Látnivalók


Kulcsszó
Ország
Tartomány
Település
Címkék

Kezdődátum:
Záródátum:
Események:
Keresés a közelben

Akropolisz

#Athén     #Ókori emlékek     #Világörökség    

Görögország leghíresebb látványossága az i.e. előtti V. századi ókori műemlékegyüttes, benne a Parthenon templommal.

Délosz

#Sziget     #Világörökség    

Déloszt az ókorban szent helyként tartották számon, a görög mitológia szerint ez volt Apolló, a Napisten szülőhelye. Az Égei-tenger térségében található a sziget ma lakatlan, de nyaranta turisták ezrei lepik el.

Delphoi

#Ókori emlékek     #Világörökség    

Delphoit, az egyik legismertebb ősi görög szentélyt és templomegyüttest egykoron a világ köldökének gondolták. Itt őrizték a legenda szerint a Prométheusz által az istenektől ellopott tüzet is.

Epidaurosz

#Világörökség    

Epidaurosz arról volt nevezetes, hogy állítólag itt született Apollón fia, a gyógyító Aszklépiosz, akinek a szentélye nem messze a várostól helyezkedett el. Híres volt a színháza is, amelyet jelenleg ismét használnak.

Korfu

#Sziget     #Világörökség    

Az ión szigetvilág legnyugatabbra eső és legzöldebb tagja Kerkira, amelyet a külföldiek Korfu néven ismernek. Poszeidon szerelmének szigete a legzöldebb Görögországban.

Meteora

#Világörökség    

A Meteorákon huszonnégy bizánci kolostor található, melyek egyenként 600 évnél idősebbek – a környék ennek köszönhetően igen híres zarándokhellyé vált. A kolostorok közül ma már csak ötöt használnak valójában a szerzetesek.

Misztrász

#Világörökség    

Misztrász bizánci eredetű romfalu a mai Görögország területén, a Peloponnészosz félszigeten, az ókori Spártától néhány kilométerre.

Mükéné

#Peloponnészosz     #Világörökség    

A mükénéi Görögország a késő helládikus bronzkor civilizációja, amely a görögök Égei-tengerhez való érkezésével kezdődött i. e. 1600 körül, Homérosz epikája és a görög mitológia nagy része is erről a korszakról szól. Nevét az egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyéről, a peloponnészoszi Argolisz északnyugati részén található Mükénéről kapta.

Pátmosz

#Sziget     #Világörökség    

A keresztény hagyomány szerint az Égei-tengeri görög Pátmosz-sziget egy barlangjában írta Szent János a Jelenések, más néven az Apokalipszis könyvét.

Rodosz

#Sziget     #Világörökség    

A legendák szerint az itteni kikötőben állt valaha a Kolosszus 30 méter magas szobra. A Hélioszt ábrázoló kolosszust az ókori világ hét csodájának egyikeként tartották számon. I. e. 227-ben egy földrengés romba döntötte Rodosz város falait és a Kolosszust is. A Kolosszust nem állították helyre, mert ez egy jóslat szerint újabb katasztrófát okozhatott volna.

Régióválasztó