» Franciaország

» Franciaország » Auvergne-Rhône-Alpes » Világörökség


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A dél-franciaországi Chauvet-Pont d'Arc arról vált híressé, hogy ott találhatók a világ legrégebbi ismert barlangi faldekorációi. Ez az emberiség első vizuális alkotása.

Az eredeti helyszíntől légvonalban két kilométerre készítették el a legrégebbi falfestményeiről ismert dél-franciaországi Chauvet-barlang élethű mása, amely így a világ legnagyobb és legteljesebb barlangmásolata.

A dél-franciaországi Ardeche megyében, a Vallon-Pont-d'Arc település közelében található, s ezért Pont d'Arc barlangjának is nevezett 36 ezer éves lelőhely a felfedezőjéről, Jean-Marie Chauvet francia barlangászról kapta a nevét.

A barlangban legalább két korszakban éltek emberek, egyszer medvék. Először 37 ezer-35 ezer éve, majd 31 ezer-28 ezer éve települt a barlangba az ember. Arra is találtak bizonyítékot, hogy 33 ezer éve érkeztek oda a medvék, ami egybeesik az első emberi betelepüléssel, noha a tudósok nem hiszik, hogy egy időben élt ott a két faj.

Az ember és a medve is mindkétszer sziklaomlás miatt hagyta el a barlangot. A második kőzuhatag olyan súlyos volt, hogy részben elfedte az üreg nyílását, valószínűleg ezért nem költözött be újabb lakó a barlangba a következő évezredekben.

Chauvet két kollegájával, Éliette Brunellel és Christian Hillaire-rel egy kőtömeg egyik nyílásából érkező huzatnak köszönhetően fedezte fel 1994. december 18-án a barlangot, amelynek bejáratát 23 ezer évvel ezelőtt egy lezuhanó szikla teljesen elzárta. A kövek elmozdítása után tárult fel előtte a 800 méter hosszú, több - 18 méter magas - teremből álló barlang, ahol a világon egyedülálló leletegyüttes részeként 195 medvekoponyát is találtak.

A legrégebbi ismert barlangrajzokról híres lelőhely húsz évvel később, tavaly júniusban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A Chauvet-barlangot soha nem nyitották meg a nagyközönség számára, ugyanis akárcsak a 18 ezer éves Lascaux-barlangban, itt is a külvilágtól elzárt mikroklíma őrizte meg az eredeti környezetet. A barlangot csak tudóscsoportok, őskortörténeti szakértők és a másolatot készítő ötszáz szakember látogathatja, ők is rendszerint február és május között, amikor a barlang levegőjének szén-dioxid-tartalma ezt megengedi.

Az idegenforgalmi kiaknázás érdekében, a lascaux-i példát követve, tíz éve született meg a mesterséges barlang megalkotására vonatkozó döntés. A monumentális műbarlang a Razal nevű fennsíkon épült meg, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az Ardeche folyó szurdokaira. A körkörös betonelemekből álló építménybe helyezett másolatba egy magas falakkal körülzárt hosszú betonrámpán vezet az út. Az őskori térbe belépve félhomály, hűvös levegő, magas páratartalom és különleges illatok fogadják a látogatót - ugyanazok a körülmények mint az eredeti helyszínen. A termeken átvezető gyalogoshidat vadkecske- és medvecsontok, illetve koponyák övezik az agyagos talajon, a falakon narancsos és fehér színekben pompáznak a mészkőrétegek. Eleinte csak egy-egy állatrajz tűnik fel, majd a barlangban befelé haladva fokozatosan egyre sokasodnak a figurák. A zseblámpák fényét idéző megvilágításban úgy tűnik, mintha csak tegnap készültek volna el a 36 ezer éves faszénrajzok.

A Chauvet-barlang egyik sajátossága a csiszolatlan kőkorszakból származó falrajzok szokatlanul jó minősége. A mikroklíma szinte minden részletüket megőrizte. A 7500 négyzetméter felületű barlang több mint 400 méterét díszítik falfestmények. A falakon 425 állat látható, 14 állatfaj, főként oroszlánok, medvék, párducok, mamutok, lovak, baglyok és gyapjas orrszarvúk. A pillangók és oroszlánok között a művészek tenyérlenyomatok formájában magukról is emléket hagytak. A chauvet-i Vénusznak nevezett rajz pedig női szeméremdombot ábrázol egy cseppkövön. Ezek az eddig ismert legrégebbi európai műalkotások. Alkotói a mai ember közvetlen ősei, az aurignaci kultúra képviselői voltak, akik vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. A művészi tudású ősemberek nem laktak barlangban, azt kizárólag rituálékhoz használták, a falakat nem véletlenszerűen, hanem megkomponálva, a saját mítoszaiknak megfelelő rituális figurákkal díszítették, emberábrázolás nem ismert.

Az eredeti barlang rajzait is megkomponálták, fokozatosan sűrűsödnek a rajzok, ahogy az itt is látható. A barlang elején piros kéznyomok és tenyérnyomok tűnnek fel absztrakt jelekkel, lassanként látjuk meg az egyre bonyolultabb rajzokat. A lovakat ábrázoló falon például tucatnyi állat mozog együtt.

A legbelső teremben található 12 méter hosszú barlangrajzot a szakértők az őskori művészet gyöngyszemének tartják. A falfestmény két óriás oroszlánfejet, 17 orrszarvút, 16 nőstény- és hímoroszlánt, oroszlánkölyköket, lovat ábrázol. A műalkotásokban milliméterre pontos barlangmásolat belseje 3000 négyzetméterre sűríti az eredeti barlang 8500 négyzetméter alapterületét. Háromdimenziós lézerképek és a mészkövet utánzó, a bézstől az aranyon át az okkerig terjedő árnyalatokkal megfestett, habarccsal bevont vasrudak és rácsok segítségével másolták a falakat, a sztalaktitokat és sztalagmitokat.

Az 1200 tonnás élethű másolatot egy rácsszerkezetre erősítették fel, amely láthatatlan a látogatók számára. A patinát, az áttetszőséget és a csillogást gyanták és természetes anyagok biztosítják. A hatalmas parkban öt épületet alakítottak ki: a barlangmásolat mellett egy pedagógiai központ, az aurignaci ősember életét és környezetét bemutató galéria, egy konferenciaközpont és egy étterem is működik. 

Tartomány:Auvergne-Rhône-Alpes
Cím:Vallon-Pont-d'Arc
GPS: 44° 24′ 26.8272″, 4° 23′ 43.4436″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó