Megtalálták Drakula sírját Nápolyban, meg is lehet nézni

A Drakula néven ismert Vlad Tepes havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi - számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.

Giuseppe Reale, a Santa Maria la Nova templomhoz tartozó múzeumközpont igazgatója a dél-olasz újság internetes kiadásának számolt be a kutatások legfrissebb eredményeiről. Az igazgató, aki elméleti filozófiát tanít egy online felsőoktatási portálon, a romániai Snagovban és Comanában tartott konferenciáról jelentkezett be.

Hangsúlyozta, minden arra utal, hogy a nápolyi templomban található sír III. Vlad, vagyis Drakula földi maradványait őrzi.

Az Il Mattino videót is közölt a hírhedt fejedelem mellszobrának a konferencia keretében, június 29-én történt avatásáról. Ugyanilyen mellszobor áll a Santa Maria la Nova templomban.

Romániai hírportálok szerint a 15. században élt Vlad Tepes, vagyis Karóbahúzó Vlad sírhelyének hollétéről megoszlanak a kutatói vélemények. Egyes feltételezések szerint Drakula maradványait a snagovi kolostor vagy a Bukarest melletti Comana-kolostor őrzi., ugyanakkor dél-olasz sírhelyet feltételez a Drakula-mítosz kutatójaként ismert Mircea Cosma mérnök.

A történetet az Il Mattino 2014 óta követi, amikor kutatók egy csoportja a Santa Maria la Nova templom kolostorudvarában a nemes Mattia Ferrillo sírját azonosította Vlad Tepes esetleges nyugvóhelyeként.

A felfedezés Raffaele és Giandomenico Glinni, az észt főváros, Tallinn egyeteme olasz kutatóinak nevéhez kötődik: szerintük a nápolyi síron ábrázolt sárkány és szfinxek Drakulára utaló jelképeknek számítanak.

A feltételezések szerint az 1431 és 1477 között élt fejedelem lánya, Maria Balsa hétévesen a nápolyi udvarba került, és beházasodott a Ferrillo családba. Így apját is a Ferrillo-kriptában temették el.

Az elméleteket hivatott erősíteni a templom egyik kápolnája falán talált titokzatos felirat, amelynek megfejtését még nem hozták nyilvánosságra.

A rejtjeles szöveget az Il Mattino közölte, és többek között a műkincsek datálásával és azonosításával foglalkozó Claudio Falcucci igyekezett megfejteni, aki úgy vélte, hogy a felirat keletkezése a tizenötödik századra tehető. Falcucci szerint a szövegben többször előfordul a Vlad név.