Füleki vár

Füleki vár

A vulkanikus bazaltsziklára épült Füleki vár a 16. században a török elleni végvárrendszer fontos tagja volt. 1554-ben azonban az Oszmán Birodalom elfoglalta – a krónikák szerint egy árulás pecsételte meg sorsát. A történet igazságát sokan vitatják, de a legenda máig él. A vár 1593-ban visszakerült keresztény kézre, majd 1682-ben, a felső-magyarországi hadjáratok idején felrobbantották. A pusztulás története összefonódik II: Koháry István nevével, aki az egyik utolsó kapitányként védte az erődöt.

Ma a romok új életre keltek: modern, interaktív kiállítás meséli el az ostromok történetét, a látogatók előtt megelevenednek a janicsárok, és maga Koháry várkapitány „vezeti körbe” a vendégeket a falak között, meséli el az utolsó, végzetes csaták történetét. A vár évente több tízezer látogatót vonz – a történelem itt igazi élő élmény és hagyomány.

Az elmúlt években rekonstruálták a várhoz vezető utakat, új parkolót építettek a turisták számára, felújították a tüzérségi bástyát és a borházat, amelyben új kiállítótermet hoztak létre. Három kazamatát is felújítottak és tettek látogathatóvá a füleki várban.

Létrehoztak egy a régészeti tanösvényt és a várudvarból nyíló kézműves házat, amely hagyományos mesterségek bemutatására, valamint csoportos foglalkozások színtereként szolgál.

A lenti várudvarban lévő, újonnan zsindelyezett, félkör alakú bástyában található tájékoztató panelek a környék várairól nyújtanak értékes információkat.

A nagy befogadóképességű a vár alatti parkolónak a részét képezi a városfal egyetlen máig fennmaradt, felújított bástyájában létrehozott információs pont.

Csontváry

A magyar festészet magányos zsenije, Csontváry Kosztka Tivadar nem egy műteremben, hanem patikában kezdte pályáját. 1884-ben megvásárolta a Fülekhez közel eső közeli Gács gyógyszertárát, amely biztos megélhetést adott számára, és lehetővé tette, hogy később saját vagyonából finanszírozza festői tanulmányait és nagy utazásait. Egy belső hang, saját visszaemlékezése szerint, azt tudatta vele, hogy „a világ legnagyobb napút festője” lesz. Bár még évekig vezette a patikát, tudatosan készült új életére. München, Karlsruhe, Párizs, majd a mediterrán és közel-keleti tájak következtek – monumentális vásznai ezekből az utakból születtek.

Egykori gácsi patikája ma is áll, emlékhelyként őrizve annak az embernek a történetét, aki innen indult, hogy a magyar festészet egyik legkülönösebb életművét hozza létre.

Ferences kolostor

A ferences kolostorban berendezett kiállítás az épület és a ferences rend történetét dolgozza fel, és a várjeggyel tekinthető meg.

Városi Honismereti Múzeum

Jelenleg két múzeum működik a felvidéki városban, amelyek hosszú fejlődésen, átalakuláson és átszervezésen mentek keresztül, és gyűjteményeik révén átfogó képet mutatnak a különböző történelmi korszakokról. Az egyik a füleki várban létrehozott vármúzeum, amely a város történetét térképezi fel az első írásos említéstől a 17. századig, a másik pedig a Városi Honismereti Múzeum, amely tárlata a vár lerombolása utáni várostörténettel foglalkozik. A város múltját a 17. század végétől egészen a 20. század hatvanas éveiig ismerteti.

A múzeum létrehozásának ötlete már 1941-ben felmerült, amikor a füleki zománcgyár előtti légvédelmi óvóhely alapjainak kiásása során egy női csontvázra és bronztárgyakra bukkantak. Drenko József mentette meg az avar kori, tíz darabból álló leletegyüttest, amely azonban a megfelelő letéthely hiánya miatt akkor még a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került.

Időközben az ő vezetése alatt megalakult a várbizottság, amely a Bebek-torony négy emeletén tervezte kialakítani a múzeumot. 1944-ben megkezdődött a történeti, majd régészeti kutatás, viszont a háború megszakította a múzeum alapításának folyamatát és a feltárást is.

Az első múzeumot Füleken 1951-ben hozták létre Járási Honismereti Múzeum néven, amelyet később Városi Múzeummá fokoztak vissza. 1967-ben a városba költözött a Losonci járás Járási Honismereti Múzeuma, és önálló részlegként ehhez csatolták a Városi Múzeumot. 1984-ben azonban a Nógrádi Múzeum az épület nem megfelelő állapotára hivatkozva Losoncra költözött, majd négy évvel később a helyi tárlatot is felszámolták.

A fordulópont 1993-ban következett be, amikor a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma visszarendelte a Városi Múzeum gyűjteményének egy részét a város kezelésébe. A megújult Városi Múzeum tárlata 1994-ben nyílt meg a Vigadó három helyiségében.

2007 áprilisában megalakult a Füleki Vármúzeum járulékalapú szervezet, amely kezelésbe kapta az egykori Városi Múzeum gyűjteményeit és a füleki várat is.

Digitális városkalauz mutatja be Fülek nevezetességeit

Digitális városkalauzt készítettek a felvidéki Füleken, a látogatók a háromnyelvű alkalmazás segítségével megismerhetik a dél-szlovákiai település múltját, valamint régmúltbeli és jelenkori eseményekhez kötődő történeteit.

A térképes navigáció mellett mintegy húsz történelmi helyszínről ad információkat a turistáknak a digitális városkalauz, amelyet a Füleki Vármúzeum hozott létre a Turisztikai Nógrád és Polyána-hegyalja Területi Idegenforgalmi Szervezet együttműködésével, valamint a Besztercebányai Megyei Önkormányzat Régiófejlesztési Ügynökségének 5000 eurós pénzügyi támogatásával.

A mobiltelefonos alkalmazás integrált térképpel rendelkezik, melynek köszönhetően a felhasználók könnyen megtalálhatják a helyszíneket az applikációban, csakúgy, mint az azokhoz kötődő szöveges és képes tartalmakat, amelyek a füleki vár egyes pontjain és a város csaknem húsz történelmi épületén és jelentős helyszínén elhelyezett QR-kódokkal érhetők el.

A várban öt olyan helyen helyezték el a QR-kódos információs táblákat, ahonnan a város minden figyelemreméltó nevezetessége látható. A kisebb méretű panelek közvetlenül az épületeken találhatók, például a Városi Honismereti Múzeumnak otthont adó Vigadó homlokzatán, a városi parkban vagy a református templom és a II. világháborús betonbunker közelében.

A szlovák, magyar és angol nyelvű alkalmazás használata ingyenes.

A szolgáltatás bővítésén tovább dolgoznak a múzeum munkatársai. 2025-től a vár állandó kiállítása audioguide segítségével is megtekinthetővé válik, amely szintén az applikáció része lesz.

Egy másik támogatásnak köszönhetően a Bebek-toronyban WiFi-hálózatot építettek ki, amelyet a digitális vezető használatakor is igénybe vehetnek a látogatók.

Helyreállítják a füleki vár kétszáz éve elzárt részét