A tét akkora volt, hogy még a szultán is hadba szállt, ennek ellenére a pánikba esett törökök hatalmas veszteséget szenvedtek.

Az ínyenc rómaik az osztrigát nagyra becsülték.

1789. július 14-én a párizsi nép elfoglalta és lerombolta az önkényuralom gyűlölt jelképét, a Bastille erődjét, ezzel kezdődött a nagy francia forradalom. A Bastille akkor már szinte üresen állt, csak hét idős ember raboskodott itt, akikre 80 veterán és 30 gránátos vigyázott.

Újra mindenki láthatja az évezredes remeket.

Az Eau de Cleopatra az egyiptomi felső tízezer körében óriási népszerűségnek örvendett.

3000 éves óriás szobrokat találtak.

Több mint kétezer 2000 éves pun nekropolisz romjaira bukkantak.

Valencia katedrálisában található egy ereklye, amelyről azt állítják, hogy az a szent kehely, amelyet Jézus az utolsó vacsorán használt.

Az avarok 10 év alatt érkeztek meg Magyarországra.

A Gellérthegyen álló Szabadság-szobor máig a főváros szimbóluma.

A Mozart-golyó története a 19. század második felére nyúlik vissza. Egyszerű cukrászati termékként indult és jelképértékű, hírneves bonbonná vált: zöld pisztáciából készült marcipánt burkolnak finom nugátba, majd fapálcika segítségével sötét csokoládémasszába mártják.

Neandervölgyiek által használt kőeszközt fedeztek fel egy barlangban, a Plitvicei-tavak közelében.

Miután Johann Böttger rejtélyes módon arannyá változtatott 15 garast, a fehér arany titkával foglalkozott.

A középkori templom freskói a templomos lovagok szimbólumait ábrázolják, köztük a horogkeresztet, amely később a nácik jelképe lett.

Gerard van Swieten likőrje mérgezte meg Mozartot? A bécsi városi legendák szerint a vámpírvadász Van Helsing alakját Stoker róla formázta.

Olasz és német kutatók genetikai elemzéssel kiderítették az etruszkok eredetét, az ókori nép Róma megalapítása előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre a mai Olaszország középső részén.

A történelmi Trója városának helyén, a Hisarlik-hegységben folyó ásatásokon egy nagyméretű faépítményt tártak fel: tucatnyi, akár 15 méter hosszú fenyődeszka és gerenda került napvilágra. 

Első világháborús relikviákat találtak az olvadó jégből elkerülő barakkban az olasz Alpokban.

Az elveszett aranyváros feltárása a második legjelentősebb felfedezés Tutanhamon sírjának megtalálása óta.

Több mint nyolcvan év után ismét Olaszországban látható az az ókori mozaikpadló, amely egykor Calligula császár hajóját díszítette, majd a második világháborúban nyoma veszett.  

A 14-es jelű híres széket milliószámra szállították a világba, és ma is sok helyen használják.

Tiepolo a dekoratív barokk festészet utolsó nagy mestere afféle "nemzetközi sztárnak" számított.

A 4600 éves Meidúmi ludak néven ismert festményt 19. századi felfedezése óta csodálják, és az "egyiptomi Mona Lisaként" hivatkoznak rá. Mindeddig azonban senki sem fedezte fel, hogy a képen egy kihalt lúdféle látható.

Ógermán rúnaírásos emléket találtak Dél-Morvaországba, így már nem a glagolita, hanem az ógermán rúna a legrégibb, régészetileg is dokumentált írott emlék a szláv népek lakta területen.

Zdeněk Miler cseh rajzfilmkészítő és illusztrátor a Kisvakond (Krtek vagy Krteček) kalandjairól szóló filmek és könyvek szerzőjeként vált ismertté.

Arnold Böcklin kísérteties jeleneteket ábrázoló képein olyan morbid szimbolizmus jelenik meg, amely megelőzte a 20. század művészetében meghonosodott freudi képvilágot.

2020-ban, a koronavírus-járvány ellenére számos régészeti felfedezés történt Olaszországban, amelyek rengeteg információt szolgáltattak az olasz csizma múltjáról.

Az 1763-as komáromi földrengés a legnagyobb erősségű földmozgás volt a mai Magyarország területén. 

Giorgione da Castelfranco olasz festő festményeinek mágikus, megfejthetetlen ragyogása van.

1720. október 4-én született Giovanni Battista Piranesi művein keresztül láthatjuk, milyenek voltak Róma azon nevezetességei a 18. században, amelyek napjaikban is turisták özönét vonzzák az örök városba.