Időutazó
A középkori templom freskói a templomos lovagok szimbólumait ábrázolják, köztük a horogkeresztet, amely később a nácik jelképe lett.
Gerard van Swieten likőrje mérgezte meg Mozartot? A bécsi városi legendák szerint a vámpírvadász Van Helsing alakját Stoker róla formázta.
Gyerekjáték volt a világ egyik leghíresebb festményének elrablása: nem kellett hozzá más, csak egy fehér köpeny, amelyet az alkotásokat másoló hobbifestők viselnek.
Emberfélétől származó hatmillió éves lábnyomokat találtak Kréta szigetén.
Olasz és német kutatók genetikai elemzéssel kiderítették az etruszkok eredetét, az ókori nép Róma megalapítása előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre a mai Olaszország középső részén.
A titkot a cremonai hegedűkészítők és a helyi gyógyszerészek közötti szoros együttműködésben kell keresni.
1789. július 14-én a párizsi nép elfoglalta és lerombolta az önkényuralom gyűlölt jelképét, a Bastille erődjét, ezzel kezdődött a nagy francia forradalom. A Bastille akkor már szinte üresen állt, csak hét idős ember raboskodott itt, akikre 80 veterán és 30 gránátos vigyázott.
Első világháborús relikviákat találtak az olvadó jégből elkerülő barakkban az olasz Alpokban.
A történelmi Trója városának helyén, a Hisarlik-hegységben folyó ásatásokon egy nagyméretű faépítményt tártak fel: tucatnyi, akár 15 méter hosszú fenyődeszka és gerenda került napvilágra.
Olasz régészek egy 2000 éve, a Vezúv kitörésekor elhunyt katona maradványait azonosították, akiről úgy gondolják, hogy részt vett az idősebb Plinius által vezetett mentésben.
Az elveszett aranyváros feltárása a második legjelentősebb felfedezés Tutanhamon sírjának megtalálása óta.
Több mint nyolcvan év után ismét Olaszországban látható az az ókori mozaikpadló, amely egykor Calligula császár hajóját díszítette, majd a második világháborúban nyoma veszett.
933. március 15-én a németországi Merseburg mellett I. Madarász Henrik súlyos vereséget mért Lehel és Bulcsú seregei felett. A csata bebizonyította, hogy a magyarokkal szemben a siker reményében föl lehet venni a harcot.
A 14. században épült Károly-híd Európa egyik legrégibb kőhídja, építését több legenda is övezi.
Az augsburgi katedrális freskói a templom építésének idején készültek.
A 14-es jelű híres széket milliószámra szállították a világba, és ma is sok helyen használják.
Az egykor királygyilkosággal vádolt uralkodó földi maradványait tartalmazó érckoporsó a prágai Szent Vitus dóm kriptájában található.
Egy gazdagon díszített, 12. századi közfürdőt rejtettek a dél-spanyolországi Sevilla egyik népszerű tapasbárjának falai.
Tiepolo a dekoratív barokk festészet utolsó nagy mestere afféle "nemzetközi sztárnak" számított.
A 4600 éves Meidúmi ludak néven ismert festményt 19. századi felfedezése óta csodálják, és az "egyiptomi Mona Lisaként" hivatkoznak rá. Mindeddig azonban senki sem fedezte fel, hogy a képen egy kihalt lúdféle látható.
Ógermán rúnaírásos emléket találtak Dél-Morvaországba, így már nem a glagolita, hanem az ógermán rúna a legrégibb, régészetileg is dokumentált írott emlék a szláv népek lakta területen.
Firenzében Aquinói Szent Tamás filozófus legrégebbi ábrázolását fedezték fel.
Augustus halálának 2000. évfordulójára Aosta régióban helyreállítottak egy, az i.e. 1. században épült akvadukt hidat.
Zdeněk Miler cseh rajzfilmkészítő és illusztrátor a Kisvakond (Krtek vagy Krteček) kalandjairól szóló filmek és könyvek szerzőjeként vált ismertté.
Arnold Böcklin kísérteties jeleneteket ábrázoló képein olyan morbid szimbolizmus jelenik meg, amely megelőzte a 20. század művészetében meghonosodott freudi képvilágot.
2020-ban, a koronavírus-járvány ellenére számos régészeti felfedezés történt Olaszországban, amelyek rengeteg információt szolgáltattak az olasz csizma múltjáról.
Joseph Fouché francia politikust intrikus köpönyegforgatóként, nagy politikai túlélőként tartják számon. Ennek a meggyőződés nélküli, jellemtelen embernek csupán egyetlen szenvedélye volt: a hatalom.
1885. október 12-én kezdték meg az Országház építését, a Tömő (ma Kossuth Lajos) téren. Belsejében mintegy ötven lakóház férne el, ez Magyarország legnagyobb épülete.
Az 1763-as komáromi földrengés a legnagyobb erősségű földmozgás volt a mai Magyarország területén.
Giorgione da Castelfranco olasz festő festményeinek mágikus, megfejthetetlen ragyogása van.
1720. október 4-én született Giovanni Battista Piranesi művein keresztül láthatjuk, milyenek voltak Róma azon nevezetességei a 18. században, amelyek napjaikban is turisták özönét vonzzák az örök városba.
Már a középkorban is szennyezett volt a levegő, a brit ólom a szelekkel jutott el az Alpokig.
A korai fotók megragadják az utazók kalandos élményeit, akkor amikor a műkereskedelem, majd a turizmus még nem pusztította el az ókori Egyiptom örökségének java részét.
A vásárlás kezdetben nem ment gördülékenyen, ezért az önkiszolgálás módszerét meg kellett ismertetni a vevőkkel.
Richelieu bíboros tette Franciaországot európai nagyhatalommá. Soha nem riadt vissza az önkényuralmi eszközök használatától, a modern titkosszolgálatok alapítóját is benne tisztelhetjük.
1766 nyarán végső csapás érte a középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb várát.
A Madách-család ősi kastélyában írta Madách Imre a magyar irodalom leghíresebb művét, Az ember tragédiáját.
A remekmű a Szamotrakéi Szárnyas Győzelem nőalakja és a Mona Lisa mellett a Louvre három leghíresebb alkotásának egyike.
A közelmúltban fedezték fel a toszkán székesegyházban kiállított szoborról, hogy ez a legrégibb fennmaradt faszobor Európában.
Mátyás miután június 1-én bevonult Bécsbe, Buda helyett itt rendezte be udvarát.
Casanova az érvényesülés szakembere volt, aki ismereteit és tájékozottságát az élet művészetéhez használta.
A régészek egy 2600 éves kőszarkofágot fedeztek fel egy Forum Romanum alatti kamrában Rómában, ám csontok nem voltak benne. Azt feltételezik, hogy az oltárt Romulusnak szentelték, aki a római mitológia szerint Róma városának és a Római Királyságnak alapítója ikertestvérével, Remus-szal együtt.
1600. február 17-én Róma legrégebbi piacán a Campo de' Fiorin, ahol ma friss gyümölcsöket, zöldségeket, sajtokat, húsokat és virágokat vásárolhatunk, végezték ki Giordano Brunót.
Maurice Ravel francia zeneszerző 145 éve, 1875. március 7-én született a spanyol határ menti Ciboure-ban látta meg a napvilágot.
150 éve, 1870. március 2-án avatták fel a a Budavári Palota megközelítésére szolgáló Budavári Siklót, amely Európa másodikként megépített ilyen szerkezete volt.
Sikerült bebizonyítani, hogy a föníciaiak már Kolombusz előtt felfedezhették az amerikai kontinenst. Az expediciót felhasználták az óceán műanyagszennyezettségének vizsgálatára.
Szinyei Merse Pál Majális c. festménye kortársainak nem tetszett. Az európai festészet egyik első plein air remeke ma a Magyar Nemzeti Galériában látható.
A 107 ezer turista többsége külföldi, akik már vízi és légi úton is megközelíthetik a csernobili nukleáris katasztrófa övezetét.
Szlovén régészek újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a szlovén Alpokat már több mint 2500 évvel ezelőtt emberek lakták: a vaskori ember szarvasmarhát tenyésztett és vasércet bányászott a hegyvidéken.
Egy Velence történetét kutató tudós egy korabeli útleírás kéziratában a város 14. századi látképére bukkant, amely az eddigi legrégebbi ábrázolása lehet.
Apró hírek
Népszerű
- A Mozart-golyó igaz története
- Aktuális információk az utazási korlátozásokról
- A bécsi Stephansdom az élen: Pop-up oltóhelyek a plébániákon
- Karácsonyi vásárok Párizsban
- Bizarr látványosságok: A leghátborzongatóbb helyek Itáliában
- Itália legszebb karácsonyi vásárai
- Alpesi Advent a Dolomitokban
- Nemzeti ünnep Ausztriában
- A bécsi vámpírvadász rejtélye
- Karácsony lesz, a szilveszter elmarad Bécsben