Bázel látnivalói

Bázel Svájc legrégebbi egyetemvárosa, a svájci-német-francia hármashatárnál található, a Rajna két partján.

A város olyannyira különleges, hogy a svájciak szerint, ha az országuk egy teljesen más oldalát szeretné megismerni, akkor érdemes ellátogatnia Bázelbe. A hangulatos várost nem véletlenül nevezik az ország kulturális fővárosának, egymást érik a múzeumok, galériák. Az óváros tele van középkori templomokkal, macskaköves utcákkal és egyedi tervezésű házakkal.

Tavasszal és nyáron, aki teheti, az ideje jelentős részét a folyóparton tölti. Ilyenkor fesztiválokon, utcai bulikon és szabadtéri koncerteken is együtt bulizhatnak a helyiekkel az ide látogatók.

Négy komp több mint 150 éve szállítja egész évben utasokat a Rajna egyik partjáról a másikra. A kihagyhatatlan hajóút során a vendégek megtapasztalhatják, milyen az, amikor látszólag megáll az idő, csend van, és a komp is átadja magát a folyó sodrásának, és úgy viszi át az utasokat a túlpartra.

Még régebbi múltra tekint vissza Svájc legrégibb búcsúja, a több mint 550 éves bázeli őszi vásár, amelynek a belvárosban hét tér és egy vásárcsarnok ad helyet. Az évente megrendezésre kerülő vásárra nem csak a helyiek látogatnak el nagy számban. Külön említésre méltó a parkszerű kialakítású Petersplatz, ahol ilyenkor bódék, vásári és kézműves standok százai kerülnek felállításra. 

A Rajna-parti város társadalmi életére legnagyobb hatást gyakorló hagyomány minden bizonnyal a híres bázeli Karnevál, amely ugyan csak három napig tart, de Basel lakói az év többi 362 napján teljes odaadással készülnek rá. A karnevál idején közel 20 ezer ünneplő vonul végig a város utcáin és sikátorain, zenével és lámpások fényével teremtve csodálatos hangulatot. 

Történelem

Bázel helyén már az i. e. 5. században település állt. A kelta oppidumot (erődöt) az i. e. 1. század környékén emelték itt. A római hódítás után katonai tábor létesült itt, és a település az i. sz. 1. század végére Germania Superior provincia része lett. A római uralom a 3. századra meggyengült, de még a 4. század során is számos alkalommal sikerült visszaverni a germán hódítási kísérleteket.

Az alemann törzsszövetség népei végül 406-ban aratott győzelmük után telepedtek le a Svájci-fennsíkon. Ők, majd később a frankok népesítették be az így ismét virágzásnak induló Bázelt. A város a 7. században saját pénzt is veretett, a 8. században pedig püspökség alapult itt. A római erődöt katedrálissá alakították; Kleinbasel városrész a régi vár-/templomdomb köré épült, ez volt a középkori település magva.

Állatkert

1874 óta működő állatkertet a helyiek „Zolli“-nak becézik. A tizenegy hektáron elterülő állatkertben 600 különböző állat él, amelyek a világ összes tájáról érkeztek ide.

Az állatkert szerepel a Forbes 2022-as listáján, amelyben Európa 8 legjobb állatkertjét mutatták be.

Botanikus kertek

Baselben két botanikus kert is van.

Múzeumok

Bázelt Svájc kulturális fővárosának tartják.

1661 óta itt található a legrégebbi közgyűjtemény, a város világhírű múzeumaival és színvonalas rendezvényeivel a művészeti világ fellegvárává vált.

A városban lépten-nyomon művészetbe botlunk, legyen szó a szinte tökéletesen megőrzött óvárosban tett könnyed sétáról vagy a negyven, szinte minden igényt kielégítő múzeumban történő feltöltődésről. A kínálat a világhírű Fondation Beyelertől a Tinguely Múzeumon, a Baseli Szépművészeti Múzeumon és a Schaulageren át, amely egy múzeum és művészeti raktár különleges ötvözete, egészen a Babaházmúzeumig terjed.

Közel 40 múzeum világhírű kiállításokkal - ez Svájcban egyedülálló, és nemzetközi viszonylatban is elsőrangú. Különböző tematikus területeikkel minden ízlésnek kínálnak valamit, és néhányuk még történelmet is írt.

• A Fondation Beyeler Svájc leglátogatottabb művészeti múzeuma, amely a modern és kortárs művészet első osztályú kiállításaival örvendezteti meg a látogatókat.
• A Museum Tinguely a svájci művész, Jean Tinguely leghíresebb alkotásainak ad otthont.
• A világ legrégebbi nyilvános művészeti gyűjteményében, a Kunstmuseum Baselben pedig Holbeintől Picassóig terjedő műveket, valamint szenzációs különleges kiállításokat csodálhatunk meg.

Bázeli Szépművészeti Múzeum

A múzeum komoly Picasso-gyűjteménnyel rendelkezik. Ezek a festmények egy-két kivétellel, szinte sosem láthatóak
Svájcon kívül, a helyiek ragaszkodnak a művekhez. Picasso iránti rajongásukat jól mutatja egy anekdota is, amely A két testvér és az 1923-ban készült, Ülő Harlekin című alkotásokhoz kapcsolódik.

A két kép eredetileg Rudolf Staechelin gyűjtő tulajdonában volt, aki kölcsönadta őket a bázeli múzeumnak. 1967-ban azonban hirtelen sok pénzre volt szüksége, ezért el akarta adni mindkettőt. A svájciak népszavazást tartottak arról, hogy Bázel megvehesse a képeket, de a városnak ehhez nem volt elég pénze, így az akkori 8,5 millió svájci frankos vételárhoz (ma körülbelül 2 milliárd 600 ezer forint) hiányzó kétmilliót adományokból gyűjtötték össze.

Amikor Picasso értesült a történtekről, további négy képet ajándékozott a múzeumnak: az 1906-ban készült Férfi, nő, gyerek és az 1967-ben festett Vénusz és Ámor, valamint A pár című képeket.

Katedrális (Münster)

A beteges, testi és lelki fájdalomtól gyötört Rotterdami Erasmus Bázelben halt meg, 1536. július 12-én. A katedrálisban temették el, amely csak néhány évvel korábban lett protestáns templom.

A humanista Erasmus több évig tartózkodott Bázelben: 1514-től 1516-ig, 1521-től 1529-ig és 1535-től 1536-ig. 1536-ban, miután a reformáció idején Freiburg im Breisgauban tartózkodott, visszatért Bázelbe, és itt halt meg hetvenéves korában. 1536-ban temették el a székesegyházban. Az a tény, hogy Erasmus katolikus lelkészként kapta meg ezt a tiszteletbeli helyet a református Bázelben, arról tanúskodik, hogy a felekezeti határokat átlépve rendkívül nagy tiszteletnek örvendett. Eredetileg a sírja a középső hajóban, a bástya előtt volt. A 19. században a sírfeliratot áthelyezték a külső északi mellékhajóba, de a sírt csak 1974-ben fedezték fel újra.

A sírfelirat nem az elhunytat ábrázolja, hanem egy 25 soros, aranyozott, vörös márványra festett, latin nyelvű feliratot visel, amely Rotterdami Erasmus érdemeire utal, és felsorolja a három humanista barát, Bonifacius Amerbach, Hieronymus Froben (akinek házában Erasmus meghalt) és Nikolaus Episcopius (püspök) nevét. Ők adták a sírfeliratot, amelyet Hans Mentzinger készített 1538-ban. A medalion az ősi istenséget, Terminust ábrázolja, aki a korlátozás szimbóluma. A latin concedo nulli (senkinek sem engedek) volt Rotterdami Erasmus személyes jelmondata.

Bázeli finomságok: liszleves és cider különlegesség

Basler Mehlsuppe, azaz lisztleves bizarr néve ellenére ne tévesszen meg senkit! A hagyomány szerint a farsang kezdetekor hajnalban különösen népszerű ez a leves. A liszt, zsiradék, húslevesalap és reszelt sajt kombinációjából készült melegítő leves megbolondítva egy kis vörösborral és fűszerekkel nemcsak télen kiváló étel. Nem véletlen, hogy 1861-től a bázeli éttermek étlapjain is szerepel. 

Bázelnek saját almabora is van, aminek íze olyan, mint a frissen szedett alma. Akár 15 különböző svájci almafajtát dolgoznak fel közvetlenül a szedés után, és így a Wilde Maa Craft Cider gyümölcsös, csípős ízű lesz.