Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék - állapították meg az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével. 

Albert monacói herceg unokatestvére 351 millió euró kártérítés követel Franciaországtól, azt állítván, hogy a francia állam fortéllyal megfosztotta annak idején családját attól, hogy a monacói trónra kerüljön.

Egy középkori, sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló festett lovasszobor most már egy körhinta figurájára emlékeztet. 

Az Ausztráliában élő sárgabóbitás kakadu legrégebbi európai ábrázolására bukkantak a vatikáni könyvtárban, a 13. századi kézirat azt jelzi, hogy az eddig véltnél évszázadokkal korábban kiterjedt kereskedelem volt Európa és Ausztrália északi térsége között.

Az osztrák-magyar Coburg-Koháry arisztokrata család nem mindennapi története elevenedik meg egy bécsi kiállításon.

Ugyanannak a laza talajnak tulajdonítható a pisai ferde torony "földrengésállósága", mint amelyik a torony süllyedését és dőlését idézte elő több száz évvel ezelőtt.

Egy első századból származó római vízvezeték maradványait fedte fel egy hatalmas vihar a dél-spanyolországi Cádiz tengerpartján.

660 éve, 1358. február 18-án született meg a Zárai béke. Zára (ma: Zadar) dalmát városban kötött békét Velencével I. (Nagy) Lajos Anjou-házi magyar király. Az egész tengerpart Raguzától a mai Rijeka vidékéig feltétel nélkül Magyarországhoz került.

20 éve, 1998. február 6-án vesztette életét egy autóbalesetben Falco Mi mással emlékezhetnénk rá, mint a "Vienna Calling" című számmal?

Jules Verne francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja, a sci-fi megteremtője 190 éve, 1828. február 8-án született, Nantes-ban.

Múzeummá alakítják Josip Broz Tito egykori jugoszláv elnök legendás luxushajóját, a Galebet (Sirály), a projekt, amelyet az Európai Unió is támogat, 2020-ra készül el, amikor Rijeka (Fiume) lesz Európa Kulturális Fővárosa.

A bayeux-i kárpitért cserében Nagy-Britannia Napóleon lovának csontvázát, vagy a rosette-i követ adná Franciaországnak kiállításra.

Százhatvan éve, 1858. január 5-én halt meg Johann Joseph Wenzel Anton Franz Karl Radetzky gróf, a 19. század első felének legsikeresebb osztrák hadvezére, akinek emlékét Ausztriában több helyen is felfedezhetjük. 

A történet, az első világháborúban, 1917-ben a fronton kezdődött. Egy fiatal francia nővérnek egy csatában halálosan megsérült amerikai katona elmondja, hogy csak egy bánata van, nem tudta soha meglátogatni a Notre Damot Párizsban.

Ez az arany és drágakövekkel díszített imakönyv a francia ötvösművészet páratlan kincse. A kora újkori remekmű felbukkanása azért szenzációs, mert I. Ferenc király (1494-1547) imakönyve a Valois ház kincseinek egyedülálló maradványa, amely az évszázadok során szinte teljes egészében szétszóródott.

A 12. századból való arany- és ezüstkincseket fedeztek fel a régészek az északkelet-franciaországi clunyi apátságnál folytatott ásatási munkálatok során.

Marie Antoinette francia királyné, XVI. Lajos felesége, a francia forradalom egyik áldozata 1755. november 2-án született

Salzburg óvárosát az UNESCO 1997-ben nyilvánította világörökséggé. A megtisztelő cím odaítélésében az óváros egyedülállósága és az érsekhercegek építészeti öröksége mellett Salzburg zenei metropoliszként és Wolfgang Amadeus Mozart szülőhelyeként betöltött szerepe volt döntő jelentőségű.

120 évvel ezelőtt, 1897. július 3-án emelkedtek először a magasba a bécsi Óriáskerék gondolái. Már az engedélyezése sem volt zökkenőmentes, többször le akarták bontani és egyszer ki is gyulladt – ma mégis az osztrák főváros egyik jelképe.

A második világháborúban majdnem beolvasztották, aztán elveszett a harangnyelve a Chorglöcklnek, a bécsi Stephansdom legöregebb és legkisebb harangjának. 75 év után, húsvétvasárnap most újra felcsendül a 13. századból származó harang hangja.

Százötven éves Ausztria egyik legismertebb zeneműve, a Kék Duna keringő. A jubileum alkalmából a bécsi Wienbibliothek rendezett kiállítást, amely nemcsak a darab keletkezését mutatja be, hanem egészen napjainkig tartó hatását is.

Oliver és Nils Astrologo filmje, a "Venezia" a világ egyik legvarázslatosabb városának rejtett történelmébe és kevésbé ismert helyszíneibe merészkedik be.

Rómát járva lépten-nyomon Bernini alkotásaiba botlunk. Giovanni Lorenzo Bernini olasz szobrász, építész, festő.

A bécsi óriáskerék is felkerült az európai filmkultúra kincseit őrző helyek listájára, a kitüntetést igazoló táblát június 9-én leplezik le a helyszínen - közölte az Osztrák Filmakadémia.

Egy kutatócsoport úgy véli, megtalálta azt az útvonalat, amelyen az ókori pun hadvezér, Hannibál átkelt az Alpokon, hogy megtámadja Rómát.

Ókori római kaszárnyára bukkantak az alsó-ausztriai Carnuntum római kori településen területén. Osztrák régészek szenzációsnak nevezték a leletet, mert az egykori Római Birodalom területén egyedül itt sikerült meghatározni mind a helytartói palota, mind a testőrség szállásának helyét.

27 éve, 1989. március 29-én avatták fel Párizsban a Louvre üvegpiramissal fedett új bejáratát és földalatti termeit. A halottasháznak csúfolt piramis Párizs egyik nagy látványosságának számít. Leghíresebb kincsei a Mona Lisa és a milói Vénusz.

Több mint harminc éven át tartó restaurálás után újra látogatható Rómában a város egyik legrégebbi temploma, a Forum Romanumon álló Santa Maria Antiqua, amelyet falfreskói miatt a középkori Sixtus-kápolnának is neveznek.

Rendkívüli programsorozattal készülnek az olaszországi Velencében a városban 1516. március 29-én megnyitott gettó 500 éves évfordulójára, amelyen az antiszemitizmussal szembeni fellépést is szorgalmazni kívánják.

1215. június 10-én született meg a majdani Hercegség. Ezen a napon a genovai Ghibellinek – Fulco del Casello vezetésével, aki már akkor felismerte a monacói szikla stratégiai fontosságát, és tudatában volt a kikötő előnyeinek – letelepedettek a területen, és elkezdték építeni az erődöt, aminek alapjain nyugszik a mai Hercegi Palota.

Lee Miller készítette a behavazott Párizsról az egyik leghíresebb fotót.

Föld alatti pogány bazilikát nyitottak meg a látogatók előtt Rómában. Az ókori épületekben gazdag Rómában is ritka régészeti leletnek számít az a bazilika, amelyet évtizedek óta tartó restaurálás után a nagyközönség előtt is megnyitottak.

A sélestat-i városi könyvtárban található az első írásos emlék 1521-ből, amely a fenyőfa árusítását és karácsonyi díszítését örökíti meg, ezért úgy tartják, hogy Elzász tartomány a karácsonyfa szülőföldje.

A bécsi Ringstraßét Ferenc József császár nyitotta meg hivatalosan, 1865. május 1-én. A Ringstraße fényűző palotáival és középületeivel Bécs legfontosabb látnivalói közé tartozik, 2001-ben az UNESCO világörökség részévé nyilvánították.