Turul-szobor Tatabányánál

A Tatabánya melletti Kő-hegy város felé néző sziklaperemén lévő Turul emlékmű Árpád honfoglaló magyarjainak a bánhidai síkon 907-ben Szvatopluk morva fejedelem fölött aratott győzelmére emlékeztet.

1896-ban, a millennium kapcsán Komárom vármegye döntött a bánhidai emlékmű felállításáról, melyet 1907-ben avattak fel.

A madár kiterjesztett szárnyainak fesztávolsága majdnem 15 méter, karmaiban az Árpád-kard 14 méter hosszú. Ezzel Európa egyik legnagyobb, madarat ábrázoló ércszobra. Fején stilizált, aranyozott, magyar koronát visel.

A szobrot Donáth Gyula tervezte, akárcsak a budavári turult. A konstrukció a maga korában nem csak művészeti, hanem komoly mérnöki teljesítmény is volt. A szerkezetét Czekelius Aurél tervezte, akinek a nevéhez több Duna-híd is fűződik. Többek közt a Szabadság hídé is, amelyen szintén vannak turulok.

A madáróriás felállításának különleges története van. A súlyos és terjedelmes szobor hegyre szállításához annak idején külön utat kellett építeni; a Turult kocsikkal, sok ló befogásával vitték a helyszínre a bánhidai, az alsógallai és a vértesszőlősi szekeresek.

Többször is villámcsapás sújtotta a madarat, a II. világháború alatt pedig találat érte. Később alkalmi fémgyűjtők ellopták aranyozott koronáját és a karmai között tartott Árpád-kardot is. A II. világháború óta már többször helyreállították, felújították, 1984-ben műemlékké nyilvánították. 

A Tatabánya jelképévé vált Turul emlékművet írásaiban Jókai Mór örökítette meg, valamint Feszty Árpád megfestette, az alkotás az Észak-Komáromi Duna Múzeumban tekinthető meg.

A Gerecse Kapuja látogatóközpont Tatabányán

A tatabányai Turul emlékmű közelében lévő látogatóközpontban étterem, az emlékmű történetét bemutató interaktív kiállítás és ajándékbolt található. A létesítménytől tanösvények vezetnek a Gerecse Tájvédelmi Körzet látványosságai felé, a Szelim-barlanghoz és a Ranzinger Vince kilátóhoz.

Szelim-barlang

Tatabánya büszkeségeként számontartott 40 méter hosszú és 12 méter széles barlang, amelyben több tízezer évvel ezelőtt élt ember tűzgyújtó helyének maradványait és állati csontokat találtak a múlt század harmincas éveiben, természetvédelmi területen található.

A Szelim-barlanghoz fűződő legendák szerint a tatárjárás, majd a törökdúlás idején a környékbeli lakosság a sziklacsarnokban keresett menedéket. A tatárok azonban kardélre hányták az embereket, a török janicsárok pedig hatalmas máglyát raktak a barlang szájánál és füsttel fojtották meg az üregben rejtőzőket.

Tanösvény

Egy ellipszis alakú bemutatóhelyen 21 lámpával megvilágított kőzetmintát ismerhetnek meg a látogatók, ezen kívül a Gerecse-hegység más sajátosságai mellett fotókat és bemutató táblákat láthattak.

Kilátó

Tatabányán a Kő-hegyen álló harminc méteres kilátót az egykori XII/a akna felvonójából alakítottak ki. Az építményt a tatabányai bányászkodás emlékére Ranzinger Vince bányamérnökről nevezték el, aki a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság (MÁK Rt.) tatabányai bányaigazgatója volt.

A XII/a akna felvonótornyát 1980-ban, az akkori városvezetés állíttatta fel a Kő-hegyen, a Turul emlékműtől pár percnyi sétára. 2008-ban a kilátót megerősítettek, újrafestették, lépcsőzetét, teraszát védőhálókkal látták el.

A toronyból Óbaroktól, Oroszlányon át Komáromig, mintegy harminc kilométeres körben látható a panoráma. A kilátó közelében található a Szelim-barlang és Vértesszőlős felé a János-forrás.