Gyulai vár

A 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt. Kerecsényi László és mintegy 2-2,5 ezer várvédője hősi tettet hajtott végre azzal, hogy a nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben a magyar hadtörténetben páratlanul hosszú ideig, 63 napon át tartotta a gyulai várat. (Dobónak és katonáinak 38 napig kellett kitartania Egerben, Zrínyi pedig 34 nap után tört ki embereivel Szigetvárról.)

Az ostromnak Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa, Szulejmán sógora megállapodása vetett véget: a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhasjárvány miatt, szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér. A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták. Kerecsényit láncra verték, előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték.

A gyulai vár körül egykor épített palánkvár korabeli maradványait mutatja be az állandó kiállítás

A történelmi épület emeletének két sarki termében a valamikori palánkfalat - annak kiterjedését, felépítését -, valamint a palánkfal feltárásának folyamatát is bemutatja a várkiállítás, közte a gyulai Almássy-kastélyban találhatóhoz hasonló, de hangot is kiadó, saját fejlesztésű holoprojektorral, amely három dimenzióban mutatja be a korabeli várat és annak szerkezetét.
     
A kiállítótéren az 1566-os török ostrom tárgyait mutatják be, amelyek a vár körül lefolytatott ásatások során kerültek elő, például egy ágyúgolyó és több fegyver is.

A kiállítási tér épít a régészeti és levéltári kutatások eredményeire, így a török ostromkori várnak és az erődítménynek azon részeire, amelyek napjainkban már nem láthatók.

A vár kiállítása az 1566-os ostromot fényvetítéssel megidéző narrált diorámával; egy kiterjesztettvalóság-alapú installációval, valamint az 1566-os és az 1690-es évekbeli várat és környezetét megidéző videóval bővült.

Reneszánsz kori utazóládával gazdagodott a gyulai vár kiállítása

A több száz éves, különleges és értékes reneszánsz kori utazóláda az 1600-as években készült valószínűleg Németországban. 

A láda intarziás, komoly zárszerkezettel és több titkos rekesszel rendelkezik, mintegy 170 centiméter hosszú, 70 centiméter magas. 

A ládát a várúri fogadószobába, Nadányi Miklós várkapitány, a Békés megyei Körösladány megalapítója portréját ábrázoló festmény alá helyezték el.

1566 nyara

1566 nyarán mintegy 30 ezer fős oszmán sereg ostromolta a mintegy 2600 keresztény katona védte gyulai várat. A magyar hadtörténetben példátlanul hosszúra nyúlt ostromnak Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa, Szulejmán sógora megállapodása vetett véget: a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt, szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér.

A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták. Kerecsényit láncra verték, előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték.

Bár a maga korában Kerecsényi tette árulásnak számított, a történettudomány ma már másként tekint rá.

GYULAI VÉGVÁRI NAPOK

Ostrom a gyulai várban. Hagyományőrző egyesületek idézik fel a gyulai vár 1566-os ostromát a Gyulai Végvári Napokon. A háromnapos eseményen a hagyományőrök nemcsak az erődítmény történetének legjelentősebb eseményét jelenítik meg, tisztelegve egyúttal annak hősei előtt, a végvári küzdelmek és a hódoltság korának mindennapjait is bemutatják.