» Horvátország

» Horvátország » » Sziget


Lastovo Horvátország legtávolabbi lakott szigete, Dalmácia déli részén helyezkedik el, messze a nyílt Adriai-tengeren, Korculától 13 kilométerre délre, számos apró szigetecske között. Horvátország legtöbb partjával ellentétben itt többségben vannak a homokos strandok, közülük is a Zaklopatica strand az egyik legszebb.

„Augusta Insula”, azaz Császári szigetnek hívták egykor rómaiak a szigetet. A nemzetközileg is tekintélyes isztriai Višnjan csillagvizsgáló adatai szerint a szaharai égbolt után a lastovoi a világ második legkevésbé „szennyezett” égboltja

Az Adria egyik legerdősebb szigetének számító Lastovo körül 44 kisebb-nagyobb sziget és szirt sorjázik. Maga Lastovo a Lastovoi szigetcsoport legnagyobb tagja. Évszázadokon keresztül a Raguzai Köztársasághoz tartozott, ami épített és művészi kincseinek nagy számában és értékében érhető tetten.

Urbanisztikai szempontból különösképpen érdekes a sziget egyik hegyének déli lejtőin elterülő Lastovo település a maga régi gótikus, reneszánsz és barokk épületeivel, illetve különleges kéményeivel, a fumarokkal, melyek a 17-18. sz.-i építészet sajátságos lastovói megnyilvánulásának számítanak. Senki sem tudja, hogy a helybeliek miért fáradoztak azon évszázadokon át, hogy a háztetőkre minél változatosabb kéményeket emeljenek, de tény, hogy a szigeten, s főként annak régebbi házain aligha találni két ugyan olyan kéményt. Díszítésük az egyszerű fecskefarkú cserepesektől a szemmel verés ellen védő, illetve a szomszéd kicsúfolásául szolgáló állati szarvakig terjedően a legkülönfélébb.

Lastovon több régi kistemplom is található: Ubliban van a 11 sz.-i Szt. Lukács-templom, a 14. sz.-i Szt. Kozma és Damján-templom, de mind közül a legszebb a Mezei Szűzanya temploma, melyet a 15. században helyi mesterek építettek gótikus-reneszánsz stílusban.

Lastovonak különlegesen érdekes és gazdag a népviselete, illetve népszokásai és táncai is különlegesek, a Lastovsko kolo néptánc például különösen nagy ismertségnek örvend. Gyakran esik említés a helyi karneváli felvonulásokról és a húshagyó keddi szokásokról, amikor egy nagyszabású és meglehetősen bonyolult ceremónia közepette egy külön kötélen hordozzák körbe azt a szalmabábut, melyet aztán máglyára vetnek.

A szigetről első ízben Ladesta vagy Ladeston néven a 6. században történik említés az írásos anyagokban. A stratégiai elhelyezkedésű Lastovot a II. Világháborút követően katonai szigetté minősítették át, s ennek értelemben egészen 1988-ig tiltott terület volt a külföldieknek. Mindez gazdasági stagnálást és a lakosságnak a szigetről történt kitelepülését, ám ezzel egy időben a természet megőrzését is eredményezte.

A Lastovo-szigetcsoportot 2006 -ban Horvátország 11-ik természetparkjává nyilvánították. Ennek is köszönhető, hogy a sziget és strandjai megmenekültek a civilizáció ártalmaitól. Lastovo partszakasza lélegzetelállító, köszönhetően többek között a nyugati és keleti oldalon található 44 apró szigetnek, valamint annak, hogy Horvátország legtöbb partjával ellentétben itt többségben vannak a homokos strandok.

A sziget szinte minden strandja és öble ideális úti cél a nyugodt, természetközeli nyaralás kedvelőinek, valamint a hajózás, a csónaktúrák és a hullámlovaglás szerelmeseinek, ám Zaklopatica-öböl az egyik legszebb, legérintetlenebb és legbékésebb hely a környéken.

Nem véletlen, hogy - az egész szigettel együtt- egyike azoknak a mediterrán édenkerteknek, melyek szerepelnek a World Wild Foundation - WWF, magyarul Természetvédelmi Világalap - listáján.

Lastovo komp- és katamarán összeköttetésben áll a szárazfölddel. 

Cím:Lastovo
GPS: 42° 45′ 4.72968″, 16° 52′ 36.6294″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó