» Magyarország

» Magyarország » Győr-Moson-Sopron


Értékeld Te is:

Sopron a középkorban az ország hét legfontosabb szabad királyi városának, majd koronázóvárosának egyike. Történelmi városmagja a 17. századtól csaknem megbontatlan egységként őrződött meg. Sopron azonban nemcsak a műemlékeivel, kulturális értékeivel csalogatja vendégeit: a várost körül ölelő erdők tanösvényei, jelzett sétaútjai, kilátóhelyei kínálnak kellemes kirándulást.

GYEREKPROGRAMOK SOPRONBAN

Nyári bobpálya

Lővér Kalandpark

Macskakő Gyermekmúzeum. A kiállítótérből és egy múzeumpedagógiai foglalkoztató helyiségből álló Macskakő Gyermekmúzeum 2017 januárjában nyílt meg. Állandó kiállítása régi korok emberének mindennapi életét mutatja be, egykor és ma használatos tárgyakon keresztül. A múzeumlátogatás élményét ugyanakkor az 5-12 éves korú gyermekek szemszögéből közelíti meg, és funkcionálisan, méreteiben egyaránt az ő életkori sajátosságaikhoz igazodik, témájában pedig az általuk ismert napi tevékenységekhez kötődik. Lakomázhatnak például egy ókori ebédlőasztalnál, kezükbe vehetnek múlt századi játékokat, de beülhetnek egy százéves iskolapadba is.

Ligneum - SOE Látogatóközpont. „Az év ökoturisztikai létesítménye 2013” címet elnyert háromszintes élményközpont az erdő csodálatos világát és a faanyagok különleges tulajdonságait mutatja be kreatív, interaktív módon. A tudományos-turisztikai komplexum állandó és időszakos kiállításai, programjai minden korosztály számára kínálnak felfedeznivalót. Az impozáns épület külső megjelenése, igényes belső építészeti kialakítása Építőipari Nívódíjban részesült. Az épület az egyetem közel 110 éves, európai hírű Botanikus Kertjében található. A korszerű, kreatív, interaktív kiállítási területeken a fafaj-felismerő játékok, a vadászati torony, az interaktív terepasztal, a foglalkoztató faház, a faépítészeti makettek, a kortalan fajátékok világa és a fában élő zene helyszínei közös élményszerzésre invitálnak. Egyedülálló jelentőségű a Gerinces Állattani Gyűjtemény, amely több mint 300 kivételes értékű preparátumot őriz.

Központi Bányászati Múzeum. A Központi Bányászati Múzeum Sopron barokk belvárosában, az Esterházy-palotában található. A múzeum Élménybányája a gyermekek birodalma, ahol mindenki kis bányásszá válhat, felöltheti a bányászsisakot, vagy a farbőrt, lecsúszhat a bányába, közlekedhet szűk és sötét vágatokban, utazhat csillében, kipróbálhatja a középkori vízkiemelő szerkezetet.

Erdészeti Múzeum. A múzeum épülete, az egykori Esterházy Palota Sopron középkori belvárosában, a Fő tér közvetlen közelében található. A Soproni-hegyvidéket idéző terepasztalon megtalálhatók a leggyakoribb fafajok, és végigkísérhető a fa útja az erdőtől a fűrészüzemig. Az interaktív oktatópultok testközelből mutatják be az erdőgazdálkodás sokak által ismeretlen folyamatait. A kiállítóterem alsó szintje betekintést enged az erdő életének izgalmas földalatti világába. Megmutatja a rókaodú és a borzvár lakóit, és sokszorosára nagyítva varázsolja a látogatók elé a talajlakók eddig szabad szemmel láthatatlan élővilágát.

Tűztorony. A Tűztorony barokk hagymakupolája a kétfejű sassal 58 méter magasra emelkedik, így a város több pontjáról is jól látható. Közel 200 csigalépcsőjének megmászása után, körerkélyéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra és a Sopront körülölelő Lövérekre - tiszta időben akár az Alpok közeli vonulatai is láthatóak. A torony őreinek sokrétű feladatuk volt: figyelve a vidéket, éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték a tűzfészek irányát. A város lakóinak figyelmét felhívták az idegen katonák, idegen bort szállító szekerek közeledtére. A muzsikáláshoz is érteniük kellett, mert a városi tanáccsal kötött szerződésük szerint esküvőkön, temetéseken vagy városi mulatságokban ők szolgáltatták a zenét. A soproniakat az idő múlására trombitaszóval, a körerkélyről, negyedóránként figyelmeztették, a XVI. századtól pedig a toronyórát is kezelték. A torony teljes világítási rendszer cseréjekor olyan korszerű, LED-es technikát alkalmaztak, amely egyrészt költség hatékony, másrészt szabadon programozható és különböző színek megjelenítését is lehetővé teszi. Ezt kihasználva külön fényjátékot komponáltak a harangzenéhez, így sötétedés után óránként (mindig egészkor) láthatják a városba látogatók.

Boszorkány tanösvény

Március végén nyílt meg a Boszorkány tanösvény a Soproni Parkerdőben. A Károly-magaslati parkolótól, egész pontosan a Lővér Kalandpark melletti úttól induló, nyolc állomásból álló meseösvény egészen a Kőhalmy Vadászati Múzeumig vezeti a túrázókat. A tanösvényen egy térkép segítségével eredhetünk a helyi legendák és boszorkány történetek nyomába, az egyes állomásokon a kiskorúak még pecséteket is gyűjthetnek, amelyeket a végállomáson kisebb ajándékra cserélhetnek.

A 900 méteres meseösvényt Ábrahám Zsuzsanna óvodapedagógus tervezte, és az egyik soproni mese, a Kecske-patak boszorkánylegendája adta hozzá az ötletet. A célja az volt, hogy a gyerekek a legismertebb népszokások mellett a helyi legendákat is megismerjék. Ennek a legendának a története pedig mostantól a meseösvény különböző játékok közötti ügyességi feladatok közben elevenedik meg. 

A tanösvény végén magasodik a Károly-kilátó, de van itt egy szuper erdei játszótér és egy mezítlábas park is.

KIRÁNDULÁSOK SOPRON KÖRNYÉKÉN

Kilátók

Károly-magaslati kilátó

A Soproni Parkerdő legnépszerűbb kiránduló helye a 23 m magas Károly-kilátó. Évente mintegy százezer turista fordul meg a kilátótoronyban. Itt állandó kiállítások elevenítik fel soproni kötődésű botanikusok és erdészek - Kitaibel Pál, Kárpáti Zoltán és Gombocz Endre, valamint Roth Gyula és Csapody István - munkásságát, de például Sopron vagy a Fertő tó is látható innen. A kilátó és a torony egyaránt Romwalter Károly soproni nyomdász és lapkiadó nevét őrzi. Ő és fia ácsoltatta a 398 méter magas hegyoromra az első fa kilátót, 1876-ban. Állaga azonban idővel megromlott, le is kellett bontani, és helyén a soproni Ybl-díjas építész, Winkler Oszkár (1907-1984) tervei alapján épült fel az új, immár kőépület. Ezt 1936-ban avatták, vagyis idén 80 éve. A jubileumról a kilátók napján, szeptember 19-én emlékeznek meg.

Várhely-kilátó

Európa egyik legmagasabb sáncrendszerével körülvett kora vaskori földvárában magasodik az ország egyik legszebb fa kilátója. A Soproni Parkerdő kilátói közül ez az egyik legrégebbi, s talán ebből nyílik a legszebb panoráma a Sopront övező erdőségekre.

A 483 m magas gerincen álló, 37,4 katasztrális hold kiterjedésű soproni Várhely fából és földből emelt Hallstatt kori sáncvára a keleti Hallstatt kultúra egyik legfontosabb lelőhelye. 1932-ig több ásatás történt a földvárban és a mellette elterülő halomsírokból álló temető területén. Európa szerte híresek a szakemberek körében a Burgstall alakos urnái. A 131. számú halomsírt régészeti bemutatóhelyként rekonstruálták. 2005 óta minden évben a Várhelyen kerül megrendezésre a Kelta ünnep, amelynek célja az ősi hagyományok felelevenítése és megőrzése az utókor számára. 

Sörházdombi kilátó

A kilátói ragasztott tartokból összeállított csavarozott faszerkezettel rendelkezik, s így építészetileg is egyedülálló alkotás. Belterületen fekszik, s ennek köszönhetően igen népszerű kirándulóhely. Remek kilátást nyújt az egész városra, a Fertő-tóra és a Soproni-hegység erdőkkel borított lejtőire. 

Béke-kilátó

A 467 méter magas Poloskásbércen álló kilátó 14 méter magas, 7,4 m járószinttel. Szép kilátás nyílik innen Görbehalomra, Brennbergbányára és Ausztriára.

A bércen álló, tölgyből ácsolt objektumról lehet látni a határmenti osztrák falvakat, sőt tiszta időben a Schneebergben, a Hóhegyben is gyöngyörködhetnek a kirándulók. A látvány azonban csak az igazi turisták elé tárul, ugyanis a kövesháti hegygerincen emelt objektum kizárólag gyalog közelíthető meg. Korábban ezen a helyen a Béke kilátó várta a természetbarátokat, a fenyőből épített létesítmény azonban nem egészen két évtized alatt tönkrement, életveszélyessé vált, emiatt lebontották. Megmaradt beton és fém alapjaira építették fel az új objektumot. 

Magas-bérci kilátó

A Soproni-hegység magyarországi legmagasabb pontja a Magas-bérc (557 m). Elsősorban a hosszabb túrákat kedvelő bakancsos turistáknak akart kedvezni az erdőgazdaság azzal, hogy ezen a ponton egy új kilátót emelt 2005-ben. 

Ó-Hubertusz kilátó

Magassága 15 méter, járószintje 10,8 méter, ahonnan páratlan körpanoráma tárul elénk. 

Kecske-hegyi kilátó

A Szárhalmi erdőben a 208 m tengerszint feletti magasságú Kecskehegy már a korai vaskor idején emberlakta település volt. Az 1973-ban épült és 2012-ben felújított 15,1 m magas, betonalapokon nyugvó, ma is látogatható favázas kilátót emeltek. 

Gloriette-kilátó (Vas hegyi)

A Vas-hegyen már az 1900-as évek elején is állt kilátó. A ma látogatható kilátó magassága kb. 8 méter, járószintje 3 méter. Szép kilátás nyílik a Várhely, Karmelita templom, Bánfalva, Rozália-hegység és a Schneeberg felé.

Ház-hegyi kilátó

A 332 méter magas „Hausberg” (Ház hegy) szinte rákönyököl Ágfalva dél-nyugati szélére. Falu lakosai társadalmi munkában építették és 1998. május 1-én avatták fel. 2013-ban a teljesen tönkrement kilátó helyére újat építettek. Most már az oda látogatók biztonságosan élvezhetik az építményből eléjük táruló táj szépségeit. Pompás kilátás nyílik innen az egész községre, a Soproni-hegységre, a szomszédos osztrák falvakra és a somfalvi síkságra.

Erdei források

Deák-kút

A Deák-kút Sopron legrégebben ismert és emlegetett forrása, amely régen is kedvelt kirándulóhelye volt a város lakóinak. 1827-ben a líceumi ifjúság az erősödő nemzeti érzés ápolására egyesületet alapított Deákkúti Vármegye néven, amely elnevezését jelképesen a forrásról kapta. A forrás fölé faragott követ állítottak a következő felírással: ”Deákkút! Légy forrása soká ártatlan örömnek!” 

Természetbarát-forrás

A Tacsi-árok – ahol az 1977-ben mesterségesen létrehozott Szalamandra-tó található – régóta kedvelt kirándulóhelye a soproni hegységnek. A tó két részből áll. Hordalékfogója 6.500 m3, míg maga a tó 10.000 m3 víz tárolására alkalmas, amit a patakon túlmenően a Fáber-rét környékének vízgyűjtő területéről eredő bővizű Természetbarát-forrás is táplál. A forrás első foglalása (1950) a Természetbarátok Turista Egyesület nevéhez fűződik. A Castanea Környezetvédelmi Egyesület a forrást a Holland Királyság támogatásával 2003-ban felújította. A Tanulmányi Erdőgazdaság 2013 júniusában esőbeállóval, a tó alatt és felett lévő tűzrakó helyek és a hozzájuk tartozó asztal-pad garnitúrák felújításával, valamint a forrás környezetének rendbetételével tette még komfortosabbá a kirándulóhelyet. További nevezetessége, hogy a Szalamandra-tó és a Fáber-rét közötti hosszan elnyúló területen található a Soproni-hegység legnagyobb szelídgesztenyése. 

Tanösvények

Régészeti tanösvény

A régészeti örökségi tanösvény a Soproni-hegységben található Várhelyen. Az 1,8 kilométer hosszú tanösvényen kihelyezett hét darab, háromnyelvű (magyar, német, angol) tábla tudományos igényű, ugyanakkor feliratokkal, képekkel és rajzokkal népszerűsítve ismerteti meg a látogatókat a Soproni-hegység vaskori régészeti tájaival. 

A tanösvény elvezet a kora vaskori halomsírokhoz, amelyek közül 159 a felszínen látható. Ismerteti a vaskori temetkezési szokásokat, viseleteket, jellegzetes tárgyakat, ékszereket és bemutat egy női temetkezést is egy ásatás után helyreállított halomban. 

Megismerteti a látogatókat a halottkultusszal és a szimbolikus jelentésű leletegyüttesekkel, láttatja a Sopron-Várhely vaskori földvár hosszan elnyúló és a hegy alakját követő kettős sáncrendszerét, rekonstruált kapuképpel segítve az értelmezést. A tanösvényen olvasható egy leírás a vaskori földvár régészeti kutatásáról, látható egy rekonstrukciós rajz, amely segít elképzelni, milyen lehetett egykor a várhelyi erődítmény. 

Az utolsó tábláról megtudható, hogy a régészeti kutatás az erődítmények belsejében a késő bronzkorból, valamint a kora és késő vaskorból származó objektumokat tárt fel. Ezek közül egyedülálló az a 64 négyzetméteres, cölöpszerkezetű, földbe mélyített ház, amelynek egyes megmaradt elemei 3D-s digitális modellek elkészítésére is lehetőséget adtak.

A Duna-medence kora vaskori tájainak jellegzetes képét a magaslati települések, sáncok és a halomsírok által alkotott temetők formálták a Kr. e. 9-5. század közötti időszakban. A Duna-régió egy összefüggő, közös kultúrához, az úgynevezett keleti Hallstatt-körhöz tartozott. Magyarországon ennek az időszaknak a tájképi maradványai elsősorban a Dunántúlon, az Alpok előterében, valamint a Duna és mellékfolyóinak környezetében találhatók.

Ciklámen tanösvény

Az ország első tanösvénye, mely a Lővér szállótól indul és a Deák-kút, majd a Károly magaslati parkoló irányába halad. Eléri a Hét bükkfát, a 2700 éves Hallstatt-kori temetőt, majd bevezet Európa egyik legmagasabb sáncrendszerével körülvett kora vaskori földvárba. Ott magasodik a Várhely-kilátó. Távolabb feltűnik a festői fekvésű Sopronbánfalva, ahol a 8600 m hosszú tanösvény véget ér. 

Tolvaj-árok Természetismereti Tanösvény

A Tolvaj-árok a hegyvidék legvadregényesebb völgye, meredek zugaival, keskeny, kimosott útjaival, sok helyen a 25 fokot meghaladó hegyoldalaival az itteni erdők egyik legszebb része.

Az ösvény mintegy 1200 m hosszú és 6 db tájékoztató táblát tartalmaz. Ezek segítségével megismerkedhetnek a Soproni-hegység jellegzetes növényeivel, állataival, talajképző kőzeteivel, erdőállományaival. Teljes egészében természetvédelmi területen. 

Fürtös-bodza tanösvény

A tanösvénye Asztalfőtől Ágfalváig 10 állomáson mutatja be a Soproni-hegység növény- és állatvilágát, geológiáját, vízrajzát és erdeit. 

Városi-sétaút

Igen kedvelt kirándulóhely a Lővér szállótól induló, mintegy 3300 méter hosszan kiépített Városi-sétaút, amely az Ojtozi sétányba csatlakozva ér vissza a kiindulási helyre. Kialakítása igazán családbarát, padok, asztalok várják az idősebbeket, pelenkázók, játszótér fogadja a kisgyermekes látogatókat. A fiatalok és a kalandra vágyók éjszakai kivilágításban gyönyörködhetnek a táj és az Ojtozi csata-emlékmű szépségeiben. 

Információs táblák mutatják be Sopron és környékének látványosságait, természeti értékekeit, a parkerdőt és az ott folyó erdőgazdálkodást. A sétaút jelölése a stilizált Tűztorony.

Erdei Tornapálya

Az országban elsőként létrehozott tornapálya a Lővér szállótól indul, néhány helyen közös nyomvonalon halad a Városi sétaúttal, majd az Ojtozi sétányba csatlakozva ér vissza a kiindulópontba. Hossza 2 km, 3 nehézségi fokozat szerint teljesíthető a 20 állomás. A feladatok végrehajtásához szükséges természetes eszközöket az erdő biztosítja. 

Vadgazdálkodási és vadászati tanösvény

A tanösvénye első az országban, abból a szempontból, hogy nem csupán izgalmas interaktív információs táblákból áll, hanem a gyakorlatban használt vadgazdálkodási berendezések is megtekinthetők és kipróbálhatók rajta. A Soproni-hegység legmagasabb pontját a Magas-bércet érintve (557m), 1,5 km hosszan 6 állomáson ismerhetik meg az érdeklődők a vadászat és vadgazdálkodás rejtelmeit.

Tartomány:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Cím:Sopron
GPS: 47° 40′ 53.98284″, 16° 35′ 4.1262″

Régióválasztó