© Hetedhétország - Minden jog fenntartva!
Impresszum - Kapcsolat - Partnerek - Médiaajánlat - RSS - Adatvédelem
Január elsején 70 éves Nagy-Budapest
2020. január 1.

70 évvel ezelőtt, 1950. január 1-jén jött létre Nagy-Budapest, miután a fővároshoz csatoltak 7, addig önálló várost és 16 nagyközséget.
Budapest Főváros Levéltárában őrzik Preisich Gábor építész Nagy-Budapest határai című előterjesztését, amely alapján a főváros a mai határai között létezik. A becsatolandó településekre és a főváros új határának megállapítására vonatkozólag ezt a javaslatot fogadták el 1949. április 5-én, annyi különbséggel, hogy Preisich Békásmegyerből csak Csillaghegyet kívánta becsatolni.
A környező településeket az Országgyűlés 1949. december 20-án megszavazott 1949. évi 26. törvénye alapján csatolták Budapesthez.
Ekkor lett Budapest része Budafok, Csepel, Kispest, Pesterzsébet, Újpest, Békásmegyer, Cinkota, Soroksár, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr vagy Rákospalota.
A főváros területe ezzel több mint kétszeresére, 207-ről 525 négyzetkilométerre nőtt, "Kis-Budapest" 1 millió 058 ezres népességét pedig 531 ezerrel lakossal gyarapította a "második városegyesítés".
A javaslat elkészítésénél több szempontot vettek figyelembe. Olyan településeket csatoltak Budapesthez, amelyeknél a lakosság összetétele, foglalkoztatottsági aránya, várható népesedése nagyjából azonos volt. Fontos szempont volt, hogy Nagy-Budapesten önálló jellegű, saját kulturális élettel rendelkező sejtek, városegységek alakuljanak ki. A korabeli elképzelések a sűrűn beépített belvárost a Városliget, a lóversenytér, a Kerepesi temető, a Népliget által alkotott zöld gyűrűvel választották volna el a kertvárosias külső kerületektől, és nem engedték volna nagy lakótelepek - később megvalósult - telepítését a városhatár közelébe.
"Téves az a napjainkban is újra és újra felmerülő közhiedelem, hogy Nagy-Budapestet Rákosiék megalomániája miatt hozták létre olyan területek becsatolásával, amelyek arra még nem voltak érettek. Preisich Gábor javaslatát két nagy szakmai munka alapozta meg. Nagy-Budapest kialakítására már az 1940-es évek elején készültek tervek a Magyary Zoltán által vezetett Magyar Közigazgatás-tudományi Intézetben, valamint ezeket az elképzeléseket tartalmazta Nagy-Budapest 1948-ra elkészült, de Rákosiék által akkor elvetett általános rendezési terve is. A probléma nem a városhatár kiterjesztése volt, hanem a belső kerületeket és a becsatolt településeket teljesen uniformizáltan kezelő igazgatási konstrukció és a pártállam által irányított utasításos tervgazdaság intézményi környezete" - áll a levéltár közleményben.
Címlapfotó: Budapest 1949-ben, kilátás a Királyi Palotától az újjáépülő Széchenyi Lánchíd felé, előtérben Savoyai Jenő lovasszobra. Fortepan/Archív für Zeitgeschichte ETH Zürich (Agnes Hirschi/Carl Lutz)
Népszerű
- Friss információk 2023: utazási, közlekedési hírek és benzinárak
- Mikulás helyett Luca
- Krampuszok riogatnak Ausztriában
- Idén is megépítik a rekorder vörsi betlehemet
- Itália legszebb karácsonyi vásárai
- Graz adventi vásárai
- Gyönyörű gyerekbarát strandok Olaszországban - megmutatjuk a 15 legjobbat
- A festői zalai erdőket szeli át a kerékpárút
- Idén is megépült a mesebeli Jégtemplom a Tátrában, már látogatható
- Budapesten idént is elindul az adventi fényvillamos
Mások épp ezt nézik
- Orange-i diadalív
- Delfinek a Lošinj szigeten
- A bécsi Práter és az Óriáskerék
- Thessaloniki
- Musée de l'Oeuvre Notre-Dame (Frauenhausmuseum)
- Bugac
- San Francesco a Ripa - Szent Ferenc római cellája
- La Montagne des singes / Majompark
- Síelés Olaszországban: a 12 legjobb olasz síközpont
- Jeanne d'Arc fesztivál Rouen-ban