Már egy éve, hogy leégett a Notre Dame

2020. április 15.

print MTI/Hetedhétország.hu

Már egy éve, hogy leégett a Notre Dame

Harangozással emlékeznek meg szerda este a párizsi Notre-Dame-ban a székesegyházban pusztító egy évvel ezelőtti tűzvészről. 

A harangozás lesz az egyetlen esemény a tragédia egyéves évfordulóján a katedrálisban, amelynek helyreállítási munkálatait a koronavírus-járvány miatt egy hónappal ezelőtt felfüggesztették.

Jean-Louis Georgelin, a székesegyház újjáépítéséért felelős kormánybiztos úgy döntött, hogy este 8 órakor, amikor a franciák tapssal köszönik meg az egészségügyi dolgozók áldozatos helytállását, fog megkondulni a déli torony nagyharangja.

A Notre Dame déli tornyában két nagyharang lakik, az 1686-ban öntött Emmanuel és a 2013-as Marie. Az előbbi 13 tonnát nyom, a párizsi Sacré-Coeur nagyharangja után a második legnehezebb Franciaországban, s a nagy egyházi ünnepekkor, húsvétkor, pünkösdkor, valamint háborúk végén és a pápák halálakor szokták megkondítani.

A több mint 850 éves gótikus székesegyházban 2019. április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Notre-Dame tetőszerkezetének kétharmada leégett a tűzben, az épület túlélte a katasztrófát. A műkincsek és a vallási kegytárgyak jelentős részét ki tudták menteni. A megmenekült relikviák között van Szent Lajos király tunikája és Krisztus állítólagos töviskoronája is, amelyet a hagyomány szerint Szent (IX.) Lajos hozott a Szentföldről. A tűzvészt épségben túlélték a sekrestye tetején álló méhkaptárok is. A három kaptárt 2013-ban helyezték ki a sekrestye tetejére a biodiverzitás elősegítésére, és a méhek azóta minden évben mézzel ajándékozták meg a méhészeket.

A Párizs szívében, a Cité-szigeten található, évi mintegy 13 millió látogatót fogadó, világhírű turistalátványosság még mindig nem menekült meg teljesen, jóllehet a helyreállításért felelős illetékesek szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy összeomlik. A tényleges felújítás azonban még nem kezdődött el.

Az épület megerősítését célzó munkát egy hónappal ezelőtt felfüggesztették, mert a székesegyházbeli fertőtlenítési lehetőségek nem teszik lehetővé, hogy alkalmazni lehessen a járványügyi biztonsági szabályokat és szavatolni lehessen az építkezésen dolgozó mintegy száz szakember biztonságát.

A megerősítési munkát az eredeti tervek szerint nyáron fejezték volna be a hatalmas boltozat alá omlott törmelék eltakarításával. Utána kezdődött volna a munka legkényesebb szakasza: le kell bontani az állványzatot, amelyet a tűzvész előtt restaurálás céljából építettek fel. Ez az állványzat is megrongálódott a tűzben, és most pókhálóként fogja körbe az épületet. Tavaly óta az épületet több tucat szenzorral szerelték fel, de ezek nem jeleztek veszélyt, a falak stabilan állnak.

Az egész világot megrázó tűzvészt követően több mint 900 millió eurónyi felajánlás érkezett mecénásoktól, nagyvállalatoktól és szervezetektől, valamint egyszerű hívektől a világ minden tájáról a helyreállításra. A tűz másnapján megkezdett épületstabilizálási munkát azonban a munkásokat fenyegető ólommérgezés veszélye miatt júliusban három hétre leállították, ősszel és télen pedig a viharok nehezítették a munkát.

Jean-Louis Georgelin kormánybiztos a többszöri leállás ellenére úgy véli, hogy a helyreállítás 2021-ben megkezdődhet, miután még idén stabilizálják a boltozatot. A tűzvész másnapján Emmanuel Macron elnök azt közölte, hogy öt év alatt szeretné helyreállíttatni a székesegyházat, s jóllehet a határidőt sokan szorosnak találják, a kormánybiztos szerint továbbra is az a cél, hogy az államfő által kért határidőre befejeződjön a helyreállítás.

"Feltételezzük, hogy a (koronavírus-járvány miatti) leállás körülbelül két hónapig tart. Egy 68 hónapos időszakban ezt be kell tudnunk hozni" - mondta a kormánybiztos az AFP francia hírügynökségnek.

Az viszont még mindig nem dőlt el, hogy milyen formában állítja helyre Franciaország a gótika egyik legemblematikusabb épületét.

A leomlott huszártorony 1860-ban épült Eugene Viollet-le-Duc tervei alapján, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották. Az újjáépítők két táborra szakadtak: az "ortodoxok" azt követelik, hogy a 19. században helyreállított műemlék azonos mása épüljön fel a Viollet-le-Duc által tervezett huszártoronnyal. Ehhez a táborhoz tartozik a székesegyház főépítésze, Philippe Villeneuve is. A főépítész szerint "Eugene Viollet-le-Duc remekművének nagy ereje a kortalanságban rejlett. Egy 13. századi középkori remekművet épített újjá. Ezt kellene most is tenni".

A "modernisták" - köztük maga a köztársasági elnök is - viszont újító kézzel nyúlnának az épülethez, rajta hagyva a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát. Emmanuel Macron elnök a tűzvészt követően úgy fogalmazott, hogy olyan "invenciózus helyreállítást" képzel el, amelyet a huszártornyot a 19. században megalkotó Viollet-le-Duc építész munkássága inspirálna, aki saját korában "tiszteletteljes kreativitással" tudta ötvözni a hagyományt a modernitással.

Emmanuel Macron francia államfő szerdán megerősítette, hogy Franciaország mindent megtesz annak érdekében, hogy az egy évvel ezelőtt tűzvész áldozatává vált párizsi Notre-Dame-székesegyház öt éven belül újjáépüljön.

A pusztítás egyéves évfordulója alkalmából a francia elnöki hivatal honlapján közzétett videóban Emmanuel Macron hangsúlyozta, hogy "nem feledkeztünk meg a tragédiáról még akkor sem, ha a napjainkat, a gondolatainkat, az életünket most a koronavírus-járvány okozta krízis tölti ki".

"Azt ígértem, hogy öt év alatt újjáépítjük a Notre-Dame-ot. Mindent megteszünk, hogy tartani tudjuk ezt a határidőt. A munkálatokat most természetesen felfüggesztettük az egészségügyi válság miatt, de amint lehet, újraindulnak" - mondta a francia elnök.

Emmanuel Macron videóüzenetében ismét köszönetet mondott mindazoknak, akik megmentették a katedrálist az összeomlástól, és azoknak is, akik a helyreállításon dolgoznak. "A Notre-Dame helyreállítása azért fontos mindannyiunk számára, mert a népünk kitartásának, illetve annak a jelképe, hogy képesek vagyunk leküzdeni a nehézségeket, és talpra tudunk állni" - fogalmazott a francia elnök.

A tűz pontos okát még mindig nem sikerült megállapítani, de a párizsi ügyészség szerint továbbra sincs arra utaló jel az előzetes vizsgálatok alapján, hogy szándékos gyújtogatás történt volna. A gondatlanság lehetőségét tartja a legvalószínűbbnek a vádhatóság, azt feltételezve, hogy az elektromos rendszer hibája vagy egy nem megfelelően elnyomott cigaretta hatására csaptak fel a lángok egy évvel ezelőtt a nehezen megközelíthető állványzaton.

(Címlapfotó: Notre Dame, 2019. 04.15. (c) wikimedia.commons/Godefroy Paris)


Kapcsolódó hírek