» Horvátország

» Horvátország » Šibenik-Knin » Sziget


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A horvát Adria középső részében elhelyezkedő Kornati egy különálló és sok tekintetben különleges szigetcsoport.

Kivételes tájrajzi szépsége, érdekes geomorfológiája, szigetvonalának páratlan tagoltsága és a tengeri ökorendszer gazdag biocönózisai miatt a kornati tengerterület nagyobb részét 1980-ban nyilvánították nemzeti parkká.

A Kornati Nemzeti Park területe kb. 220 km2, a 152 Kornati sziget és kliff közül 89 sziget különleges szépségük, tagolt partjai és gazdag tengeri növény- és állatvilága miatt, 1980–ban nemzeti park lett.

A Kornati szigetek földjeinek 90 százalékban a Murter-szigeten élők a tulajdonosai.

A legnagyobb sziget Kornat, további jelentősebb szigetei Žut, Gadra, Kurba Vela, Levrnaka, Sit és Lavsa.

A park bővelkedik természeti és kulturális különlegességekben. Legnevezetesebb képződményei az ún. „koronák”, a kornati szigetek nyílt tenger felé néző függőleges sziklameredélyei, melyek valójában az Isztriától a Közép-Dalmáciáig terjedő nagy tektonikus árok kőlemezei.

A Kornati bővelkedik szép kilátóhelyekben, melyek közül a legmagasabban fekvő és leglenyűgözőbb a Kornat-szigeti Metlina.

 

A kornati „koronák” tenger alatti világ egy külön történet, amely mindenkit elvarázsol. A nemzeti park területén hét merülési övezet van, melyekben csak a szervezett és engedéllyel rendelkező búvárcsoportok merülhetnek.

A Kornatit az idegenforgalmi kiadványokban joggal nevezik a hajósok paradicsomának, hiszen a 89 feledhetetlen kisebb-nagyobb sziget és kliff közötti hajós szlalomozás feledhetetlen élményt jelent. A Kornatiban kizárólag a hajón éjszakázhatunk. A park területén csak az erre kijelölt 20 öbölben engedélyezett a horgonyzás. 

A park területén lévő 20 egynéhány étteremben és vendéglőben finom helyi étkekeket, főleg tengeri specialitásokat és kornati báránysültet kínálnak.

A Kornati szigetcsoport első „gyarmatosítói” az illírek voltak. Az általuk hátrahagyott apró négyszögletes települések arról tanúskodnak, hogy a szigetcsoport az őskorban is jelentősen lakott hely lehetett. A bizánci időkből maradt fenn a Kornati sokak szerint legmarkánsabb építménye, a Kornat-szigeti Tureta-erőd, amely a vélekedések szerint a 6. századból ered. Azt gondolják, hogy az akkoriban kevéssé biztonságos Adriai-tengeri hajózás felügyelete és ellenőrzése, azaz katonai célból épült.

Szintén bizánci eredetű a Tureta-erőd lábánál lévő ókeresztény bazilika. A középkorból származik a megkapó Gospa od Tarca-templomocska. Szintén középkori eredetű látványosság egy sóraktár maradványa valamint egy sólepárló elsüllyedt hagyatéka a Lavsa-öbölben, minden valószínűség szerint a 14. század második feléből. A 16. század elején a Vela Panitula kis szigeten egy velencei várat építettek, melyben a kornati halászoktól szedték be az ún. haladót. A Kornatin a 19.- 20. század fordulóján volt a legintenzívebb a mezőgazdasági tevékenység. Ebből az időből maradtak ránk azok a szárazfal labirintusok is, melyek napjainkban a park területén lévő egyik legérdekesebb látványosságnak számítanak. 

Kornat

Kornat a legnagyobb, legmagasabb, leghosszabb és legismertebb sziget a šibeniki szigetvilágban, egyben a legnagyobb horvát sziget, melynek nincsenek állandó jelleggel lakott települései. A sziget észak-keleti része gyengén tagolt, kevés öböllel, ezzel szemben a  dél-nyugati part kifejezetten tagolt. A sziget legismertebb öblei az Opat, Kravljačica, Vruje, Strižnja, és a Lučica. Kornat-szigete ismert az atraktív hegycsúcsairólTureta erődjéről, a Tarcai Nagyasszony templomáról és a „ Magazinova škrila“ nagy sík  szikláról.

Žut

A Kornati szigetvilág második legnagyobb szigete a Žut sziget. A Kornat-sziget mellett helyezkedik el, amelytől a Žutski csatorna választja el. Olajfa ültetvényeiről és kitűnő minőségű olajáról ismert. Legismertebb öblei a Bizikovica, Golubovac, Pinizel, Sabuni, Dragišina, Žešnja és más. A szigeten ACI kikötő van.

Sit

Sit az egyik kevésbbé ismert nagyobb Kornati sziget. A sziget tája szelídebb és vonzóbb az alsó Kornati szigetekétől. A Sit és a Pašman szigeteket a Közép (Srednji) csatorna választja el amely a legjobb hajózható út a zadari és a šibeniki vizeken. Legismertebb öblei a Dulukina, Šumica, Ćitapićeva és a Đunđurina öböl.

Tartomány:Šibenik-Knin
Cím:Kornati
GPS: 43° 48′ 37.13112″, 15° 18′ 22.15548″
Honlap: www.kornati.hr

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó