Davos: Európa legnagyobb természetes jégpályája

Davosi-tónál, Davos a jeges sportok központja, ahol a jéghokisok, műkorcsolyázók, gyorskorcsolyások, curlingesek és bajor curlingesek számára egy 18 ezer négyzetméter alapterületű, Európában a legnagyobbnak számító természetes jégpálya, egy fedetlen műjégpálya és egy jégstadion áll rendelkezésre.

Európa legmagasabban fekvő városa (1560 méterrel a tengerszint felett) az Alpok egyik leghíresebb téli sportközpontja, ahol közel 60 felvonó és sífelvonó szállítja a téli sportok szerelmeseit a mintegy 300 kilométernyi sípályával rendelkező síterepekre.

A nyári hónapokban számos túra- és kerékpárút vonzza a látogatókat a hegyek világába.

Davos városias és kozmopolita; minden januárban itt tartják a Világgazdasági Fórumot.

A központban a davosi építési törvény előírásai szerint egyszerű, lapos tetős épületek uralják a városképet. Eredetük a szanatóriumokból származik, mivel ez az épületstílus a legfelső emeletig helyet biztosított a pihenő erkélyeknek.

Négy múzeum vizsgálja a "davosi mítoszt

A svájci Davosban négy múzeum szenteli magát közösen a divatos fürdőnapok mítoszának: a Kirchner Múzeum, a Téli Sportmúzeum, a Helytörténeti Múzeum és az Orvosi Múzeum a svájci klimatikus gyógyhely különböző művészeti és kultúrtörténeti vonatkozásait mutatja be, amely a 19. század végén Európa legjelentősebb tüdőgyógyhelye volt.

A "Mythos Davos" címet viselő közös kiállítás 2022. október 30-ig látható a négy davosi múzeumban. A Kirchner Múzeumban a davosi mítoszt övező művészettörténet áll a középpontban.

Ernst Ludwig Kirchner és Philipp Bauknecht művei kerülnek egymás mellé, új perspektívát nyitva a korabeli európai kulturális életre. A jég- és havas sportok az 1865 után Davosban létrehozott kúrákkal egy időben alakultak ki. A Téli Sportmúzeum a különböző sportágak történetét mutatja be.

A helytörténeti múzeumban megtekinthető a "Berghof" szanatórium makettje, Alexander Spengler orvos és Willem Jan Holsboer, a gyógyhely mecénása portréi, valamint néhány korabeli tárgy. Az Orvosi Múzeum pedig Thomas Mann "A varázshegy" (1924) című művéből kiindulva mutatja be a tuberkulózis gyógyítására akkoriban használt rémisztő orvosi eszközöket.