390 éve született a németalföldi festészet egyik legnagyobb alakja

2022. október 29.

print Hetedhétország.hu

390 éve született a németalföldi festészet egyik legnagyobb alakja

Leghíresebb képe klímaaktivisták célpontja lett.

1632. október 31-én született Delftben Jan Vermeer van Delft, életéről keveset tudunk.

Egy műkereskedő fia volt, 1653-ban vette feleségül Catharina Bolnest, s ugyanebben az évben a delfti Szent Lukács céh festőmesterként a tagjai közé fogadta. 1662-ben a céh vezetőségi tagjai közé választották.

Csak kevés munkája dokumentált (alig negyven darab) és művészi fejlődésének időrendisége is bizonytalan. Vermeer a fiatalon elhunyt Carel Fabritius tanítványa lehetett. Legelső munkái még a caravaggiói hagyományokat követve historikus-biblikus témájúak: Krisztus Mária és Márta házában, Diana és a nimfák és a Kerítőnő még barokkos mozgalmasságról vallanak, de hamarosan túllépett ezeken a hatásokon. Az 1650-es évek végén két remekművel adózott szülővárosának: az Utca Delftben és a Delft látképe című festménnyel, mely utóbbi egyik fő műve. Mindkét kompozíció a város megragadó, költői hangulatú festői eszközökben gazdag ábrázolása. Egyes kutatók szerint egy gazdag delfti polgár, az 1674-ben elhunyt Pieter Claes van Rujiven volt a festő mecénása, s e patrónus feltűnésével magyarázzák, hogy Vermeer minden ismert ok nélkül a kristálytiszta zsáner felé fordult.

Legszebb képeit az 1660-1670 közötti években festette. A korabeli festészetre jellemző egyszerű motívumokat, zenélő csoportokat, enteriőrökben, hangulatos szobában foglalatoskodó asszonyokat, portrékat alkotott. Legtöbbre kisméretű, gondosan komponált enteriőrjeit értékelik, amelyek megvilágítását az ablakon beáramló napfény adja. Az Olvasó nő, A gyöngymérő nő, a Nő ablaknál vizeskancsóval és a Tejet öntő asszony című képei e korszak munkáinak kiemelkedő darabjai. Egyik leghíresebb képét, a derűsen munkájába merülő Csipkeverő nő-t a párizsi Louvre őrzi.

A hétköznapi témák motívumai átszellemülnek kompozícióin, csöndes elmélyült figurái sajátos álomvilágot, hangulati élményeket fejeznek ki. Művei a tónusok tisztaságával, a fény és a tér bámulatos érzékeltetésével igazolják a festő mesteri tudását. A zsánerszerű kompozíciókon kívül elragadó portrék sorát festette meg, mint például a Turbános fej, a Lány piros kalappal, a Lány flótával és a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható Női arckép című képet.

A szélesebb közönség minden bizonnyal Leány gyöngy fülbevalóval című képét ismeri - nemcsak finom kidolgozása miatt, hanem mert ezzel a címmel készült néhány éve Tracy Chevalier regénye nyomán Scarlett Johansson és Colin Firth főszereplésével nagysikerű film Vermeer életének egy epizódjáról.
Utolsó korszakában régi motívumait ismételte érettebb megfogalmazásban, mint A szerelmeslevél című képén. Megalkotta eddigi műveinek szintézisét a Műterem és A festészet allegóriája című képet. Ez utóbbi - mely a bécsi Kunsthistorisches Museumban látható - Vermeer költői világának egyik legtisztább megnyilvánulása, amely a színek és fény varázsához menekülő művész utolsó nagy ajándéka az európai és holland festészet számára.

1675. december 15-én bekövetkezett korai halálakor felesége és tizenegy gyermeke magára maradt, anyagi gondokkal küszködve. Vermeer életében nem ért el sikereket. Mivel képeinek döntő többsége magánkézben volt, közvetlen utódai is alig tudtak róla. A mintegy fél évszázaddal később megjelent Nagy Holland Festőenciklopédia minden külön utalás nélkül már csak a nevét említette, külföldi vásárlói egykori kortársainak tulajdonították műveit.

Festészetének jelentőségét csak a XIX. században ismerték fel. Ebben állítólag döntő szerep jutott I. Vilmos holland királynak, akinek annyira megtetszett a Delftről készült városkép, hogy 1842-ben előkelő helyre rakatta gyűjteményében.

1935-ben nyílt meg az első önálló Vermeer-kiállítás, mára alkotásai ismertebbek, mint valaha. 1995 telén több mint 300 ezer ember állt sorban Washingtonban a Nemzeti Galéria előtt, hogy megnézhessen huszonkettőt a Vemeer festette "pillanatok" közül. További százezrek tekinthették meg a kiállítást 1996 elején a hollandiai Hágában - a kiállításra pontosan három évszázaddal azután került sor, hogy 1696-ban egy amszterdami aukción Vermeer képeit utoljára együtt láthatta a nagyközönség.

2023. február 10-én minden idők legnagyobb Vermeer-kiállítása nyílik az amszterdami Rijksmuseumban. A művész mintegy 35 ismert művéből legalább 28 festményt állítanak ki a nagyszabású retrospektív kiállításon.


Klímaaktivistákat vettek őrizetbe egy hágai múzeumban, mert tönkre akartak tenni egy Vermeer-festményt

A holland rendőrség őrizetbe vett három környezetvédő aktivistát egy hágai múzeumban, mert az olajfelhasználás azonnali leállítását követelő tüntetők tönkre akarták tenni Jan Vermeer van Delft holland festő Leány gyöngy fülbevalóval című festményét - jelentette a Dutch News című angol nyelvű holland hírportál 2022. október 28-án.

Egy hágai klímavédelmi tüntetés után több aktivista bement a Mauritshuis múzeumba. Egy világhálóra is feltöltött videofelvétel szerint két aktivista átlépte a flamand festő felbecsülhetetlen értékű alkotását védő korlátot. Egyikük a kezét a kép melletti falfelülethez ragasztotta, egy másik pedig a homlokát ragasztotta a festményt védő üveglaphoz. A harmadik piros folyadékot öntött a nyakába, majd videófelvételt készített.

A felvételen látható aktivisták azt hangoztatták, hogy az olajfestményt erős üveg védi, a gyermekek jövőjét azonban nem védelmezi senki sem.

A flamand mester által 1665 és 1667 között készített alkotásnak helyet adó hágai Mauritshuis-múzeum szerint a festmény nem sérült meg. A múzeum az esetet követően közleményt adott ki, amely szerint a művészet védtelen, és elítélnek minden olyan kísérletet, amely bármilyen okból veszélyezteti, vagy kárt okoz benne. A hágai múzeum az akciót követően a legtöbb termét biztonsági okokból lezárta a látogatók előtt.

A holland múzeumok igazgatósága a hét elején aggodalmát fejezte ki a környezetvédő aktivisták akcióinak műalkotásokat is veszélyeztető "új trendje miatt", tüntetők ugyanis májusban tortával kenték be Leonardo da Vincinek a párizsi Louvre-ban őrzött Mona Lisáját, október közepén paradicsomlevest öntöttek Van Gogh-nak a londoni Nemzeti Galériában kiállított Napraforgók című alkotására, legutóbb pedig, vasárnap burgonyapürével kenték be Claude Monet francia impresszionista festő legmagasabb piaci értékű festményét Potsdam egyik magánmúzeumában.





Legfrissebb hírek

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play