» Görögország

» Görögország » Közép-Görögország


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Delphoi-i jósda az ókori világ közepe, az egész történelmet befolyásoló események színhelye vagy kiindulási pontja volt. Hadvezérek, politikusok, mind az orákulumtól kértek tanácsot a legfontosabb lépéseik előtt, hatása az akkori világ legvégéig ért. 1987 óta a Világörökség része.

Delphoi helyét Zeusz jelölte ki azzal, hogy két sast küldött el repülni keletre és nyugatra. Ahol találkoztak, az volt Gaia köldöke, vagyis a Föld középpontja. A helyszínen, a Parnasszosz hegy lábánál azonban már lakott egy hatalmas kígyó, Püthón, akit Apollón ölt meg a nyilaival.

Ettől kezdve élt itt az orákulum, Püthia, aki Apollón üzeneteit vagy jóslatait közvetítette. Az orákulum mindig egy idősebb asszony volt, a környékbeli parasztok közül kiválasztva. Egyedül a belső szentélyben, amely egy kis nyilás fölött volt a földben, ahonnan mindenféle gázok szivárogtak ki (a mítosz szerint Püthón holttestéből), egy kis háromlábú széken ült, a gázoktól transzba esve. Ennek köszönhetően Apollón megszállhatta a testét, és elmondhatta a próféciáját. A szavakat azonban az egyszerű emberek nem érthették meg, ezért a papok „fordították le” őket, szépen szabott hexameterekben.

Delphoi ezután tényleg az ókori világ középpontjává vált. A világ minden tájáról érkeztek ide vendégek jóslatot kérni, ezért nemcsak vallásos, hanem fontos világi találkozó pont is lett a jósda. Minden háború és gyarmatalapítás előtt konzultáltak az orákulummal, hatása egészen Egyiptomig terjedt.

Négy évente rendezték a Püthiai Játékokat Apollón tiszteletére, amely egyike volt a négy pánhellén játékoknak (ezek közé tartozott az Olimpiai Játékok is). A versenyszámok között a szokásos atlétikán kívül zenei események is részt kaptak. A győztes Apollón szent növényét, egy babérkoszorút kapott.

Az edzőtér, a medencék, a hippodrom és a versenypálya még mindig látható ma is.

Apollón temploma

Apollón temploma az egyik legfontosabb része Delphoinak, a szentély közepén helyezkedett el. Bent végezték el a különféle szertartásokat, köztük a próféciák előkészítését és őrizték az örök tüzet.

A mítosz szerint az első templomot babérlevélből, a második méhviaszból és -szárnyból, a harmadikat rézből, és csak a negyediket építették kőből.

A legbelső szobában volt az adüton, ahol Püthia foglalt helyet. Ide csak a papok léphettek be, akik értelmezték az orákulum szavait. Ma már nagyon kevés látszik az egykori díszítésből.

A templom falába volt belevésve a leghíresebb delphoi szállóige, az „Ismerd meg önmagadat!” (γνῶθι σεαυτόν)

390-ben pusztult el a pogányüldözés során, amikor I. Theodosius császár hivatalosan is betiltotta a többistenhitet a kereszténység javára. Ekkor tiltotta be a pánhellén játékokat is, köztük az Olimpiai és a Püthiai Játékokat.

Színház

Az ókori színház még feljebb épült a hegyen, a székekről jó kilátás nyílik az egész szentélyre. Itt zajlottak a Püthiai játékok során a zenei és táncos versenyszámok, összesen 4500 néző befogadására volt képes.

Athéné Pronaia szentélye és a tholosz

Athéné Pronoia („az elől álló Athéné”) temploma a legelső épület volt, amely a látogató elé tárult Delphoiban. Ennek a része a tholosz, Delphoi legtöbbet fényképezett része, a jósda szimbóluma. A tholosz egy kis kör alakú épület, amely 20 dór külső és 10 korinthoszi belső oszlopból állt.

Az eredeti funkciója sajnos nem ismert.

Athéni kincstár

A bejárattól a templomig vezető Szent Úton több fogadalmi szobor és kincstár állt. Ezeket a görög városállamok építették, hogy megemlékezzenek a győzelmeikről és megköszönjék az orákulumnak a tanácsot. Itt tárolták az Apollónnak ajánlott bőkezű ajándékokat is, ami gyakran a zsákmány tizedrésze volt. De az áldozatok nem csak az isteneknek szóltak, kitűnő alkalom volt a városállamok gazdagságának és erejének bemutatására minél fényűzőbb kincsek felajánlásával.

 A legjobb állapotban fennmaradt kincsár az athéniaiaké, amelyet a marathoni csata után építettek i. e. 490-ben. Itt találták a két híres kouros-szobrot, Kleobiszt és Bitiont. Eredetileg Argoszban készültek, de gyakran fizettek meg államok Athénnak védelemért cserébe: a szobrok is egy ilyen ajándék lehettek. Az athéni kincstár ráadásul különösen fényűző volt, mert a demokrácia bevezetésével a türannoszok uralma után az új irányítás így is bizonyítani akarta erejét.

Kleobisz és Bition (forrás: Wikipedia)

A még felismerhető kincstárak közé tartozik a sziphnoszi, akik az ezüstbányák jövedelmének a tizedét ajánlották fel. Az argoszi volt az egyik legnagyobb, és a város akropoliszán álló Héra templom mintájára épült. Ezen kívül látható még a thébaii, a boiótiai, és a sziküoni.

Régészeti múzeum

A régészeti múzeum Görögország egyik legfontosabb és leglátogatottabb múzeum. Két emeleten keresztül mutatja be a Delphoi-ban talált kincseket, köztük a legkorábbi ismert dallam, aranykincsek és szobrok a Szent Útról és a kouros-szobrok.

Nyitva tartás (2019): 9:00-16:00

Tartomány:Közép-Görögország
Település:Delphoi
Cím:Delphoi Δελφοί
GPS: 38° 28′ 56.59248″, 22° 30′ 3.49164″
Honlap: http://onparnassos.gr

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó