» Svájc

» Svájc » Genève » Genfi-tó


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Genfi-tó környékének arculatát számos különböző – csendes, sodró vizű, kalandos, titokzatos vagy hasznos – folyó és állóvíz alakítja. Közéjük tartozik a Genfi-tó, amelyben a lavaux-i borvidék teraszai tükröződnek, a számos patak, folyó, vízesés és termálvíz, amelyek mind azt igazolják, hogy a Genfi-tó környéke Európa egyik „víztározója“.

A Genfi-tó – Nyugat-Európa legnagyobb tava

Az 582 km2 alapterületű Genfi-tó – franciául a Lac Léman – Nyugat-Európa legnagyobb tava. A déli oldalon hosszan elkeskenyedő, mély öböl két részre osztja a tavat. A keleti oldalon található a nagy tó (maximális szélessége 13,8 km), a nyugati oldalon, Genf közelében a kis tó. A Genfi tavon kelet-nyugati irányban keresztülfolyik a Rhône. A tó közel 15 ezer évvel ezelőtt, a jégkorszak vége felé keletkezett a Rhône-gleccser visszahúzódásakor. A tó környékének éghajlata nagyon kellemes. A viszonylag magas átlaghőmérséklet és az enyhe tél kedvező feltételeket biztosít a bortermelés számára, amelynek legszebb példája az UNESCO által 2007-ben a világörökségek listájára felvett, teraszos kialakítású lavaux-i borvidék Lausanne és Montreux között.

Jet d'Eau. A Genfi-tó szökőkútja

A  Jet d'Eau név franciául vízsugarat jelent. 1891 óta Genf egyik híres látványossága ez a  gigantikus vízsugár. A keskeny vízoszlop 140 méter magasra emelkedik fel, minden másodpercben 500 liter víz halad át a 10 cm-es fúvókán, közel 200 km/órás sebességgel, így egy adott pillanatban körülbelül 7000 liter víz van a levegőben. A szökőkút eredetileg biztonsági okokból épült, a város hidraulikus hálózatának túlnyomását hivatott csökkenteni. Ekkor még csak 30 méter volt a vízsugár magassága.1951-ben emeltek a nyomáson, így már 140 méter magasra pumpálja fel a vizet a szökőkút, amivel a világ hatodik legmagasabb szökőkútjává vált. Napjainkban a szökőkút egész évben működik, este pedig színes fényekkel világítják meg.

Az Orbe-szoroson át a Vallorbe-i cseppkőbarlangig

Az Orbe-szoroson át vezető séta során a túrázóknak lehetőségük nyílik a Jura–hegység teljes természeti gazdagságának megismerésére. Az Orbe folyó sokszínű, esetenként rejtőzködő élővilágnak, köztük pisztrángoknak, jégmadaraknak, barázdabillegetőknek és kócsagoknak nyújt életteret és táplálékforrást. Kis szerencsével zergét, a szorosban pedig hódot is láthat az ember. Az Orbe átszeli Vallorbe városát, ahol az évek során óriási üregeket vájt magának a kőzeten belül, így jött létre a vallorbe-i cseppkőbarlang.

A gipszpiramisok Villars-Gryonban és a Chavonnes-tó legendája

A Waadt kanton hegyei között található Villars-Gryon gipszpiramisai mentén három hegyi tó –.a Bretaye-tó, a Fekete-tó és a Chavonnes-tó –, festői havasi legelők és lélegzetelállító panoráma fogadja a túrázókat.

A három tó egyikét, a Chavonnes-tavat ősi legenda övezi. A 17. században Isabeau várhercegnő egy fosztogató rablóbanda elől menekült, és végső menedékét a tóban lelte meg, ahova ékszeres ládáját is magával vitte. Szomorú sorsán megindulva a vízi szellemek tündérré változtatták. Telihold idején még ma is látni a gyémántokat (valójában fényes pirittel bevont sziklát) a tó fenekén. A tó környékén megmagyarázhatatlan, viszonylag intenzív erők működnek, amelyek mindenkire vonzó hatással vannak, legyen szó csupán kíváncsi vagy keresőpálcát és ingát használók látogatókról.

Lavaux szőlővidék

A Svájc nyugati részén, a Genfi-tó (Léman-tó) mellett Lausanne és Vevey között elterülő 900 hektáros, teraszos művelésű Lavaux szőlővidéket 2007-ben felvették a listára.

A burgundi szerzetesek által a 12. században ültetett szőlőket 1977-ben népszavazással minősítették védett területnek. Franz Weber svájci környezetvédő, aki a szőlővidék megóvásáért folytatott küzdelmet vezette, "fenséges szépségűnek" nevezte a térséget, és megemlítette, hogy a következő anekdota járja: "Amikor a Zürichből vonattal érkező utasok szerelvénye kiér az alagútból és Lavaux-nál megpillantják a tájat, sorra eldobják retúrjegyeiket."

Audrey Hepburn

Az 1993-ban Tolochenazban elhunyt színésznő több mint 30 évig élt ezen a vidéken.

Byron,  Mary Shelley

Byron az 1816-os nyarat töltötte a genfi Villa Diodatiban, ahol egyebek mellett a Child Harold harmadik énekét és a Montreux közelében lévő ódon várban tett látogatás hatására a Chillon rabja (Prisoner of Chillon) című költeményt is írta. A genfi tó (Lac Leman) fölé kinyúló vár egyik kőoszlopába bevéste a nevét, s az még ma is jól látható - számos turistát késztetve hasonló eljárásra.

A költő barátai, Percy és Mary Shelley szintén Genfben éltek és Mary ott kezte írni Frankenstein című regényét. A Genfi-tó partján fekvő Villa Diodatiban összegyűlt társaság beszélgetéseit a kor divatos témái uralták, szóba kerültek kísértethistóriák, természetfölötti jelenségek, okkultizmus, Galvaninak az elektromossággal folytatott kísérletei. Végül a költők írói versenyt javasoltak, a feladvány egy rémtörténet lett. Mary egy felzaklató álom hatására megírta az ifjú tudós Victor Frankensteinről és az általa kreált szörnyről szóló novellát. Az egyöntetű siker nyomán, Shelley bíztatására Mary regénnyé bővítette a szöveget, a könyv 1818-ban jelent meg Shelley nevével (a kiadó nem hitte el, hogy a remekmű írására nő képes lett volna.)

Tartomány:Genève
GPS: 46° 12′ 15.80652″, 6° 8′ 35.36772″
Honlap: https://www.region-du-leman.ch/

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó