» Magyarország

» Magyarország » Veszprém


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A királynék városában koronázták meg a mindenkori magyar királyok hitveseit. Feltehetően Veszprém volt az ország első püspöki székhely


EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA

2023-ban Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa. 50 milliárd forintból lesznek fejlesztések és programok 2023 végéig. Megújulnak jelenleg funkció nélküli, üresen álló épületek, megszépül a vasútállomás és környéke.

Az EKF-programra szánt 50 milliárdos támogatáson kívül a Veszprémi Főegyházmegye is támogatásban részesül, az érsekség épületei 40 milliárd forintból újulhatnak meg. Megújulnak a veszprémi várban lévő érseki épületegyüttesek, egységes szemléletben születnek újjá a város történelmi, kulturális, hitéleti létesítményei. Többek között megújul két kápolna, kiállítási teret hoznak létre és zarándokszállást és szállodát alakítanak ki.

VESZPRÉM TÖRTÉNETE

Veszprém neve egy éppen ezer éve, 1008-ban keltezett görög nyelvű adománylevélben bukkan fel először az írásos emlékek között. Elnevezését leggyakrabban Géza fejedelem unokájának tulajdonítják, akinek a korában már rangos település volt a mai dunántúli megyeszékhely. 

A királynék városát - itt koronázták meg a mindenkori magyar királyok hitveseit - kereken ezer éve nevezik Veszprémnek. Maga a földrajzi hely már a honfoglalás előtt is lakott volt. Az avarok örökét a hatodik századtól a kilencedikig a szlávok vették át. 1907-ben megtalálták székesegyházuk faragott köveit, majd a templom alapját is.

A bazilita apácakolostor 1008-ban kiadott görög nyelvű adománylevelében szerepel először a Veszprém elnevezés. Valószínű névadója Beszprém, Boleszláv lengyel királynak és Juditnak, Géza fejedelem lányának a fia, bár van olyan verzió is, miszerint nevét a Zalavárban megtelepedett Pribina szláv fejedelem ugyancsak Beszprém nevű vezéréről kapta. Géza unokáját Boleszláv - rövid ideig tartó házassága után - anyjával együtt küldte vissza Magyarországra. A balul sikerült házasság után arra a településre mentek vissza, amely annak idején Gézának és családjának a kedvenc tartózkodási helye volt. (A honfoglaláskor Árpád családjának tagjai, például Jutas nevű fia és Fajsz nevű unokája is a mai város közvetlen környékén találtak maguknak végleges szálláshelyet, két, ma is létező település nevét adva.)

A várost István - az első magyar király - és felesége Gizella is joggal szerette, hiszen a későbbi király itt győzte le a lázadó Koppányt 997-ben, itt fejezte be a kereszténység kiépítését, s ezt a várost választotta lakhelyének is. Szent István nemcsak templommal is bíró királyi lakhelyet épített a várban, hanem görög bazilita apácákkal benépesített kolostort is alapított a város egyik legszebb helyén, a Séd völgyében (ennek alapító levelében fordul elő elsőként a Veszprém helységnév.)

Veszprém első építője Géza felesége, Sarolta - István anyja - volt. Munkáját Gizella, István bajor származású felesége folytatta. Ő már székesegyházat és királynéi palotát építtetett a várban. Ennek ábrázolása megtalálható István koronázási palástján is. Veszprém egyik legelső építménye volt az 1957-ben feltárt Szent György-kápolna alatt lévő, jóval ősibb Szent György-kápolna, ahol Imre herceg megtette szűzességi fogadalmát.

A történelem során egyre élénkebb lett Veszprém és a királyi család kapcsolata. Királynékat koronáztak meg az itt őrzött jelvényekkel, egy részüket itt helyezték végső nyugalomra is. A magyar királynék koronázója Veszprém püspöke volt. Gizella királynénak a város történelmében megőrzött emlékeihez kapcsolódik az a feljegyzés, amely szerint koronáját a veszprémi királyi palota kincstárában őrizték egészen addig, míg a gyenge kezű II. Endre király meggondolatlanul keresztes hadjáratot vállalt, s annak költségeire 1217-ben elvitte, majd Keleten eladta Veszprém talán legértékesebb műkincsét. Ezzel a tettével a később felkelők által kivégzett feleségét, Gertrudot fosztotta meg e becses darabtól.

A 13. századi Veszprémben híres főiskolát is találunk, amely az akkori párizsi egyetemekhez volt hasonlítható. A káptalani iskolában a hét szabad művészeten (filozófia, grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia) kívül jogot is tanítottak. Ez volt az akkori magyar diplomaták iskolája is.

Városépítészeti szempontból is jelentős Veszprém történetében a 13. század. Ekkor fejlődik ki a tatárjárás után, a török korban elég fontos szerepet betöltő várerőd tornyos, bástyás, megerősített alakja. Kialakulnak a városrészek a vár körül. Legrégibb adatunk a mai László-templom helyén állt "Szent Margit-szeg" városrész egyházáról származik. Szomszédos terület volt a mai Dózsaváros helyén Szenttamásfalva, a püspöki városrész, hol rendszeresen hetivásárokat évente pedig országos vásárokat tartottak. Az egykori királyi palota utolsó maradványa a gót stílusú, de átmeneti jellegzetességeket mutató Gizella-kápolna, és a vele egybe épült emeletes lakóház külső tűzfalán levő több ívhajlat. Az 1300-as évekre datálják a műtörténészek a székesegyház altemplomának mai gótikus formáit. A 13. század fontos alkotmányjogi aktusa, hogy a király örökös főispánságot ad a püspöknek, akinek már pénzverési joga is van.

A város történetének első és egyik legnagyobb tragédiája 1276-ban következett be, amikor Csák Péter csapatai hatalmas pusztítást végeztek a városban. Felégették a várat, leégett a székesegyház, s a főiskola is ekkor semmisült meg. Pontos helyét csak feltételezhetjük, valószínű a székesegyház mellett működhetett. Királyi oklevél rögzítette a károkat, vette számba az elpusztult kincseket, az elégett könyveket. Aztán "letört az Árpád-ház fájának utolsó aranyágacskája", s 1301-gyel véget ért Veszprém dicsőséges Árpád-kori története is.

Veszprémi Püspökség

A Veszprémi Püspökség a Szent István által alapított tíz püspökség közül vélhetően a legkorábbi lehetett és 1001-ben már biztosan létezett. A Szent Mihály-székesegyházat a bajor származású Gizella alapította. A székesegyház kegyúrnője a mindenkori királyné, az ő kancellárja pedig a veszprémi püspök volt. A veszprémi püspök királyné-koronázási jogot kapott, melyet a 13. századtól oklevél és pápai rendelkezés is biztosított. A királynék koronázása a 16. századig a Szent Koronával történt, majd a Habsburg-korszakban az úgynevezett házi koronával. Ekkor a Szent Koronát az esztergomi érsek csak a királyné jobb vállához érintette. Ő végezte a királyné felkenését is. A veszprémi püspök a házi koronával koronázott.

A veszprémi püspökség a középkorban Vetési Albert (1458-1486) idején élte fénykorát. Vetési Albert veszprémi püspök, a Kaplony nembeli Vetési család sarja, Hunyadi János titkára, Mátyás király vezető diplomatája volt. A püspök jelentős vörösmárvány építményekkel gazdagította a Szent György-kápolna belső tereit, melyek a magyarországi reneszánsz művészet legjelentősebb darabjai.

LÁTNIVALÓK

Szentháromság szobor. A vár főterén álló Szentháromság szobrot - Schmidt Ferenc szobrász-kőfaragó alkotását - 1750-ben állították fel, a Fellner Jakab építész tervei alapján akkoriban újjáépített késő barokk püspöki palota előtt. A több méter magas szoborcsoport a vár főterének - a Szentháromság térnek - a névadója is.

István és Gizella szobra. Az első magyar királyi pár, István és Gizella szobra, a vár főutcáját lezáró mellvéden magasodik: Ispánky József alkotását 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulójára állították fel. A szoborpár a királynék városának egyik szimbólumává vált.

Veszprémi érseki palota. Boldog Gizella királynéhoz fűződik az első királyi palota építése, amely a jelenlegi érseki palota helyén állhatott. Az évszázadok alatt a várbeli épületek többször elpusztultak. A 18. században tűntek el a palota utolsó maradványai, amikor Koller Ignác püspök lebontatta a királyi palota gótikus romfalait. A püspöki palota Fellner Jakab tatai építész tervei alapján 1765-1773 között épült újjá, ekkor restaurálták a 13. századból származó Gizella kápolnát is. A barokk stílusú palotát 1996-ban újították fel, ekkor került elő néhány értékes fali díszítés a 18. századból. Az építészetileg is kiemelkedő épület belső berendezése, a festmények, műkincsek, szobrok évszázadok gyűjtéséből, hagyatékokból származnak. Az ebédlőben például két, Herenden készült porcelánkályha áll, egy másik szobában arab imafülke látható. A palota becses tárgyai közé tartoznak az Erzsébet királyné által adományozott faragott szekrények, a gyöngyház berakásos intarziás fogadóasztal egyéb egyedi kiegészítőkkel. Mária Terézia Padányi Bíró Márton püspöknek ajándékozott miseruháját is itt tekinthetik meg a látogatók. Az érsekség Passauból kapott Gizella-ereklyét, ennek díszes tartóját a palotában őrzik, ünnepi alkalmakkor helyezik ki a székesegyházba. A liturgikus vagy templomi használatból kivont művészi alkotások, muzeális értékű képző- és iparművészeti emlékek, grafikák, szobrok, egyházi textíliák jelentős részét az 1985-ben létrehozott Gizella Királyné Múzeumban állították ki. Közöttük az egyik legértékesebb darab is itt látható, Vetési Albert püspök 1480 táján készített aranyszállal átszőtt, hátán hímzett kereszttel díszített miseruhája.

A Ferences templom és kolostor copf stílusban épült 1730-ban.

Tűztorony.

Veszprémi Állatkert. A hatalmas területen fekvő állatkertben számos egzotikus és zoológiai ritkaságnak számító állat látható a szibériai tigristől a zászlósfarkú kolobuszon át a királypitonig. Az állatkerti séta egész napos program is lehet: a gyerekek kedvencei a mászófákkal berendezett Csimpánzvilág és az Afrika-kifutó, de mindenképp érdemes megnézni az új medvekifutót is. Népszerű helyszín a Dinó Park, ahol a legkisebbek játékos foglalkozások keretében ismerkedhetnek meg az őslények letűnt világával. (részletek)

Gizella királyné kilátó (részletek)

Tartomány:Veszprém
Település:Veszprém
GPS: 47° 5′ 29.88024″, 17° 54′ 41.76252″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward