Az őskőkorszakból származó, 30 ezer éves barlangrajzokra bukkantak régészek az Isztriai félszigeten, a Limi-csatorna fjordszerű öblének egyik oldalán található Romuald-barlangban.

Tirol 2019-ben kiállításokkal, koncertekkel, fesztiválokkal emlékezik I. Miksa császár (1459-1519) halálának 500. évfordulójára.

Az Eiffe-torony építésekor a világ legmagasabb építményének számított. Azóta 250 millióan másztak fel rá, és ez a világ legjobban látogatott és legtöbbet fényképezett építményévé tette. 1889. március 31-én fejezték be a harmadik emelet építését.

30 éves a halottasháznak csúfolt piramis Párizs egyik nagy látványosságának számít. Leghíresebb kincsei a Mona Lisa és a milói Vénusz.

933. március 15-én a németországi Merseburg mellett I. Madarász Henrik súlyos vereséget mért Lehel és Bulcsú seregei felett. A csata bebizonyította, hogy a magyarokkal szemben a siker reményében föl lehet venni a harcot.

A mai Largo di Torre Argentina téren i.e. 44. március 15-én (idusán) szenátorok egy csoportja halálra késelte Julius Caesart. A legendás történelmi helyszín most még kóbor macskák otthona, de miután mindent helyrepofozták, igazi turistalátványosság lesz belőle.

Közös eredetük lehet az angliai Stonehenge-hez hasonló őskori európai kőemlékeknek (megalitok), amelyek egy új kutatás szerint Franciaország mai területéről erednek.

IV. Sixtus a reneszánsz művészet pártolásával, Róma naggyá tételével, reneszánsz várossá emelésével szerzett múlhatatlan érdemeket. Ő adott megbízást a nevét viselő Sixtus-kápolna építésére, letette a Capitoliumi Múzeum és a Vatikáni Könyvtár alapjait.

1889. január 30-án tragikus szenzáció hírét repítette világgá a sajtó: a Bécs melletti mayerlingi vadászlakban holtan találták Rudolf trónörököst és szeretőjét, Vetsera Máriát. A halál okaként és módjaként több mint negyven elmélet született.

Az UNESCO világörökség részének számító észak-spanyolországi Altamira-barlangban három új, legalább 20 ezer évesre becsült kéznyomatot azonosítottak kutatók.

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék - állapították meg az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével. 

Albert monacói herceg unokatestvére 351 millió euró kártérítés követel Franciaországtól, azt állítván, hogy a francia állam fortéllyal megfosztotta annak idején családját attól, hogy a monacói trónra kerüljön.

Egy középkori, sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló festett lovasszobor most már egy körhinta figurájára emlékeztet. 

Az Ausztráliában élő sárgabóbitás kakadu legrégebbi európai ábrázolására bukkantak a vatikáni könyvtárban, a 13. századi kézirat azt jelzi, hogy az eddig véltnél évszázadokkal korábban kiterjedt kereskedelem volt Európa és Ausztrália északi térsége között.

Az osztrák-magyar Coburg-Koháry arisztokrata család nem mindennapi története elevenedik meg egy bécsi kiállításon.

Ugyanannak a laza talajnak tulajdonítható a pisai ferde torony "földrengésállósága", mint amelyik a torony süllyedését és dőlését idézte elő több száz évvel ezelőtt.

Egy első századból származó római vízvezeték maradványait fedte fel egy hatalmas vihar a dél-spanyolországi Cádiz tengerpartján.

660 éve, 1358. február 18-án született meg a Zárai béke. Zára (ma: Zadar) dalmát városban kötött békét Velencével I. (Nagy) Lajos Anjou-házi magyar király. Az egész tengerpart Raguzától a mai Rijeka vidékéig feltétel nélkül Magyarországhoz került.

20 éve, 1998. február 6-án vesztette életét egy autóbalesetben Falco Mi mással emlékezhetnénk rá, mint a "Vienna Calling" című számmal?

Jules Verne francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja, a sci-fi megteremtője 190 éve, 1828. február 8-án született, Nantes-ban.

Múzeummá alakítják Josip Broz Tito egykori jugoszláv elnök legendás luxushajóját, a Galebet (Sirály), a projekt, amelyet az Európai Unió is támogat, 2020-ra készül el, amikor Rijeka (Fiume) lesz Európa Kulturális Fővárosa.

A bayeux-i kárpitért cserében Nagy-Britannia Napóleon lovának csontvázát, vagy a rosette-i követ adná Franciaországnak kiállításra.

Százhatvan éve, 1858. január 5-én halt meg Johann Joseph Wenzel Anton Franz Karl Radetzky gróf, a 19. század első felének legsikeresebb osztrák hadvezére, akinek emlékét Ausztriában több helyen is felfedezhetjük. 

A történet, az első világháborúban, 1917-ben a fronton kezdődött. Egy fiatal francia nővérnek egy csatában halálosan megsérült amerikai katona elmondja, hogy csak egy bánata van, nem tudta soha meglátogatni a Notre Damot Párizsban.

Ez az arany és drágakövekkel díszített imakönyv a francia ötvösművészet páratlan kincse. A kora újkori remekmű felbukkanása azért szenzációs, mert I. Ferenc király (1494-1547) imakönyve a Valois ház kincseinek egyedülálló maradványa, amely az évszázadok során szinte teljes egészében szétszóródott.

A 12. századból való arany- és ezüstkincseket fedeztek fel a régészek az északkelet-franciaországi clunyi apátságnál folytatott ásatási munkálatok során.

Marie Antoinette francia királyné, XVI. Lajos felesége, a francia forradalom egyik áldozata 1755. november 2-án született

Salzburg óvárosát az UNESCO 1997-ben nyilvánította világörökséggé. A megtisztelő cím odaítélésében az óváros egyedülállósága és az érsekhercegek építészeti öröksége mellett Salzburg zenei metropoliszként és Wolfgang Amadeus Mozart szülőhelyeként betöltött szerepe volt döntő jelentőségű.

122 évvel ezelőtt, 1897. július 3-án emelkedtek először a magasba a bécsi Óriáskerék gondolái. Már az engedélyezése sem volt zökkenőmentes, többször le akarták bontani és egyszer ki is gyulladt – ma mégis az osztrák főváros egyik jelképe.

A második világháborúban majdnem beolvasztották, aztán elveszett a harangnyelve a Chorglöcklnek, a bécsi Stephansdom legöregebb és legkisebb harangjának. 75 év után, húsvétvasárnap most újra felcsendül a 13. századból származó harang hangja.

Százötven éves Ausztria egyik legismertebb zeneműve, a Kék Duna keringő. A jubileum alkalmából a bécsi Wienbibliothek rendezett kiállítást, amely nemcsak a darab keletkezését mutatja be, hanem egészen napjainkig tartó hatását is.

Oliver és Nils Astrologo filmje, a "Venezia" a világ egyik legvarázslatosabb városának rejtett történelmébe és kevésbé ismert helyszíneibe merészkedik be.

Hegyikristályból faragott, 4000 éves baltára bukkantak az ausztriai Tirol tartományban. Az innsbrucki kutatók szerint ritkaságról és feltehetőleg világszinten is egyedülálló leletről van szó.

Rómát járva lépten-nyomon Bernini alkotásaiba botlunk. Giovanni Lorenzo Bernini olasz szobrász, építész, festő.