Csodaszép a panoráma a Zengő új, 7 emeletes kilátójából

A Mecsek új, acélszerkezetű, hétemeletes, 22 méter magas kilátója a Zengőn, Hosszúhetény közelében épült, látogatói négy méterrel a fák lombja felett gyönyörködhetnek a kilátásban.

Kilátás a a Hosszúhetény fölé magasodó Hármashegyre az új kilátóból (c) MTI/Sóki Tamás

Az új Zengő-kilátó eredetileg egy, a természetes környezettel kontrasztban álló látványt nyújtó beton torony volt, amely 1978-ban készült geodéziai mérőtoronynak. 2019 végén kezdték építeni az új kilátót, amely a beton mérőtorony köré épült, néhány méterrel a mérőtorony magasságát is meghaladja.

A Mecsek legmagasabb csúcsán, a Zengőn épült kilátót július végén adták át a nagyközönségnek. A Dél-Dunántúl legmagasabb pontjáról nyugatra a Mecsek gerincének csúcsait, dél felé a Szársomlyó és Tenkes-hegy, kelet felé a Mórágyi gránitrög hullámos hátát is látni lehet, de különösen tiszta időben a Zengőtől légvonalban száz kilométerre lévő badacsonyi tanúhegy és a horvátországi Papuk-hegység is szemügyre vehető a kilátóból.

A Zengő a Mecsek legmagasabb hegye, magassága 682 méter. Nevét a népmonda szerint onnak kapta, hogy a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza, mások szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél hangja lehet a név eredete.

A Zengő oldalán található az ország egyik legnagyobb és leghíresebb szelídgesztenye ligeterdeje, több száz éves példányokkal.

A Zengő a 2000-es években a magyarországi légvédelmi rendszer kiépítésének egyik tervezett helyszíne volt, de a leendő katonai lokátor ellen, a bánáti bazsarózsa élőhelyének védelmében tiltakozások kezdődtek a Civilek a Zengőért Mozgalom vezetésével. A radar később a Pécs melletti Tubes-tetőn épült volna meg, ám a civilek ellenállása miatt a helyszíne a tolnai Medina lett.

(Címlapfotó: MTI/Sóki Tamás)