» Olaszország

» Olaszország » Lazio


Értékeld Te is:

Az Angyalvár eredetileg Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között, majd sokáig a császárok temetkezőhelye volt.


Az Angyalvár nevet az 590-ben pusztító pestisjárvány idején kapta. A legenda szerint egy alkalommal I. Gergely pápa a vár tetején meglátta Szent Mihály arkangyalt, amint a büntetés kardját visszahelyezi hüvelyébe: ezzel jelezte a járvány végét.

Az Angyalvár alapépítménye egy 84 m élhosszúságú négyszög, amelyen egy 60 m átmérőjű monumentális henger áll. A henger alatt találjuk a sírkamrákat.

A később katonai erőddé alakították a mauzóleumot, majd Aurelianus császár falainak egyik központi erődje lett. Annyi harc folyt érte, hogy a Róma lakosai 1379-ben megkísérelték lebontani: szerencsére csak a márványborítás esett áldozatul.

Volt idő, amikor börtönként használták: itt raboskodott például Giordano Bruno is.

Passetto di Borgo

A kevés védelmet nyújtó lateráni Szent János bazilika melletti palotákból a biztonságosabb Vatikánba költöző III. Miklós pápa (1216-1280) ötlete volt, hogy a Vatikánt övező egykori városfal tetején titkos folyosót épít.

A magasban húzódó, bizonyos szakaszokon fedett, máshol a városfal peremétől védett, kívülről észrevehetetlen folyosó a Szent Péter bazilika melletti apostoli palotákat az akkor erődként használt Angyalvárral kötötte össze. Veszély esetén a pápa néhány perc alatt át tudott futni a Vatikánból az Angyalvárba.

A nyolcszáz méteres folyosón elsőként VI. Sándor, Borgia-pápa rohant végig 1494-ben a francia VIII. Károly csapatai elől menekülve. A "leghíresebb futás" VII. Kelemen pápáé volt, aki 1527-ben menekült az Angyalvárba, amikor V. Károly német-római császár zsoldos serege elfoglalta és kifosztotta Rómát.

Évekig tartó bezárás, valamint összetett és aprólékos helyreállítás után a Vatikánt az Angyalvárral összekötő erődített átjáró visszakerült a rómaiakhoz és a turistákhoz, ahol esténként is tartanak különleges tárlatvezetéseket. 

Giuseppe Francesco Borri az Angyalvár híres fogja

Giuseppe Francesco Borri (1627.05.04., Milánó-1695.08.20., Róma) alkimista, szabadgondolkodó, a történelem egyik legsikeresebb kuruzslója volt.

Orvoscsaládból származott. A jezsuiták római elitiskolájában tanult, ahol kezdetben a legjobb tanulók közé számított. Később azonban elkanászodott, és kicsapták az iskolából. A feltűnően szép és jómódú ifjú kamaszkora további éveit szórakozással és nőkkel töltötte egészen addig, amíg egy éjjel a római Santa Maria Maggiore-templomban állítólag megjelent neki Szent Mihály arkangyal, aki egy csodakarddal és a gyógyítás tudományával ajándékozta meg. Ettől kezdve prófétának nyilvánította magát, vallási szektát is alapított, ám VII. Sándor pápa ráküldte az inkvizíciót, és Borri jobbnak látta, ha Milánóba menekül. Itt szintén prófétált és forradalmi szervezkedéssel is próbálkozott, de az inkvizíció megint utolérte, így Svájcon át északra költözött. Először Strassburgban telepedett meg, ahol orvosként praktizált, és sikerült néhány csodás gyógyulást előidéznie, amivel hírnevet szerzett magának, majd Németalföldön próbált szerencsét.

Amszterdamban mutatta be először legendás szemkinyomós kísérletét, amelynek során kipréselte egy liba szeméből a folyadékot, majd valami gyógyszerkeverékkel pótolta, és a liba csodák csodájára újra látni kezdett. (E kísérletével valóban először sikerült bizonyítania, hogy a látás nem a szem nedveinek műve, ami nagy csapás volt az ókor óta uralkodó tudományos nézetnek számító nedvkórtanra.) Bár sok pénzt keresett, nagy lábon élt, és hamar eladósodott, a kapott kölcsönnel pedig kereket oldott. Hamburgba ment, ahol összeismerkedett Krisztina svéd királynővel, akit egy menthetetlen betegnek hitt udvaronca meggyógyításával nyűgözött le. A királynőtől sikerült több ezer aranyat kicsalnia alkimista kísérletekre, ezt követően Dániába utazott tovább, ahol ismét az udvar és a tudományos elit kedvence lett. V. Keresztély trónra lépése után azonban innen is mennie, útja a Baltikumon és Lengyelországon át Magyarországon keresztül vezetett, ám a Felvidéken kémnek nézték, elfogták, és láncra verve Bécsbe vitték. Itt megint csodát vitt véghez: figyelmeztette I. Lipót császárt, hogy arzénes gyertyák füstjével akarják őt megmérgezni, így megmentette az uralkodó életét. Ezért Lipót csak úgy volt hajlandó átadni őt a pápai hatóságoknak, ha garantálják, hogy nem hajtják végre rajta a halálos ítéletet. Borri ugyan Rómában börtönbe került, ám néhány előkelőséget a tömlöcben is sikerült meggyógyítania, viszonylag tehát jól ment a sora. VIII. Sándor halála után azonban sorsa rosszabbra fordult, kedvezményeit az új pápa, XII. Ince megvonta tőle. 1695-ben az Angyalvárban, lerongyolódva, megöregedve, betegen és magányosan érte a halál.

Napjainkban az Angyalvár múzeumként működik

Megtekinthetjük az ókori spirális feljárót, a császárok egykori temetkezőfülkéit és látható a múzeumban egy fegyvergyűjtemény, valamint az épület történetét bemutató tárlat is. 



Tartomány:Lazio
Település:Roma
Cím:00186 Róma, Lungotevere Castello, 50
GPS: 41° 54′ 10.96434″, 12° 27′ 58.51868″
Honlap: http://www.castelsantangelo.com

hirdetés

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play

hirdetés
Régszeti és történelmi könyvek

hirdetés

Régióválasztó


hirdetés
arrow_upward