetét biztosító törvény kimondta a Szent István- nap munkaszünet voltát. Ezzel azonban a parlament csak a hivatalos pecsétet nyomta rá az amúgy is országszerte érvényes jogszokásra. 1895-ben belügyminiszteri rendelet írta elő azt is, hogy ezen a napon a "középületekre címeres nemzeti zászló tűzendő ki". A hivatalos jelleg megerősítése ellenére azonban (vagy éppen ezértő) a századforduló táján az ünnep elhalványulóban volt. Az 1920-as évek "újbarokk" társadalmi közegében emelkedett fel újra augusztus 20. ünneplésének jelentősége Budapesten. Az egykor tisztán vallási ünnep profanizálódásának újabb állomását jelezte, hogy ekkoriban felbukkant már az idegenforgalmi vonzerő szempontja is.
|
Legfrissebb hírek
Hetedhét kereső:
Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!
- Egyszerű használat
- Megmutatja, mi van a közelben
- Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok
Népszerű
- Gyönyörű gyerekbarát strandok Olaszországban - megmutatjuk a 15 legjobbat
- Falusi ősz
- Bastille nap: A Bastille lerombolása az önkényuralom végét jelentette
- Ferragosto: Amikor Olaszország egész nap nyaral
- Lenyűgöző látvány, amikor 5000 juh indul útnak a dél-tiroli Schnalstal-gleccseren
- A cicák világnapján fényképeztük ezt a bokor alatt hűsölő cicát Kisorosziban
- Lángolnak a hegyek
- Graz adventi vásárai
- Már 200 éves a „Csendes éj! Szentséges éj!”
- Krampuszok riogatnak Ausztriában
Értékeld te is!