Zsolnalitva vára

A vár az 1241-es tatárjárás után épült, valószínűleg igazgatási és katonai központként, a Borostyánkő út – az európai kereskedelem egyik legfontosabb ókori-középkori útvonala – stratégiai pontján. A hagyomány szerint a Balassa család építtette az eredeti, négyszintes tornyot, amelyet a következő birtokosok folyamatosan bővítettek. A 14. század elején Csák Máté, a kor egyik legbefolyásosabb magyar főura birtokolta.

A várat 1474-ben Mátyás király kedvelt hadvezérének Kinizsi Pálnak adományozta. A vár egyik tornyán napjainkban is látható a Kinizsi címer, a kardot szorító kar.

A vár a századok során többször gazdát cserélt, míg végül a 16. században a Thurzó család szerezte meg, akik gótikus-reneszánsz stílusban építették újjá, és önálló helyőrséggel is ellátták – ekkoriban közel 300 zsoldos állomásozott a várban, amely mintegy 90 helyiséget számlált.

A vár a Thurzó-korszakban élte fénykorát: a nemesi lakosztályok pompásan berendezettek voltak, a termeket kályhák és kandallók fűtötték, a Thurzó-palotában pedig titkos folyosókon rejtett kincstárat és archívumot alakítottak ki. Thurzó Imre 1621-es halála után a birtok örökösök között oszlott meg, 1641-től pedig a tulajdonosok fokozatosan elvesztették érdeklődésüket a vár iránt. Egy 1698-as feljegyzés szerint a vár már lakatlan volt.

A mintegy 664 méteres magasságban, a Súľov-hegység egy meszes gerincén álló várat a középkorban bevehetetlennek tartották. Ma Szlovákia egyik legnagyobb és legtöbbet látogatott várromja: szabadon bejárható, a helyszínen kis büfé és a vár történetét bemutató kiállítás is működik, ahol kardok, pajzsok és helyi régészeti leletek másolatait is kézbe lehet venni.