Görögország
» Görögország

» Görögország » Epirusz


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:



Neandervölgyi ember 

A neandervölgyi ember utolsó európai "bázisainak" egyikét fedezték fel Görögország északi részén, a Píndosz hegységben.    

A modern ember legközelebbi kihalt rokona, a Homo neanderthalensis négyszázezer évvel ezelőtt jelent meg, benépesítve Dél- és Közép-Európa, valamint Ázsia nyugati területének nagy részét. Mintegy harmincezer évvel ezelőtt tűnt el, de ezt megelőzően, az ötvenezer és a harmincezer évvel ezelőtti időszakban a modern emberrel élt "társbérletben", s mint a legújabb genetikai vizsgálatok kimutatták, a Homo sapiens és a Homo neanderthalensis keveredett egymással.

Görög és olasz régészek 2003 óta folytatnak feltárásokat a Píndosz-hegységben, ahol 2010 nyárán fedezték fel Athéntól 400 kilométerre észak-nyugatra, Szamarina falu mellett 1700 méteres magasságban két olyan helyszínt, ahol a neandervölgyi ember által használt kőeszközök százaira bukkantak.

A Píndosz-hegységbeliek a legmagasabb ismert lelőhelyek Dél-Európában.

Eszközök százait fedezték fel, ami azt jelenti, hogy ezek az emberek évszázadokon, évezredeken át vissza-visszatértek ezekre a helyekre. Akár 2200 méteres magasságig is eljutottak, vagyis nem csak a folyóvölgyeket kedvelték, ahogy eddig hitték.

Valószínűleg a neandervölgyi ember a "zsákmányt", az állatokat követte a hegyekbe.

Azok az állatok, amelyekre a neandervölgyi ember vadászott, a nyílt terepet kedvelték. Másrészt ebben a térségben rengeteg az eszközkészítésre alkalmas kovakő. Találtak kőpengéket és kihegyezett eszközöket, ezekkel ejtették el a vadat, nyúzták meg és dolgozták fel a tetemeket. Úgy tűnik, hogy ezek voltak a neandervölgyi ember utolsó csoportjai Európában.

Közép-Európában ebben az időben már igen barátságtalanná vált az éghajlat, ezért vándorolt dél felé, melegebb éghajlatot keresve a Homo neanderthalensis.

Görög karsztvipera

A Píndosz-hegységben honos vipera alpesi és szubalpesi réteken él, a tengerszint felett 1,6 kilométeres magasságban, teljesen izolált hegycsúcsokon. Ezek az élőhelyek a leghidegebbek és legmagasabban fekvők ebben a régióban, ezért a faj alkalmazkodott a hideg környezethez. A hegyvidékek felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát. A kisméretű mérgeskígyó már most Európa leginkább veszélyeztetett csúszómászóinak egyike. A klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek és növekvő szárazság jelenti a legnagyobb fenyegetettséget a görög karsztvipera jövőbeli túlélésére.

Ókori város

Görög régészek egy mindeddig ismeretlen ókori település maradványaira bukkantak Görögország északi részén.    Az egykori lakóhely a Píndosz hegytömb egyik lankáján terült el 1200 méteres magasságban, Grevená város közelében. A régészek feltételezése szerint város volt, amely a Krisztus előtti IV. században élhette virágkorát.

Az ásatások során számos Nagy Sándor macedón király korából származó ezüst- és aranyérmét, kerámiatárgyakat a Krisztus előtti III. és II. századból, valamint dór stílusú oszlopmaradványokat találtak. A települést egy vár, az akropolisz köré építették. A mostanáig feltárt épületalapzatok egy hektárnyi területen húzódnak.

A szaloniki egyetem szakemberei azt gyanítják, hogy a Píndosz-hegységben megtalált város nem más, mint az ókori Aiginion, amely Krisztus után 150-ben, a római uralom alatt pusztult el.

Tartomány:Epirusz
Cím:Pindus
GPS: 39° 19′ 59.988″, 21° 33′ 0″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward