Hőtérképen Bécs legforróbb területei

Legutóbb elkészíttette a város hőségtérképét és klímavédelmi területek létrehozása mellett döntött. Ezeken a területeken az újépítésű épületeknél már egyáltalán nem alkalmaznak fosszilis energiahordozókat.

Se olajra, se földgázra nem lesz szükség abban az évi 8.000 újépítésű önkormányzati lakásban, amelyek Bécs újonnan kialakított klímavédelmi területein fognak épülni a következő években. A globális felmelegedés mérséklésére ezekben az épületekben hűtésre, fűtésre és melegvíz előállítására megújuló energiaforrásokat használnak majd mint például a napenergia vagy a biomassza. Bécs külvárosában már működik egy ilyen lakóépület, ahol a fűtéshez és a klimatizáláshoz geotermikus energiát használnak, a hőszivattyút pedig szélenergia működteti.

Az osztrák főváros 2020 közepéig számos ilyen területet alakít ki a kerületekben, ahol a jövőt a megújúló környezetbarát energiahordozók jelentik és a környezet adta adottságok kerülnek előtérbe. Ezeken a területeken a fosszilis energia felhasználása már a múlté, és ez éppúgy vonatkozik a középületekre mint a lakóházakra. Birgit Hebein főpolgármester-helyettes és klímavédelmi városi tanácsnok elmondta: fontos, hogy ezek ne luxuskörülményeknek számítsanak, hanem általánosak és mindenki számára elérhetőek legyenek.

Bécs elkészíttette a város hőtérképét is, hogy megtudja, hol vannak a legforróbb területek, hol található a legkevesebb zöldterület, és hol él a gyermekek és idősek többsége. A kánikulai napok ugyanis őket viselik meg a legjobban. Kiderült, hogy a város legforróbb területei Favoritenben, Ottakringben, a Landstraßén és Margaretenben találhatók, mintegy 47.000 gyerekkel és időssel. „Most már pontosan tudjuk, hogy hol kell cselekednünk. Egyrészt gyors, rövidtávú intézkedéseket tehetünk, másrészt ügyelünk arra, hogy a hosszútávú projektek során fákat ültessünk, padokat állítsunk fel a pihenéshez és a beszélgetéshez, zöldterületeket létesítsünk és vízi játszótereket alakítsunk ki – nyilatkozta Birgit Hebein.

Címlapfotó: Városi túraút a Bécs Erdőben (MA49/Christian Fürthner)