2000 éves folyómedret és hat római utat tártak fel Koper mellett

A kutatásokból az is kiderült, hogy a ma szárazfölddel körülvett Sermin-domb az őskorban sziget volt - szemlézte a Metropolitan.si szlovén hírportált az MTI.

A Sermin-domb lábánál 2020 óta, két szakaszban végzett régészeti kutatások most nagyrészt befejeződtek. Az Arhej régészeti vállalat szakemberei az új sermini bekötőút utolsó harmadának feltárását zárták le.

Ana Plestenjak ásatásvezető közölte: a kutatott terület a domb délkeleti és délnyugati lábát foglalja magában.

A tájat jelentősen átalakította a rómaiak megjelenése az időszámításunk előtti 2. században. Az időszámításunk szerinti 1. századból hat egyszerű szerkezetű út maradványait találták meg. A kőtörmelékből kialakított és finom homokkal borított utak a domb különböző részeihez vezettek, a leghosszabb feltárt szakasz mintegy 400 méteres volt.

A régészek vízelvezető árkokat, római támfalakat, egy korábban már részben feltárt római villát, valamint az időszámításunk szerinti 1. és 5. század közötti időszakból származó sírokat is találtak.

Az egyik legjelentősebb felfedezést a terület nyugati részén tették, ahol mélyen a mai tengerszint alatt előkerült a Rizana folyó több mint kétezer éves medre. A folyó az őskorban a Sermin-domb keleti és nyugati oldalán egyaránt folyt, így a magaslat akkor valójában sziget volt. A rómaiak később megpróbálták szabályozni a folyót, partját nagy mennyiségű kővel erősítették meg.

A feltárás egyes pontjain 2,5 méterrel a jelenlegi tengerszint alá jutottak. Ana Plestenjak szerint a római kori tengerpart valószínűleg mintegy két méterrel alacsonyabban feküdt a mainál.

A régészek közvetlenül nem érték el a tengert, munkájukat azonban jelentősen megnehezítette a mocsaras talaj és a magas talajvíz.

Az ásatásokon számos római kori kerámiaedény, tetőcserép és bronztárgy is előkerült. A leleteket a Koperi Regionális Múzeumnak adták megőrzésre és további vizsgálatra.