© Hetedhétország - Minden jog fenntartva!
Impresszum - Kapcsolat - Partnerek - Médiaajánlat - Adatvédelem
Hatalmas szárnyasoltár Bécsben
2013. november 11.
Nagy jelentőségű, de ismeretlen személyazonosságú gótikus festőt mutat be a bécsi Belvedere múzeum új kiállítása. A hét végén megnyílt tárlat középpontjában egy több mint húsz képből álló, monumentális szárnyasoltár áll, amelynek darabjai most láthatók először együtt.
Nagy jelentőségű, de ismeretlen személyazonosságú gótikus festőt mutat be a bécsi Belvedere múzeum új kiállítása. A hét végén megnyílt tárlat középpontjában egy több mint húsz képből álló, monumentális szárnyasoltár áll, amelynek darabjai most láthatók először együtt.
Az oltár eredetileg 26 képből állt. A megmaradtak közül húsz festmény most először látható együtt azóta, hogy valamikor 1825 előtt szétválasztották és egyenként eladták a képeket.
A szakirodalomban csak "a Liechtenstein-kastély mestere" néven említett, 15. századi művész generációjának egyik legjelentősebb közép-európai festőművésze volt. Noha a nagyközönség előtt kevésbé ismert mester, műveit a szakemberek a késő gótikában megjelenő korai realizmus legszebb alkotásai között tartják számon a német nyelvterületen.
A művész valódi neve nem maradt fenn az utókorra. Az ismeretlen mestert így arról a németországi, Baden-Württemberg tartománybeli lovagvárról nevezték el a szakemberek, amelynek gazdája, Wilhelm von Württemberg gróf a két legnagyobb táblaképet a 19. században megvásárolta a várban berendezett magángyűjteménye számára.
Az oltárból a legtöbb táblaképet - szám szerint hat darabot - a Belvedere tudhatja a magáénak. További darabjai Augsburgból, Baselből, Esztergomból, Moszkvából, Münchenből, Stuttgartból, Tallinból és Varsóból érkeztek a bécsi kiállításra. Két kép a második világháború utolsó napjaiban Berlinben megsemmisült, egy festmény pedig olyan rossz állapotban maradt fenn, hogy nem tudták volna az Egyesült Államokból, Philadelphiából Bécsbe szállítani. További három kép mindmáig hiányzik az együttesből.
A Belvedere kiállítása 2014. február 23-áig látható.
(MTI)
Az oltár eredetileg 26 képből állt. A megmaradtak közül húsz festmény most először látható együtt azóta, hogy valamikor 1825 előtt szétválasztották és egyenként eladták a képeket.
A szakirodalomban csak "a Liechtenstein-kastély mestere" néven említett, 15. századi művész generációjának egyik legjelentősebb közép-európai festőművésze volt. Noha a nagyközönség előtt kevésbé ismert mester, műveit a szakemberek a késő gótikában megjelenő korai realizmus legszebb alkotásai között tartják számon a német nyelvterületen.
A művész valódi neve nem maradt fenn az utókorra. Az ismeretlen mestert így arról a németországi, Baden-Württemberg tartománybeli lovagvárról nevezték el a szakemberek, amelynek gazdája, Wilhelm von Württemberg gróf a két legnagyobb táblaképet a 19. században megvásárolta a várban berendezett magángyűjteménye számára.
Az oltárból a legtöbb táblaképet - szám szerint hat darabot - a Belvedere tudhatja a magáénak. További darabjai Augsburgból, Baselből, Esztergomból, Moszkvából, Münchenből, Stuttgartból, Tallinból és Varsóból érkeztek a bécsi kiállításra. Két kép a második világháború utolsó napjaiban Berlinben megsemmisült, egy festmény pedig olyan rossz állapotban maradt fenn, hogy nem tudták volna az Egyesült Államokból, Philadelphiából Bécsbe szállítani. További három kép mindmáig hiányzik az együttesből.
A Belvedere kiállítása 2014. február 23-áig látható.
(MTI)
Népszerű
- Aktuális információk az utazási korlátozásokról
- Félelmetes újdonsággal nyílt meg újra Ausztria legszebb szurdoka
- Ilyen volt az idei balatoni nyár
- Falusi ősz
- A most átadott Kis-Balaton Látogatóközpontból többféleképpen fedezhető fel a Kis-Balaton
- Nehéz helyzetbe került a barcelonai Sagrada Familia
- Oktoberfest helyett csak öten sörözhetnek Münchenben
- Ez 10 osztrák vízesés a legnépszerűbb az Instagramon
- Elveszítheti a Fertő tó a Világörökség címet
- Villámcsapás tönkretettte a híres salzburgi hegycsúcskeresztet