Drégely vára

Drégelypalánk történelmi múltja egészen a török időkig nyúlik vissza. A településtől mintegy öt kilométerre, a Börzsöny csúcsai közt áll Drégely sziklavára, amelynek ostromát Ali budai pasa 1552. július 6-án kezdte meg több mint tízezer főnyi seregével. Szondi György várkapitány és 146 főből álló serege megpróbált ellenállni a nagyerejű rohamnak, de rövid, öldöklő harc után a vár végül elesett.

Csak a kapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy gondoskodjon az életükről. Szondi embersége, bátor magatartása még az ellenséget is meghatotta, Ali pasa díszes pompával temettette el a drégelyi kapitányt.

Szondi György és maroknyi hős csapata emlékezete élénken él ma is a köztudatban, nagyrészt Arany Jánosnak
és a Szondi két apródja című művének köszönhetően, de a drégelyi hősök történetét más irodalmi és képzőművészeti alkotások is megörökítették.

A vár jelentős turisztikai vonzerő, évente több tízezren látogatják meg.

Megközelítés: Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk központjából vezet Drégely várához. Az út a települést elhagyva mahadámburkolatú, de a Schaffer-kútig gépkocsival is járható. Innen kb. 40 perces gyalogtúrával érhető el a vár.