A pécsi havihegyi mandulafa lett az év fája

Az Év fája versenybe idén 35 jelölés érkezett, amelyekből tizenkettőt juttatott a döntőbe az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije. A kilencedik alkalommal megszervezett versengés célja a fák és a közösségek közötti kapcsolat erősítése. 

A közönség így a ceglédberceli falu fája, a kimlei hárs, a Mária utcai mesefa, a Rómain álló fák, a mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben, a Nagykovácsi templomkert odvas hársfája, a pécsi havihegyi mandulafa, a szebényi nagy fa, a kamuti tudás fája, a zalai dombokat vigyázó pacsai öreg hárs, a zuglói mezős fák és a békéscsabai égigérő gerlai vackor közül választhatta ki az Év fáját online szavazással  az evfaja.okotars.hu/dontosfak oldalon július 9. és október 8. között.

A fákra összesen 16 423 szavazat érkezett az online szavazás keretében. A pécsi havihegyi mandulafa 4779 szavazattal nyerte el idén az Év fája címet.

Az online szavazáson győztes pécsi mandula egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló, pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket.

Azok a fák, amelyeknek élete vagy természetes környezete, élőhelye veszélyben van, a zsűri döntése alapján elnyerhetik a Hős fa címet, valamint különdíjat kap az Országos Erdészeti Egyesület által választott jelölt is. A Hős Fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta ebben az évben.

A 2018-as magyarországi győztes pécsi mandula a 2019 elején rendezendő európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen többször is második helyezést értek el, háromszor pedig elsőként végzett a magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.

Havihegy Pécs egyik városrésze a Mecsek déli oldalán. Innen nyílik az egyik legszebb kilátás a Pécs városra. Nevét a dombon épített Havas Boldogasszony Kápolnáról kapta. 1690-ben kitört pestisjárvány idején Pécs lakói fogadalmat tettek, hogy a járvány elmúltával emlékkápolnát emelnek a dombon. Fogadalmukhoz híven az építőanyagot hátukon hordták fel a meredek hegyoldalon. A templom 1697-re készült el, s azóta búcsúsok és Mária-tisztelő zarándokok tömegei keresik fel évről évre. XVI. Gergely pápa 1844-ben búcsúkiváltságot adományozott a templomnak a Mária-ünnepekre.

Az oltárkép a római Santa Maria Maggiore bazilika oltárképének hiteles másolata, melyet elkészülte után hozzáérintettek az eredeti kegyképhez. Ezt tanúsítja a festmény jobb alsó sarkában, lévő bíborszínű pecsét is. A kegykép 2013-ban restaurálásra került.