Mítosz vagy valóság? A rómaiak előtt éltek, és róluk kapta nevét Dalmácia

A Delmaták - mítosz és valóság között című tárlaton több mint négyszáz régészeti leletet mutatnak be. A kiállítás előkészítése csaknem két évig tartott, és tizennégy intézmény működött közre benne.

A lap szerint a delmatákról ma is kevés biztos ismeret áll rendelkezésre. A róluk kialakult kép jelentős részben ókori forrásokon alapul, amelyeket többnyire ellenfeleik, köztük a rómaiak hagytak hátra. A kiállítás ezért arra törekszik, hogy a harcias népről élő képet árnyalja, és bemutassa mindennapi életüket, gazdálkodásukat, vallási szokásaikat és kereskedelmi kapcsolataikat is.

A delmatákat az antik források elsősorban harcos közösségként említik, amely hosszú ideig ellenállt a római terjeszkedésnek. A régészeti emlékek alapján azonban állattartással, főként juhtenyésztéssel, földműveléssel és kereskedelemmel is foglalkoztak. A kiállítás arra is kitér, hogy a római hódítás után még évszázadokon át őrizték hagyományaikat, és különösen tisztelték a folyók és vizek istenségeit.

A bemutató külön foglalkozik a Split és Trogir közötti Kastelai-öböl, valamint az ókori Salona szerepével is. A mai Solin területén található Salonát a történeti források a delmaták fő kikötőjeként említik. A térség később az őslakos illír közösségek, az iszai görögök és a Római Birodalom találkozási pontjává vált az Adria keleti partvidékén.