Drégely vára

Drégelypalánk történelmi múltja egészen a török időkig nyúlik vissza. A településtől mintegy öt kilométerre, a Börzsöny csúcsai közt áll Drégely sziklavára, amelynek ostromát Ali budai pasa 1552. július 6-án kezdte meg több mint tízezer főnyi seregével. Szondi György várkapitány és 146 főből álló serege megpróbált ellenállni a nagyerejű rohamnak, de rövid, öldöklő harc után a vár végül elesett. Szondi György 1552. július 9-én Drégely várában halt meg.

Csak a kapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy gondoskodjon az életükről. Szondi embersége, bátor magatartása még az ellenséget is meghatotta, Ali pasa díszes pompával temettette el a drégelyi kapitányt.

A Drégelyvárat először 1285-ből említik. A Hunt-Pázmán nemzetség Bozóki ága építtette - valószínűleg az akkorra már tönkrement Hont vára helyett, melyet csak mocsár és faszerkezetes falak védtek. Annak ellenére, hogy a XV. század első felében a várat megerősítették, a török 1552-es hódító hadjáratának megkezdésekor igen leromlott állapotban volt, főleg az 1549. évben a lőporraktárt ért villámcsapás miatt. Ekkor már Szondi György volt a vár kapitánya.

1552. július 6 - 9. között a vár Ali pasa 12 000 fős - nyolcvanszoros túlerejű - seregének nem tudott ellenállni, s a várvédők életének feláldozása ellenére elesett. 

A várat az ostrom gyakorlatilag romhalmazzá változtatta olyannyira, hogy az többé nem is épült vissza. 

Szondi György és maroknyi hős csapata emlékezete élénken él ma is a köztudatban, nagyrészt Arany Jánosnak
és a Szondi két apródja című művének köszönhetően, de a drégelyi hősök történetét más irodalmi és képzőművészeti alkotások is megörökítették.

Szondi György emlékére 1989. november 10-énavatták fel Drégelypalánk központjában Szondi György szobrát, Kő Pál szobrászművész alkotását.

A vár jelentős turisztikai vonzerő, évente több tízezren látogatják meg.

Megközelítés: Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk központjából vezet Drégely várához. Az út a települést elhagyva mahadámburkolatú, de a Schaffer-kútig gépkocsival is járható. Innen kb. 40 perces gyalogtúrával érhető el a vár.

Szondi várjátékok

Szondi várjátékot szerveznek 2025. július 5-én, szombaton a Nógrád vármegyei Drégelypalánkon Drégely váránál; a rendezvénnyel a várvédelem korszakát idézik fel gazdag történelmi ihletésű programokkal.

Pénteken, az ünnep előestéjén a szomszédos Nagyorosziban szabadtéri fegyveres bemutatóval, kiállításmegnyitóval, zenés-táncos programokkal várják az érdeklődőket - írta a közleményben Pásztor Ildikó.

Szombaton Drégely várában fél 10-től történelmi hagyományőrző csapatok - az egri Bakocsai István kompánia, az esztergomi török gyalogsági csapat, az Estergon Aslanlari, és a hollókői Szent László Vitézei Hollókő - idézik meg a dicső múltat, a hősök tetteit. A vendégek megismerhetik a kardforgatást és más fegyverek használatát, amelyet ki is próbálhatnak, még saját emlékérmét is készíthetek maguknak.

Fél 11-kor kezdődik az ünnepi megemlékezés, koszorúzás a hősök tiszteletére, a programot a Keleti Szél zenekar és hajdútánc színesíti.

Délután a Drégelypalánk külterületén található Sáferkútnál folytatódik a rendezvény. A középkori forgatagban hagyományőrzők közreműködnek, köztük a Hungari Dzsebedzsi Kulturális Egyesület, a Pattantyús Martalócok Hagyományőrző Egyesület, a Nánai Sólymos Vitézek vagy a drégelypalánki Szondi vitézei.

Fellépnek a Vaga Banda gólyalábasok, a Karida Hastánccsoport, koncertet és táncoktatást tart a Keleti Szél zenekar. A résztvevők láthatják Gasztonyi Dániel mestersolymász bemutatóját, Pék-Dudás Zsuzsi játszóházában pedig az apródok élete elevenedik meg.

Drégely vára 1552. július 9-én esett el. Ali budai pasa július 6-án több mint tízezres seregével kezdte meg a vár ostromát, Szondi György és 146 főből álló serege megpróbálta a lehetetlent, és közel 4 napig tartotta a várat, de végül nem tudott ellenállni a nagyerejű rohamnak, és mindannyian életüket áldozták a hazáért.

Csak a kapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy gondoskodjon az életükről.

Szondi embersége, bátor magatartása még az ellenséget is meghatotta, Ali pasa díszes pompával temettette el a drégelyi kapitányt.

Drégelypalánkon minden évben megemlékeznek a végvári hősökről.

A sziklavár 1991 óta a Nemzeti Örökség része, 2012-től pedig Történelmi Emlékhely.