A hat darabból és tíz csavarból álló szék megalkotója 150 éve halt meg

2021. március 3.

print Hetedhétország.hu

A hat darabból és tíz csavarból álló szék megalkotója 150 éve halt meg

A 14-es jelű híres széket milliószámra szállították a világba, és ma is sok helyen használják.

Michael Thonet németországi születésű osztrák műbútorasztalos, a Thonet cég megalapítója (1796. július 2.- 1871. március 3.) a Rajna melletti Boppardban született. Apja tímár volt, de fiát asztalosnak szánta. Pályáját egyszerű kézművesként kezdte, 1819-ben nyitotta meg parkettagyártásra szakosodott első műhelyét Boppardban.

Hosszas kísérletezés után 1830-ban új műbútorgyártási technikát dolgozott ki. Gőzöléssel hajlította a falemezeket, amelyekből négyet-ötöt összeragasztva funért állított elő, és könnyű, hajlított vonalú széket készített. 1842-ben Metternich kancellár Bécsbe hívta, ahol a Lichtenstein-palota neorokokó belső berendezésén dolgozott.

1849-ben alakult meg a később világhírűvé lett Thonet Fivérek cég. Első nemzetközi sikerét az 1851-es londoni világkiállításon érte el. Bécsben alapított cége 1856-ban kapott kizárólagos jogot az általa kikísérletezett, bútorhajlító eljárásra. Ekkor jött létre a hat darabból és tíz csavarból álló, 14-es jelű híres szék, amelyet milliószámra szállítottak a világba, s amelyet ma is sok helyen használnak.

1852-ben a cég már a világ számos nagyvárosában rendelkezett lerakattal, s ezekben már volt katalógus, ami lehetővé tette a rendkívül széles körű terjesztést. Amikor privilégiuma megszűnt, akkor a cseh-morva területeken, illetve a magyar Felvidéken sorra alakultak a hajlított bútorokat készítő gyárak. Később bútorai világszerte elterjedtek, s nagy előszeretettel vásárolták e darabokat még Amerikában is.

Sikerét több tényező is elősegítette: a hajlításra legalkalmasabb bükkfa éppen a Kárpátok körzetében honos, s e térségben éppen akkor fejlődött ki a bútorokat tömegesen igénylő nagyvárosi élet, valamint a bankhálózat. Amerika újgazdag polgárai pedig az európai múlttal igyekeztek pótolni a maguk történelmét, legalábbis a lakberendezésben.

A huszadik század fordulóján a bécsi szecesszió neves művészei vettek részt a bútorok tervezésében, s az 1911. évi katalógus már 1400 tárgyat tartalmazott, a termelés 85 százaléka pedig exportra ment. Az 1930-as évek elején a Thonet-Mundus cég volt az első, amely berendezkedett a fémvázas bútorok gyártására, s itt kezdték el szériában gyártani a Bauhaus tervezőinek mára klasszikussá vált alkotásait.

A Thonet cég még sokáig - a két háború között is - megőrizte vezető helyét. A technológia fejlődésével, a nagyipari módszerek elterjedésével azonban a cég már csak egy lett a sok közül, de az eredeti Thonet bútorok még ma is értékesek. 1996-ban eladták a Lafo német menedzsment cégnek, 2001-ben pedig az olasz Poltrono Frau bútorgyártó cég vásárolta meg.

(Nyitókép: Thonet-székek, Wien Museum kiállítása Bécsben (c) wikimedia.commons/Yelkrokoyade)


Kapcsolódó hírek