» Görögország

» Görögország » Dél-Égei-szigetek » Sziget


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Szantorini, az egykori Théra (Thira) szigetét Platón óta sokan Atlantisszal azonosítják. Szantorini, a szétrobbant vulkán maradványa ma közkedvelt turistaparadicsom. A szigetet fekete-, vörös- és fehér homokkal borított strandok teszik különlegessé.

A sziget begörbült alakja már térképről nézve is elárulja, hogy az egy hajdani tűzhányó maradványa, az óriási kalderába pedig benyomult a tenger. Santorini tulajdonképpen nem is egy szigetből áll, a fősziget, Théra mellett a nála kisebb Thirasia és az ennél is kisebb Aspronisi adja együttesen a hajdani vulkán megmaradt darabjait.

Théra szigetén i.e. 1645-ben történt vulkánkitörés közre játszott a minószi civilizáció pusztulásában. A vulkán nagyjából 32 kilométer magasságba lövellt ki hamut és követ, ami sötétségbe borította a Földközi-tenger térségét. A robbanás tízszer erősebb volt, mint az indonéziai Krakatau vulkán 1883-as kitörése, amely 300 települést törölt el a Föld színéről, és 36 ezer ember életét oltotta ki.

A Théra szigetén történt természeti csapást több író is a Platón által említett legendás Atlantisszal kapcsolja össze.

Ásatások az ókori városban, Thérában
 
Théra ókori városa 360 méter magasan a Mesa Vouno hegyen található. Betekintést enged a kora Krisztus előtti századokba. Az Agiois Stephanos templomot az ókeresztény Bazilika maradványaira építettek. Az Apollon Phythios templom és a Ptolemaiosz színház romjai bemutatják az első településeket és az egykori életet Kelet-Szantoriniben. 
 
A város egy szerpentines úton közelíthető meg Kamariból. Profitis Iliasból pedig gyalogosan is elérhető 90 perc alatt.

Fira

A szigetcsoport fővárosa a főszigeten található Fira. Közvetlenül a kalderaperem szélére épült, a peremre épült hófehér házai már a tengerről, messziről is jól láthatók.

A turisták Fira kikötőjébe érkeznek meg, innen szamarak viszik fel a kikötőből turistákat a magasabban fekvő területekre. 

Az út a kikötőből Firába nem könnyű: 400 m meredek út, 588 lépcső és kánikula. A turisták nagy része nem szeretne szenvedni, ráadásul többségük erősen elhízott. Gyaloglás helyett inkább a csacsikat választják. A naponta kb. 10 óriáshajó érkezik a firai kikötőbe, az azokról leszálló 1200 turista között évről-évre egyre magasabb a kórosan elhízott emberek aránya, ami igencsak megviseli az állatokat.

Az állatvédők már évek óta harcolnak a szamarak érdekében. Az állatok iszonyatos kínoknak vannak kitéve nap mint nap: roskadoznak a kövér turisták súlya alatt. A kis teherbírással rendelkező szamarak súlyos sérüléseket szenvednek a cipekedés közben. A problémát tovább fokozza, hogy a szamarak a tűző napon menetelnek és nem jutnak elég folyadékhoz. A 30 fok feletti hőmérsékletben több ezer lépcsőfok megmászását szívósságuk ellenére nem bírják a szamarak, egyre gyakoribbak a súlyos gerincsérülések és a végelgyengülés miatt elpusztuló állatok.

Az állatok végletekig ki vannak használva, az emberek pedig inkább saját kényelmükkel és minél előnyösebb fényképeikkel vannak elfoglalva, amelyeket utána a közösségi médiára posztolhatnak. 

Az állatvédők régóta tiltakoznak, 2018 őszére végre sikerült elérniük, hogy súlykorlátot vezessenek be a szamarak érdekében. A tiltakozás hatására a görög vidékfejlesztési minisztérium új szabályozást hozott: a szamaraknak ezentúl nem szabad 100 kilónál vagy testsúlyuk ötödénél nehezebb súlyt cipelniük. 

Emellett az állattartóknak jobban oda kell figyelniük a szamarak egészségére, fertőtlenítő szert kell tartaniuk, és beteg, legyengült állatot sem lehet dolgoztatni. A szamaraknak megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot és vizet kell biztosítaniuk. 

Az állatvédők azonban nem elégedettek, azt szeretnék elérni, hogy teljesen tiltsák be, hogy a csacsikat a turistákat és nehéz csomagokat cipelésére használják Szantorinin. 

Imerovigli

336 méterrel ez a legmagasabb pontja a görög szigetnek. Ellentétben a sziget fővárosával, itt kevés a turista. Nem könnyű az út Imeroviglibe a sok és meredek lépcső miatt, a fantasztikus kilátás azonban mindenért kárpótolja az ideérkezőket.

Akrotiri

Szantorini szigetén fekvő bronzkori város, Akrotirit, az "Égei-tenger Pompejijeként" számon tartott régészeti lelőhelyet a ráhullott vulkáni hamu konzerválta. Akrotiri az ún. kükladikus kultúra legjelentősebb központjai közé tartozhatott, ám lakói kénytelen voltak elhagyni az i. e. 17. században a tűzhányó kitörését követő földrengéssorozat miatt. Ez volt a világtörténelem legnagyobb szeizmikus eseménye.

A láva és a vulkáni hamu ellepte a teljes szigetet és vele a települést, ezzel konzerválta az épületeket, az utcákat, de még a bútorokat és a kerámiaedényeket is, ezzel a bronzkori város az egyik legépebben fennmaradt régészeti lelőhellyé vált.

Az ásatások során a megközelítőleg 20 ezer lakost számláló bronzkori kikötővárosban többszintes épületek, utcák és terek kerültek felszínre, nem is beszélve abonyolult vízelvezető rendszerről, vízöblítéses toalettről. A páratlan szépségű freskókkal díszített falmaradványok, bútorok, edények mind a város fejlettségének és jólétének bizonyítékai. A helyiségekben talált különböző tárgyak külső kapcsolatok széles hálózatát feltételezték. Akrotiri kereskedett Krétával, Ciprussal, Szíriával, Egyiptommal. A város élete hirtelen szakadt félbe egy földrengés és egy vulkánkitörés következtében, amelynek nyomán közel 6 méter magas megszilárdult vulkáni anyag maradt hátra, beborítva az egész szigetet és magát a várost is. A megszilárdult hamu naprakészen megőrizte az épületeket és azok tartalmát Pompeihez hasonlóan.

Az 1967-ben felfedezett romokat egy biztonságos acél és fa tető védi.

Nea Kameni vulkánja mentén

A vörös és fekete kőzetek egy vad tájat hoztak létre a kráter körül. Nea Kameni egy kis sziget a kaldera közepén. A 2,5 millió éves vulkanikus eredetű hegyek tetejéről csodálatos kilátás nyílik a kalderára.

Tartomány:Dél-Égei-szigetek
Cím:Szantorini
GPS: 36° 23′ 35.36232″, 25° 27′ 41.43312″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó