Dürnstein

Magasan a város felett a sziklákból nőtt ki az 1130 körül a Kuenringerek által építtetett, napjainkban a turisták kedvelt célpontjának számító Dürnstein vára.

Európa szerte felháborodást keltett 1192-ben, amikor a várban Oroszlánszívű Richárdot fogva tartották.

Richárd seregével 1190 nyarán kelt útra, egy újabb keresztes hadjáratra. A Szentföldre megérkezve részt vett Akkó elfoglalásában, s elérte, hogy a keresztény zarándokok szabad utat kapjanak a szent helyekre. Szövetségeseit azonban vérig sértette, a keresztény sereg egy része távozott, és Jeruzsálem továbbra is Szaladin szultán birtokában maradt, még a hihetetlenül kiváló hadvezéri képességű Richard sem vállalkozott ostromára. 1192-ben indult vissza, de hajótörést szenvedett, így kénytelen volt vállalni a szárazföldön át vezető kockázatos utat. Álruhában utazott, de szerencsétlenségére Lipót osztrák herceg fogságába került. 1192 december 20-án osztrák területen, Erdbergben (ma Bécs 3. kerületéhez tartozik) felismerték és Lipót herceg Dürnstein várába záratta.

VI. Henrik német császár - I. Frigyes (Barbarossa) fia - Oroszlánszívű Richárd kiadatását követelte Lipóttól - sikerrel. Az angol királyt Speyerben átadták a császárnak, aki a Trifels nevű pfalzi várba záratta őt.

A császár és Richárd megbízottai 1193 június végén megállapodtak a király szabadon bocsátásának feltételében - a világtörténelem talán legnagyobb váltságdíjában. 

Az angol kincstár éves bevételének háromszorosáért engedték csak szabadon - helyette uralkodó öccse, Földnélküli János legnagyobb bánatára. Richárd 100 000 ezüst márkát (akkor 23 400 kiló tiszta ezüstnek felelt meg) tartozott fizetni a császárnak, s ennek a felét Lipót osztrák herceg kapta. Emellett Richárd támogatást ígért a tengeren Henrik Szicília elleni hadjáratához.

Nem érdektelen, hogy mire fordították a váltságdíjat. Henrik német császár újabb hadjáratot vezetett Szicília ellen, s Palermóban 1194 karácsonyán királlyá koronázták. Ausztriában Bécs erődítményeinek bővítésére, több település megerősítésére, bécsi pénzverde létesítésére és mindenekelőtt Bécsújhely megalapítására fordították a Lipótnak kifizetett összeget.

Kevesen tudják, hogy Oroszlánszívű Richárd nemcsak hős lovag volt, hanem zeneszerző is. Dürnstein várában írta a kor legnagyobb slágerét (Ja Nus Hons Pris) 1193-ban.

A legenda szerint, Blondel a hű dalnok várról várra járt, mindenhol a király kedvelt dalát énekelte, így keresve királyát. Dürnstein várbörtönéből végre meghallotta a király hangját, aki a dal második strófáját kezdte énekelni.

A vár 1645 óta romokban van.

Dürnstein keleti részéből, a faltól indul az út, amely felvezet a fellegvárhoz. A városfalon belül, a temetőlépcsők mellett van még egy kicsiny, keskeny gyalogösvény, amely szintén a várhoz visz. A romok mellől lélegzetelállítóan szép kilátás nyílik a városra, szőlőkkel borított hegyoldalakra, a Duna szalagjára.

A vár ingyenesen megtekinthető.