Időutazó
3000 éves óriás szobrokat találtak.
A látogatók megnézhetik, hogyan éltek az ókori görögök Nápolyban.
Utazás a lovas nomádok világába: fókuszban a migráció és a kulturális sokszínűség.
Több mint kétezer 2000 éves pun nekropolisz romjaira bukkantak.
Valencia katedrálisában található egy ereklye, amelyről azt állítják, hogy az a szent kehely, amelyet Jézus az utolsó vacsorán használt.
Az avarok 10 év alatt érkeztek meg Magyarországra.
933. március 15-én súlyos vereséget mértek Lehel és Bulcsú seregei felett.
Girolamo Savonarola a szószékről nyílzáporszerűen kilőtt prédikációi a város nagy részét meghódították, a többit viszont ellenszenvessé tették.
A Gellérthegyen álló Szabadság-szobor máig a főváros szimbóluma.
A Mozart-golyó története a 19. század második felére nyúlik vissza. Egyszerű cukrászati termékként indult és jelképértékű, hírneves bonbonná vált: zöld pisztáciából készült marcipánt burkolnak finom nugátba, majd fapálcika segítségével sötét csokoládémasszába mártják.
Neandervölgyiek által használt kőeszközt fedeztek fel egy barlangban, a Plitvicei-tavak közelében.
Kilencvenmillió éves raptorcsontokat találtak az ELTE kutatói Ausztriában.
Emberfélétől származó hatmillió éves lábnyomokat találtak Kréta szigetén.
Miután Johann Böttger rejtélyes módon arannyá változtatott 15 garast, a fehér arany titkával foglalkozott.
A középkori templom freskói a templomos lovagok szimbólumait ábrázolják, köztük a horogkeresztet, amely később a nácik jelképe lett.
Gerard van Swieten likőrje mérgezte meg Mozartot? A bécsi városi legendák szerint a vámpírvadász Van Helsing alakját Stoker róla formázta.
Gyerekjáték volt a világ egyik leghíresebb festményének elrablása: nem kellett hozzá más, csak egy fehér köpeny, amelyet az alkotásokat másoló hobbifestők viselnek.
A történelmi Trója városának helyén, a Hisarlik-hegységben folyó ásatásokon egy nagyméretű faépítményt tártak fel: tucatnyi, akár 15 méter hosszú fenyődeszka és gerenda került napvilágra.
Olasz és német kutatók genetikai elemzéssel kiderítették az etruszkok eredetét, az ókori nép Róma megalapítása előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre a mai Olaszország középső részén.
A titkot a cremonai hegedűkészítők és a helyi gyógyszerészek közötti szoros együttműködésben kell keresni.
1789. július 14-én a párizsi nép elfoglalta és lerombolta az önkényuralom gyűlölt jelképét, a Bastille erődjét, ezzel kezdődött a nagy francia forradalom. A Bastille akkor már szinte üresen állt, csak hét idős ember raboskodott itt, akikre 80 veterán és 30 gránátos vigyázott.
Első világháborús relikviákat találtak az olvadó jégből elkerülő barakkban az olasz Alpokban.
A 14. században épült Károly-híd Európa egyik legrégibb kőhídja, építését több legenda is övezi.
Olasz régészek egy 2000 éve, a Vezúv kitörésekor elhunyt katona maradványait azonosították, akiről úgy gondolják, hogy részt vett az idősebb Plinius által vezetett mentésben.
Az elveszett aranyváros feltárása a második legjelentősebb felfedezés Tutanhamon sírjának megtalálása óta.
Több mint nyolcvan év után ismét Olaszországban látható az az ókori mozaikpadló, amely egykor Calligula császár hajóját díszítette, majd a második világháborúban nyoma veszett.
A 14-es jelű híres széket milliószámra szállították a világba, és ma is sok helyen használják.
Az egykor királygyilkosággal vádolt uralkodó földi maradványait tartalmazó érckoporsó a prágai Szent Vitus dóm kriptájában található.
Az augsburgi katedrális freskói a templom építésének idején készültek.
Tiepolo a dekoratív barokk festészet utolsó nagy mestere afféle "nemzetközi sztárnak" számított.
A 4600 éves Meidúmi ludak néven ismert festményt 19. századi felfedezése óta csodálják, és az "egyiptomi Mona Lisaként" hivatkoznak rá. Mindeddig azonban senki sem fedezte fel, hogy a képen egy kihalt lúdféle látható.
Ógermán rúnaírásos emléket találtak Dél-Morvaországba, így már nem a glagolita, hanem az ógermán rúna a legrégibb, régészetileg is dokumentált írott emlék a szláv népek lakta területen.
Firenzében Aquinói Szent Tamás filozófus legrégebbi ábrázolását fedezték fel.
Egy gazdagon díszített, 12. századi közfürdőt rejtettek a dél-spanyolországi Sevilla egyik népszerű tapasbárjának falai.
Zdeněk Miler cseh rajzfilmkészítő és illusztrátor a Kisvakond (Krtek vagy Krteček) kalandjairól szóló filmek és könyvek szerzőjeként vált ismertté.
Arnold Böcklin kísérteties jeleneteket ábrázoló képein olyan morbid szimbolizmus jelenik meg, amely megelőzte a 20. század művészetében meghonosodott freudi képvilágot.
2020-ban, a koronavírus-járvány ellenére számos régészeti felfedezés történt Olaszországban, amelyek rengeteg információt szolgáltattak az olasz csizma múltjáról.
Joseph Fouché francia politikust intrikus köpönyegforgatóként, nagy politikai túlélőként tartják számon. Ennek a meggyőződés nélküli, jellemtelen embernek csupán egyetlen szenvedélye volt: a hatalom.
Augustus halálának 2000. évfordulójára Aosta régióban helyreállítottak egy, az i.e. 1. században épült akvadukt hidat.
Az 1763-as komáromi földrengés a legnagyobb erősségű földmozgás volt a mai Magyarország területén.
Giorgione da Castelfranco olasz festő festményeinek mágikus, megfejthetetlen ragyogása van.
1720. október 4-én született Giovanni Battista Piranesi művein keresztül láthatjuk, milyenek voltak Róma azon nevezetességei a 18. században, amelyek napjaikban is turisták özönét vonzzák az örök városba.
Már a középkorban is szennyezett volt a levegő, a brit ólom a szelekkel jutott el az Alpokig.
1885. október 12-én kezdték meg az Országház építését, a Tömő (ma Kossuth Lajos) téren. Belsejében mintegy ötven lakóház férne el, ez Magyarország legnagyobb épülete.
A vásárlás kezdetben nem ment gördülékenyen, ezért az önkiszolgálás módszerét meg kellett ismertetni a vevőkkel.
Richelieu bíboros tette Franciaországot európai nagyhatalommá. Soha nem riadt vissza az önkényuralmi eszközök használatától, a modern titkosszolgálatok alapítóját is benne tisztelhetjük.
1766 nyarán végső csapás érte a középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb várát.
A Madách-család ősi kastélyában írta Madách Imre a magyar irodalom leghíresebb művét, Az ember tragédiáját.
A korai fotók megragadják az utazók kalandos élményeit, akkor amikor a műkereskedelem, majd a turizmus még nem pusztította el az ókori Egyiptom örökségének java részét.
A közelmúltban fedezték fel a toszkán székesegyházban kiállított szoborról, hogy ez a legrégibb fennmaradt faszobor Európában.
Apró hírek
Népszerű
- Friss információk az utazási korlátozásokról
- Szenzációs leleteket találtak Bakonybélben - a régészek tovább kutatnak
- Elkezdődött az Alpok legnagyobb hómentesítő akciója
- Mindenki kedvence: A Mozart-golyó igaz története
- Impozáns látvány: Kihajtották a legelőkre a szürkemarhákat a Hortobágyon
- Újra régi fényében ragyog Nyugat-Magyarország leghíresebb kastélya
- Vége a száguldásnak Ausztria leghíresebb panorámaútjain
- Bécs visszaadja a várost az embereknek
- Hétvégenként újra autómentes lesz a pesti alsó rakpart
- Látványos farsangi szokások Ausztriában