© Hetedhétország - Minden jog fenntartva!
Impresszum - Kapcsolat - Partnerek - Médiaajánlat - RSS - Adatvédelem
Hatalmas szárnyasoltár Bécsben
2013. november 11.
Nagy jelentőségű, de ismeretlen személyazonosságú gótikus festőt mutat be a bécsi Belvedere múzeum új kiállítása. A hét végén megnyílt tárlat középpontjában egy több mint húsz képből álló, monumentális szárnyasoltár áll, amelynek darabjai most láthatók először együtt.
Nagy jelentőségű, de ismeretlen személyazonosságú gótikus festőt mutat be a bécsi Belvedere múzeum új kiállítása. A hét végén megnyílt tárlat középpontjában egy több mint húsz képből álló, monumentális szárnyasoltár áll, amelynek darabjai most láthatók először együtt.
Az oltár eredetileg 26 képből állt. A megmaradtak közül húsz festmény most először látható együtt azóta, hogy valamikor 1825 előtt szétválasztották és egyenként eladták a képeket.
A szakirodalomban csak "a Liechtenstein-kastély mestere" néven említett, 15. századi művész generációjának egyik legjelentősebb közép-európai festőművésze volt. Noha a nagyközönség előtt kevésbé ismert mester, műveit a szakemberek a késő gótikában megjelenő korai realizmus legszebb alkotásai között tartják számon a német nyelvterületen.
A művész valódi neve nem maradt fenn az utókorra. Az ismeretlen mestert így arról a németországi, Baden-Württemberg tartománybeli lovagvárról nevezték el a szakemberek, amelynek gazdája, Wilhelm von Württemberg gróf a két legnagyobb táblaképet a 19. században megvásárolta a várban berendezett magángyűjteménye számára.
Az oltárból a legtöbb táblaképet - szám szerint hat darabot - a Belvedere tudhatja a magáénak. További darabjai Augsburgból, Baselből, Esztergomból, Moszkvából, Münchenből, Stuttgartból, Tallinból és Varsóból érkeztek a bécsi kiállításra. Két kép a második világháború utolsó napjaiban Berlinben megsemmisült, egy festmény pedig olyan rossz állapotban maradt fenn, hogy nem tudták volna az Egyesült Államokból, Philadelphiából Bécsbe szállítani. További három kép mindmáig hiányzik az együttesből.
A Belvedere kiállítása 2014. február 23-áig látható.
(MTI)
Az oltár eredetileg 26 képből állt. A megmaradtak közül húsz festmény most először látható együtt azóta, hogy valamikor 1825 előtt szétválasztották és egyenként eladták a képeket.
A szakirodalomban csak "a Liechtenstein-kastély mestere" néven említett, 15. századi művész generációjának egyik legjelentősebb közép-európai festőművésze volt. Noha a nagyközönség előtt kevésbé ismert mester, műveit a szakemberek a késő gótikában megjelenő korai realizmus legszebb alkotásai között tartják számon a német nyelvterületen.
A művész valódi neve nem maradt fenn az utókorra. Az ismeretlen mestert így arról a németországi, Baden-Württemberg tartománybeli lovagvárról nevezték el a szakemberek, amelynek gazdája, Wilhelm von Württemberg gróf a két legnagyobb táblaképet a 19. században megvásárolta a várban berendezett magángyűjteménye számára.
Az oltárból a legtöbb táblaképet - szám szerint hat darabot - a Belvedere tudhatja a magáénak. További darabjai Augsburgból, Baselből, Esztergomból, Moszkvából, Münchenből, Stuttgartból, Tallinból és Varsóból érkeztek a bécsi kiállításra. Két kép a második világháború utolsó napjaiban Berlinben megsemmisült, egy festmény pedig olyan rossz állapotban maradt fenn, hogy nem tudták volna az Egyesült Államokból, Philadelphiából Bécsbe szállítani. További három kép mindmáig hiányzik az együttesből.
A Belvedere kiállítása 2014. február 23-áig látható.
(MTI)
Legfrissebb hírek
Népszerű
- Mikulás helyett Luca
- Idén is megépítették a rekorder vörsi betlehemet
- Friss információk 2024: utazási, közlekedési hírek, benzinárak és rendkívüli időjárás
- Advent Hallstattban
- Krampuszok riogatnak Ausztriában
- Világörökség lett a kolbászos stand Bécsben - itt a 10 legnépszerűbb
- Graz adventi vásárai
- Idén is megépült a mesebeli Jégtemplom a Tátrában
- Bizarr látványosságok: A leghátborzongatóbb helyek Itáliában
- Großglockner panorámaút ősszel is gyönyörű, ráadásul olcsóbb