A sípályák náci titka: Hitler hadseregének kísérletei adtak lendületet az osztrák felvonóiparnak

Meglepő és kényelmetlen igazságra deríthet fényt egy jelenleg is zajló kutatási projekt Mittersillben (Pinzgau): az osztrák síturizmus felvonóiparának technikai gyökerei ugyanis a nemzetiszocializmusig nyúlnak vissza.

Az orf.at tudósítása szerint a Magas-Tauernben egykor Hitler hadseregének saját kísérleti állomása működött, amelynek célja a legkorszerűbb drótkötélpálya-építési módszerek kifejlesztése volt.

Az úgynevezett „Heeresversuchsstelle Mittersill" – vagyis a Mittersilli Hadsereg Kísérleti Állomás – már 1939-ben megkezdte működését tesztberendezésekkel, és 1944-re teljes kapacitáson üzemelt. Az intézmény közvetlenül Hitler berlini hadsereg-főparancsnokságának alárendeltségébe tartozott.

Fő célja kettős volt: egyrészt az olaszországi szövetséges erők ellen harcoló csapatok utánpótlása, másrészt az úgynevezett „Alpenfestung" – az Alpok gerincén átívelő, közutaktól és vasúttól független katonai ellátóhálózat – kiépítése. Emellett offenzív tervek is születtek: a Wehrmacht és az SS a kaukázusi szovjet frontokon és más hódító háborúkban is alkalmazni kívánta az új technológiát.

A Mittersillhez tartozó Lend városrészben egy hatalmas kísérleti berendezést is felállítottak: két, egyenként 80 méteres tartóoszlopot – egyet acélból, egyet fából –, amelyeket 1400 méteres acélkábel kötött össze. Ez az installáció nagy folyókon való átkelést szimulált ott, ahol hidat nem lehetett építeni. A kutatók itt vizsgálták, hogyan hat a kábel terhelése, a szélnyomás és az időjárás a szerkezetre. A gigantikus oszlopok még évekig álltak a háború befejezése után is a tájban.

A háborút követően a kísérleti állomás felszerelése gyorsan gazdát cserélt. A szomszédos Saalbach hoteltulajdonosa, Hans Dschulnigg, alig hazatérve a frontról, az amerikaiak engedélyével szerzett be értékes alkatrészeket és berendezéseket Mittersillből. 1946. február 17-én megnyílt Salzburg első síliftje, a saalbachi Kohlmais-lift – amely helyén ma egy ultramodern kabinos felvonó áll. Walter Reifmüller, 89 éves egykori rendőrparancsnok és polgármester, aki alpinistaként maga is részt vesz a kutatásban, így foglalja össze: „Okos emberek jöttek Mittersillbe, és elvittek mindent, amire szükségük volt."

A kutatócsapat most a Ferdinand Brehm nevű egykori projektvezetőnek az utódaival is kapcsolatba lépett. Az unoka segítséget kér a nagyapja hajdani lakhelyének felkutatásához, és számos fotót, iratot bocsát a kutatók rendelkezésére. Gundi Egger, Mittersill városának levéltárosa elmondta: a vezető mérnök családja akkoriban Konstanzban élt a Bodeni-tónál. A kutatás ezenkívül azt is vizsgálja, hogy a Zell am See és a Gasteini-völgy környéki első sífelvonók – köztük a Schmittenhöhe és a Stubnerkogel pályái – szintén a mittersilli készletekből épültek-e fel.

A projekt egyelőre csak a kezdeti szakaszában jár, és a helyiek segítségét is kérik: aki régi leveleket, képeslapokat, fényképeket vagy visszaemlékezéseket őriz a „Heeresversuchsstelle Mittersill" időszakából, azt kutatási célokra másolat készítése végett szívesen fogadják. Egy biztos: az osztrák téli turizmus ma oly természetesnek tűnő infrastruktúrája mögött árnyékos történelmi fejezet húzódik meg.

(Címlapfotó: Ebensee am Traunsee, a Feuerkogel csúcsára felvezető kabinos kötélpálya (Feuerkogelseilbahn), 1936. (c) fortepan/293595/Akácos Sándor)