» Olaszország

» Olaszország » Veneto » Velence

Santa Maria Gloriosa dei Frari - Tiziano síremléke


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Santa Maria Gloriosa dei Frari Velence második legnagyobb gótikus temploma, amelybe a város több nevezetes személyiségét temették.

Jacopo Tiepolo velencei dózse a 13. században egy földterületet ajándékozott a ferences szerzeteseknek, amely így lehetővé tette, hogy egy Szűz Máriának felajánlott templom építésébe kezdjenek. A jelenleg látható épület a harmadik ezen a helyen, építése 1333-ban kezdődött és 1492-ben szentelték fel. Az évszázadok során a templomban számos síremléket emeltek és értékes festményekkel díszítették.

1926. február 1-jén Szent Ferenc halálának hétszázadik évfordulóján a templomot XI. Piusz pápa bazilika rangra emelte.

A harangtorony. Magassága eléri a hetven métert, ezzel a második legmagasabb harangtorony a városban a Szent Márk-bazilika tornya után. A román stílusú harangtorony építését 1361-ben kezdték meg és 1391-ben fejezték be. Teljes egészében téglából építették, leszámítva a szintek közötti vékony isztriai kőből készült sávokat. 1490-ben egy villámcsapás következtében komolyan károsodott, ekkor épült a tetején látható nyolcszög alakú dob. 1902-ben a Szent Márk-bazilika harangtornyának összeomlása után alapzatát több száz földbe vert cölöppel erősítették meg.

Tiziáno remekművei. A Szent Péter-kápolna reneszánsz Szeplőtelen Fogantatás-oltárán látható Tiziano Vecellio híres festménye az 1519 és 1526 között készült Szűz Mária és a Gyermek szentekkel és a Pesaro család tagjaival. A festmény Jacopo Pesaro megrendelésére készült, aki 1502-ben a Santa Maurai csatában legyőzte a törököket majd később Paphosz püspökévé nevezték ki.

A szentély 1469-ben felszentelt oltárát Tiziano másik remekműve, a Mária mennybevétele című festménye uralja. A körülbelül hét méter magas és három és fél méter széles oltárképet 1518. május 19-én helyeztek el a főoltárra. A kép huszonegy, három centiméter vastag táblából áll, amelyeket faékek tartanak össze. A festmény Tiziano első fontos egyházi megrendelése volt.

Donatello egyetlen Velencében látható műve. A Keresztelő Szent János kápolnában áll egy 15. századi íves fakeretben Donatello 1438-ban készült Keresztelő Szent János szobra.

A Szent Vér. A sekrestyében található az oltár legértékesebb ereklyéje, a Konstantinápolyból ideszállított Szent Vér, amelyet 1480-ban Melchiorre Trevisan admirális adományozott a templomnak. Az ereklyének még abban az évben Tullio Lombardo készített egy kisméretű tabernákulomot, amely most a bejárattól balra látható. Az ampulla, benne kis mennyiségű balzsammal, amely a hagyomány szerint Krisztus vérével keveredett jelenleg az oltár közepén látható. Velencébe kerülése után minden húsvétkor díszes ereklyetartóban, körmenetben vitték körbe a városon.

A bal oldali szentélyfülke oltárán áll Giovanni Bellini 1488-ban szignált képe, a Madonna a Gyermekkel Bari Szent Miklós, Szent Péter, Szent Benedek és Szent Márk társaságában.

Antonio Canova emlékműve. A fehér márvány síremléket Canova 1794-ben Tiziano síremlékének tervezte, de felállításához nem gyűlt össze a szükséges pénz. Canova 1822 októberében halt meg, testét szülőföldjére, Possagnóba szállították, de szíve a városi tanács kérésére egy urnában Velencében maradt. Ezután az emlékművet Canova számára mégis felépítették, és miután 1827-re elkészült, elhelyezték benne a művész szívét tartalmazó urnát.

Claudio Monteverdi síremléke. A főoltár bal oldalán lévő milánóiak kápolnájának padlójában egy márványlap jelzi az 1643. november 28-án Velencében elhunyt olasz barokk zeneszerző sírját.

Nicoló Lion síremléke. A ferencesek kápolnájának jobb oldali falába építették be Nicoló Lion síremlékét, aki arról volt nevezetes, hogy ő leplezte le a Tiepolo-féle összeesküvést.

Tiziano síremléke a főhajó hátsó részében. Tiziano 1576 augusztusában halt meg pestisben. Végrendeletében azt kérte, hogy a templomban temessék el, a Feszület-oltár elé, amelyre utolsó, félbemaradt Pieta képét festette. A festmény ma a Gallerie dell'Accademiában látható. A törvények tiltották a járványban elhunytak templomban való temetését, de Tiziano esetében kivételt tettek. Síremléke csak évszázadokkal később készült el. A hatalmas és túlzottan akadémikus emlékművet Canova tanítványai készítették 1838 és 1852 között. A síremlék tetejére helyezték el Velence jelképét a szárnyas oroszlánt.

A kolostorok. A templom kolostorát nagy mérete miatt - több, mint háromszáz helyiségből áll– Ca' Grandénak, Nagy Háznak is nevezték. Az első kolostor, a Chiostro della Triniti, a Szentháromság-kolostor a hozzá kapcsolódó másik, kisebb kolostor a Chiostro di Sant'Antonio, a Szent Antal-kolostor. A kolostort 1815-ben Európa egyik legjelentősebb levéltárává alakították át, ahova a Velencei Köztársasággal kapcsolatos, a 9. századtól a köztársaság bukásáig összegyűlt dokumentumokat helyezték el. A Szentháromság-kolostor már az első templom idejében megépült, de jelenlegi formáját csak a 16. században nyerte el. Az átalakításhoz a terveket Andrea Palladio készítette, de a kivitelezésre csak halála után 1589-ben került sor. A kutat 1713 és 1714 között építették. Az évszázadok során a kolostor udvara folyamatosan nyitva állt a város lakossága előtt, azért, hogy a hozzáférjenek a kút bőséges vízkészletéhez. Az 1718-as nagy szárazság idején ez volt az egyetlen kút a városban amelyik nem száradt ki. A szomszédos Szent Antal-kolostor a 14. század első felében épült, a könyvtár mellett térképészeti műhely, nyomda és kórház működött, ezenkívül itt volt a teológiai kar és az inkvizíció tárgyalóterme is.

Nyitva tartás: naponta 9:00-18:00

Tartomány:Veneto
Település:Venezia
Cím:Velence, Campo dei Frari
GPS: 45° 26′ 13.06367″, 12° 19′ 35.91476″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó