Megnyílt a világ legnagyobb régészeti múzeuma Egyiptomban, Tutanhamon fáraó teljes gyűjteményével

A Grand Egyptian Museum (GEM) tervezése több mint két évtizedig tartott. Szombaton a fővárosban, Kairóban, a híres gízai piramisok közelében megnyitották a Nagy Egyiptomi Múzeumot, amelynek megnyitóján körülbelül 80 ország politikusai vettek részt. A múzeum középpontjában Tutanhamon fáraó teljes gyűjteménye áll. A kormány ezt „világszínvonalú szimbólumnak” tekinti, és ezzel kívánja fellendíteni az ország turizmusát és meggyengült gazdaságát.

Az megnyitót eredetileg július 3-án tervezték, de az izraeli támadás miatt Irán ellen június 13-án és az azt követő tizenkét napos háború miatt elhalasztották. Szombatot ünnepnapnak nyilvánították a ceremónia miatt, és megerősítették a biztonsági intézkedéseket Kairó környékén.

A ceremóniát, amelyet zenei és fényjáték kísért, Kairóban élőben lehetett követni a kivetítőkön. A Szfinxet és a piramisokat is kivilágították. A megnyitó ünnepség előkészületei hetek óta folynak. 

A múzeum hatalmas háromszög alakú üveghomlokzata a közeli piramisokra utal, ez volt az ír Henegahn Peng építésziroda célja. Emellett a múzeum kilátást nyújt a piramisokra, amelyekkel egy híd köti össze. A múzeum tizenkét fő galériája már tavaly megnyílt. A belső udvarban kiállított, tizenegy méter magas II. Ramszesz szobor is 2023 óta látható.

A múzeum több tízezer kiállítási tárgyat mutat be a fáraók, a görögök és a rómaiak ókorából. Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnök a „történelem legnagyobb múzeumának” nevezte. Szerinte a múzeum egyesíti „az ókori egyiptomiak zsenialitását és a modern egyiptomiak kreativitását”.

Felfedezése óta először kerül kiállításra Egyiptomban a híres Tutanhamon fáraó sírjából előkerült kincsek teljes gyűjteménye – több mint 5300 darab. Ezek között található például a fáraó három halotti ágya, hat harci szekere, aranytrónja, aranyborítású szarkofágja és halotti maszkja. A több mint száz éves épületében az ókori Egyiptomi Múzeumnak nem volt elegendő helye ezeknek. A gyűjtemény 2000 darabja, amelyet Howard Carter régész fedezett fel 1922-ben a Királyok völgyében, eddig még soha nem került kiállításra.

A gyűjtemény másik kiemelt darabja a feltehetően Kheopsz fáraó számára épített, 42 méter hosszú hajó, amelyet a Kheopsz-piramis déli oldalán ástak ki. Szakértők 1954-ben, a felfedezés után újra összerakták a 4600 éves hajót.

Viszont nem látható Nofretete királynő mellszobra, amely a berlini Neues Museumban van kiállítva, Egyiptom eddig hiába küzdött a visszaszolgáltatásáért. Scherif Fathi régészeti miniszter bejelentette, hogy a kormány továbbra is harcolni fog a más országokból származó műtárgyak visszaszolgáltatásáért.

Nemcsak a hivatalos megnyitó, hanem a múzeum építése is késedelmet szenvedett a gazdasági és politikai válságok, valamint a koronavírus-járvány miatt. A mintegy egymilliárd dollárba (860 millió euróba) kerülő projekt alapkőletételére 2005-ben került sor Hosni Mubarak akkori elnök idején. Mubarakot a 2011-es „arab tavasz” felkelése során megdöntötték, és a múzeum építése ideiglenesen leállt.

Különösen Sisi 2014-es hivatalba lépése után gyorsult fel a múzeum építése. Ez magában foglalta a múzeum körüli infrastruktúra kiépítését is. Új autópálya épült, a múzeum közelében metróállomás épül, és körülbelül 40 percre a múzeumtól új repülőtér nyílt.

Ezek a beruházások, valamint a keddtől a nyilvánosság számára is megnyitott múzeum célja a turizmus, azaz egy fontos devizaforrás erősítése. Az előző évi 15,7 millió turista után az ország idén már körülbelül 18 millió látogatót vár. 2032-ig Egyiptom több mint 30 millió turistát szeretne vonzani az országba.