Sztrecsény vára

A Vág feletti magas sziklaormon álló vára a 13. században épülhetett, építtetője valószínűleg a Balassa nemzetség volt.

A 14. század elején 1321-ig Csák Mátéé, majd királyi vár. Királyi birtokként a 15. század elején Borbála, majd később Erzsébet királynék birtoka. Ekkor épültek a vár északi részén található palotaszárny és várkápolna épületei. 1444 és 1469 között a liptószentmiklósi Pongráczoké volt. Későbbi birtokosai Corvin János, Szapolyai János, Kosztka Péter és Miklós, valamint a Dersffy család. A 17. században a Wesselényi és Löwenburg családok birtoka. Itt vette feleségül Wesselényi Ferenc Bosnyák Zsófiát, akinek szentként tisztelt mumifikált tetemét innen vitték 1689-ben a vágtapolcai templomba.

Katonai szerepe nem volt, 1698-ban I. Lipót császár parancsára felrobbantották, azóta rom.

A vár a Vág kanyarulatában, szédítően meredek hegyormon áll, a Vág vidékének legfestőibb vára, csodálatosan megkomponált műalkotás. Legősibb része a Várhegy tetején álló 13. századi Öregtorony, amelyet híd kötött össze a vár déli részeivel. A 15. században – amikor királynéi birtok lett a vár – kényelmesebbé palotaszárnyat és várkápolnát építettek hozzá. Ezt övezte a három olaszbástyával megerősített külsővár, amelyből mára nem sok maradt. Viszonylag ép a várba vezető kaputorony és a restaurált rondella. A vár legnevezetesebb része a várkápolna, ahol Wesselényi Ferenc és a szentként tisztelt Bosnyák Zsófia arcképe látható.