A hegyjárás és a disznótor is felkerült Szlovénia szellemi kulturális örökségének jegyzékére

A hegymászás Szlovéniában erős közösségi hagyomány; több mint háromszáz egyesület működik a Szlovén Hegymászó Szövetség (PZS) keretében, összesen több mint hatvanezer taggal. A jegyzékben nemcsak maga a hegyjárás szerepel, hanem az ahhoz kapcsolódó tudás, értékrend, az útvonalak fenntartása, az egyesületi élet és a menedékházak működtetésének hagyománya is.

Külön elemként ismerték el az alpinizmust, amely a sziklamászást, a nehéz hegyi terepen való mozgást, a havas és jeges mászásokat, valamint a sítúrázást ötvözi. Szlovéniában 45 alpinista klub és szakosztály működik, több mint ezer aktív taggal.

A jegyzékre felkerült a hagyományos téli disznótor, a szlovénül koline is. Az egykor a család téli élelmiszer-ellátásában fontos szerepet játszó szokás ma elsősorban közösségi esemény, amely erősíti a családi és helyi kapcsolatokat, és segíti a hagyományok továbbadását a következő nemzedékeknek.

Jóval helyibb hagyomány a húsvéti kereplés, amely Trzichez kötődik, és a XIX. század végéig nyúlik vissza. Nagycsütörtöktől nagyszombatig, amikor a templomi harangok elnémulnak, kereplősök járják a várost, és zajkeltő eszközeikkel idézik fel Krisztus szenvedését és halálát.

A mostani bővítéssel a jegyzék egyszerre emel ki országos jelentőségű szlovén hagyományokat és kisebb helyi közösségekhez kötődő szokásokat.