Plomin és Kršan

Plomin Isztria egyik legrégebbi települése, ahol a legrégebbi ismert glagolita feliratok egyike, a Plomin-tábla őrzi a szláv írásbeliség kezdeteit – a szomszédos Kršan község pedig e vidék középkori és néprajzi örökségének gyűjtőhelye.

A Plomin-öböl fölé, 80 méteres sziklára épült Plomin (ókori nevén Flanona) az illír liburnusok, majd a rómaiak idejéig nyúlik vissza, s a XIII–XVII. századi várfalak mögött ma is őrzi középkori arculatát. A településhez tartozó Szent György-kápolna homlokzatán található a Plomin-tábla, amely egy antik, Silvanus istent ábrázoló dombormű újrafelhasznált kövén hordozza a horvát nyelvterület egyik legrégebbi glagolita feliratát – ezzel a szláv írásbeliség egyik legkorábbi tárgyi bizonyítéka. A falu nevének eredetéről különös legenda kering: az 1599-es uszkók-támadás során állítólag mindenkit megöltek, csak egy nagymama és unokája („fia e nona”) menekült meg egy kéménybe bújva.

A hozzá tartozó Kršan község területén a XI. századig visszanyúló emlékek – Kožljak vára, a Čepić-tó, a XV. századi freskókkal díszített Szent Kvirin-templom – sűrűsödnek, így a vidék Isztria egyik leggazdagabb glagolita és szakrális örökségű térségének számít.