Budapest egyik jelképét 75 éve avatták fel

2022. április 3.

print Hetedhétország.hu

Budapest egyik jelképét 75 éve avatták fel

A Gellérthegyen álló Szabadság-szobor máig a főváros szimbóluma.

1947. április 4-én avatták fel a Gellérthegyi Emlékművet, közismert nevén a Szabadság szobrot, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását. 

A majd 40 méter magas műalkotás fő alakja a 29 méter magas alapzaton álló, pálmaágat tartó, 14 méter magas nőalak.

Az eredetileg Felszabadulási Emlékműként 1947-ben felállított szoborcsoportban a női főalak előtt egy 6 méter magas, bronzból készült, géppisztolyos, zászlót tartó szovjet katona, bal oldalán fáklyát vivő, jobb oldalán sárkányölő bronz férfialak állt. A szoborcsoport mögött egy 3 méter magas kőkatona állt, amely elpusztult ugyan az 1956-os forradalomban, de később újrafaragták.

Az emlékművet eredeti felirata szerint "A felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép" emelte, s rajta feltüntették az elesett szovjet katonák nevét.

A szovjet katonákat a rendszerváltást követően, 1992. januárjában elszállították és a budatétényi Szoborparkban állították fel, a Zsarnokölő és a Fáklyavivő ma is a helyén található. A további "egyszerűsítés" jegyében 1993 őszén az eredeti domborműveket is levésték a főalak talapzatépítményéről, ahová a "Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért" felirat került.

A szoborral kapcsolatban elterjedt hiedelem, hogy azt a szobrász, Kisfaludy Stróbl Zsigmond eredetileg a repülőgép-balesetben 1942-ben meghalt Horthy István kormányzó-helyettes emlékműve számára kezdte el, majd a világháború befejezése után a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva szovjet hősi emlékműnek formázta át.

Ez azonban tévhit, amelyet számos alkalommal tisztáztak, ennek ellenére újra és újra felbukkan.

A Kisfaludy által tervezett Horthy-emlékmű egészen más konstrukció lett volna, s a Petőfi (akkor Horthy) híd budai hídfőjénél állt volna, de a második világháború alakulása miatt soha nem készült el.

Annyi azonban igaz, hogy a politikai változások között ügyesen manőverező művész a Szabadság szoborhoz átemelt egy régebbi alkotásából: a győzelmet szimbolizáló baloldali mellékalak azonos egy 1928-as nyíregyházi huszáremlékművel - igaz az atléta ott a bolsevizmus sárkányán győzedelmeskedett.

A Gellérthegyi emlékmű elkészítésére Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke személyesen választotta ki Kisfaludyt. A szobor, amelynek modellje Thuránszky Gaál Erzsébet volt, a szovjetek kívánságára bravúros gyorsasággal készült el a "felszabadulás" ünnepére, a költségeket természetesen Magyarország állta.

A szobrot 1992-ben, a szovjet csapatok kivonulásának ünnepén néhány napra lepelbe bujtatták, a Szabadság Lelkének Szobra Projektben a fehér lepelbe burkolt alak a kommunizmus eltűnő kísértetét jelképezte.

(Címlapfotó: MTI/Máthé Zoltán)


Kapcsolódó hírek






Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play