» Magyarország

» Magyarország » Budapest


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Az utóbbi években az adófizetők pénzét nem sajnálva újulnak meg épületek a Budai Várban.


Felújítások a Budavári Palotanegyed területén

Az utóbbi években az adófizetők pénzét nem sajnálva újulnak meg épületek a Budai Várban, köztük a Karmelita épülete, a Főőrség, a Lovarda, zajlik a Csikós udvar zöldítése és akadálymentesítése.

Folyamatosan újítják a lépcsőket, sétányokat, kerteket, a várfalakat körbejárhatóvá teszik, jövőre pedig várhatóan elkészül a Halászó gyerekek kútja a Savoyai teraszon.

A következő években helyreállítják a József főhercegi palotát, a Vöröskereszt egykori székházát és a Honvéd Főparancsnokságot, valamint rendbeteszik a Szent György teret. 

A régi pompájában helyreállított és multifunkcionális rendezvénytérnek szánt Lovardát 2021-ben adták át a környezetének rendezése és akadálymentesítése után. A Hauszmann Alajos által tervezett és 1902-ben felavatott épület a második világháborúban megsérült, és bár helyreállítható lett volna, 1950-ben mégis lebontották.

Budavári Palota

Királyi Palota helyreállítása a legnagyobb projekt, hiszen több mint százezer négyzetméternyi történelmi térről van szó. A Várban lévő intézményeknek, a Nemzeti Galériának, a Budapesti Történeti Múzeumnak és az Országos Széchényi Könyvtárnak, amennyiben költözniük kell, az csak úgy lehetséges, ha lesznek új befogadó épületeik. A palotaegyüttes esetében a külső megjelenést illetően biztosan az 1905-ös állapotokat állítják helyre.

Az épületbelső helyreállítása bonyolultabb kérdés, hiszen függ a majdani funkcióktól is. A kiemelkedő történelmi tereket eredeti állapotban állítják helyre. Ilyen a Szent István-terem, amelyet 2021. augusztus 20-án adták át, valamint idetartozik a Hunyadi-terem, a Habsburg-terem, a trónterem, a bálterem, a büféterem, a fogadóterem, illetve a kápolna a nádori kriptával.

Az államalapító Szent István királyról elnevezett terem a Budavári Palota ékszerdoboza és a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő teljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert reprezentatív terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor olyan kiváló művészei és iparosai vettek részt, mint Thék Endre, Zsolnay Vilmos, Jungfer Gyula vagy Strobl Alajos. A csodálatos helyiség a II. világháborúban teljesen megsemmisült, de most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az eredeti tervek szerint alkotják újra.

Hunyadi-udvar

Strobl Alajos lenyűgöző alkotása, a legismertebb magyar királynak emléket állító Mátyás kútja a reneszánsz udvari élet egyik kedvelt jelenetét, Mátyás király vadászatát jeleníti meg.

 A Hunyadi udvarban álló szökőkút egy sziklatömböt ábrázol, amelyből forrás tör elő. Legmagasabb pontján Mátyás áll vadászöltözetben, lábainál elejtett szarvas, körülötte kíséretének tagjai vadászkutyákkal. A csoport egyik oldalán, kezében sólyommal Marzio Galeotto itáliai humanista tudós, a másikon Szép Ilonka, Vörösmarty Mihály művének szereplője látható.

Strobl Alajos nagyon szeretett állatokat mintázni. A szoborcsoportban tíz állatábrázolás van, amelyből nyolc könnyen megtalálható, a fővadász lándzsáján látható kettő vaddisznófej nehezebben.

A vadászat végét jelző kürtös szobrának megalkotásáért még a szoborcsoport átadása előtt, 1901-ben a Műcsarnok kiállításán állami aranyéremben részesítették az alkotót. Az alkotás túlélt ugyan két világháborút, de az elmúlt évszázadban soha nem esett át olyan rekonstrukción, mint most. Visszakerültek a kutyák pórázai és pótolták Mátyás számszeríjának húrját is, amelyek az eredeti alkotásnak részei voltak.    

Az 1904-ben felavatott Mátyás kútja Strobl Alajos legkedvesebb alkotása volt, és élete egyik főművét jelentette. Amikor Hauszmann megbízást kapott a Budavári Palota újjáépítésére, képzőművészek sorát, köztük Strobl Alajost is alkalmazta a palota díszítésére. Mátyás kútját 1904-ben helyezték a Hunyadi udvarba, a palota Zsigmond-kápolnájának északi oldalfalára.

Turul-szobor

Százhúsz éve magasodik Budapest fölé a Budavári Palotanegyed egyik meghatározó látványossága, a turulszobor. Donáth Gyula művét 1905-ben, a Budavári Palota századfordulós építésének befejező szakaszában állították fel a Habsburg-kapu díszes kerítésének sarkán.

A hatalmas, bronzból készült alkotás karmai között kardot tartva, szárnyait repülésre készítve tekint méltóságteljesen a Duna felé. A magyar eredetmondák legendás madarát ábrázoló szobor a méretei miatt is tekintélyes: magassága 10,5 méter, a szárnyak végeinek egymástól való távolsága 12,5 méter. Kőből készült talpazatát a történelmi Magyarország címere díszíti.

Tartomány:Budapest
Település:Budapest
Cím:Budavári Palota
GPS: 47° 29′ 45.56868″, 19° 2′ 23.28288″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward