Hermannskogel

A Bécsi-erdő részét képező Herrmannskogel a Bécsi-erdő és Alsó-Ausztria határán magasodik az égbe. Az erdős, gerincszerű csúcs a Kahlengebirge hegység fő csúcsa és Bécs legmagasabb pontja. A középkorban még szőlőültetvények borították. A Kogel történelmi helyszín, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tájra.

Online ma, 0.05 óra óta.
Megosztás

Magas hegyek és Bécs – ez valószínűleg ellentmondás. De gyönyörű hegyek érdekes kilátással – ezt kínálja az a tartomány, amely egyben a szövetségi főváros is. Bécs legmagasabb hegye – 544 méterrel – a Hermannskogel a 19. bécsi kerületben. Ez egy hely, ahol a természet, a történelem és a bécsi identitás lenyűgöző módon találkozik. A Kahlengebirge fő csúcsa és a flysch zóna része, a Hermannskogel geológiai szempontból izgalmas betekintést nyújt. Különösen a délnyugati feljárón jól láthatók a jellegzetes, sziklaszerű kvarc- és mészkőrétegek.

A Habsburgwarte a csúcson trónol
Az első írásos említés 1355-ből származik, „Hermannschobel” néven a Klosterneuburgi apátság tizedjegyzékében. A név valószínűleg egy középkori földbirtokosra vezethető vissza. A Hermann név a középkorban gyakori volt. A Hermannskogel hosszú ideig Bécs és Alsó-Ausztria határvidéke volt. A mai napig az országhatár mindössze 150 méterre húzódik a csúcstól északra.

A csúcson trónol a Habsburgwarte, egy 27 méter magas kilátótorony. Ahhoz, hogy oda eljussunk, egy kis fizikai erőnlétre van szükség, mert a kilátóhoz csak gyalog lehet feljutni. De megéri a fáradtságot. A középkori védelmi torony stílusú kilátót 1888-ban az Osztrák Turisztikai Klub építette. Ezt megelőzően a Klosterneuburgi apátság több kérelmét is elutasították, hogy ott kilátót építsenek.

Fotógaléria 11 képpel
Hermannskogel
G. Langegger
„Bécs legmagasabb pontja: Habsburger Warte a Hermannskogel-en” – áll egy táblán.
G. Langegger
Hermannskogel
G. Langegger
Hermannskogel
G. Langegger
Hermannskogel
G. Langegger
Hermannskogel
G. Langegger
Hermannskogel
G. Langegger
Hermannskogel
G. Langegger
Hermannskogel
G. Langegger
Hermannskogel
G. Langegger
Hermannskogel
G. Langegger
1. kép a 11-ből Tovább a fotógalériában
Alapvető pont a mérési hálózatban
A csúcsot csak ideiglenesen szerelték fel egy egyszerű faállvánnyal. 1883-ban az Osztrák Turisztikai Klub Központi Bizottsága úgy döntött, hogy megépíti a kilátót. I. Ferenc József császár végül audiencián jóváhagyta a „Habsburg-Warte” nevet az építmény számára. Az ünnepélyes megnyitón 1889. október 27-én számos képviselője volt jelen a császári háznak és a politikának.

Megközelítés:
A Hermannskogel a 19. kerületben található, és tömegközlekedéssel a Heiligenstadt (U4) metróállomásról a 39A buszjárattal a Sievering végállomásig lehet eljutni. Onnan egy jelzett túraútvonal vezet a Jägerwiese-n át közvetlenül a csúcsra, a Habsburgwarte-hoz. Autóval érkezők számára parkolóhelyek állnak rendelkezésre Sieveringben vagy Cobenzlben.

Kevésbé ismert, hogy a kilátó 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia földmérési hálózatának alapvető pontja volt. Innen térképezték fel az egész birodalmat, ami szinte mitikus jelentőséget kölcsönöz a helynek a földmérés szempontjából. A kilátóteraszán ma is látható a történelmi mérési pont, és tiszta időben a kilátás messze túlmutat Bécsen.

A 19. században a Hermannskogel a bécsi lakosság kedvelt kirándulóhelyévé vált. A hegy lábánál a vadászmező, ahol egykor sokat vadásztak, a túrázók, családok és természetkedvelők találkozóhelyévé fejlődött. A vadászmező ma is népszerű pihenőhely, játszótérrel, vendéglővel és kis állatkertel.

Agnesbrünnl a lottó szerencsés számaival
A vendéglő közelében csobog az Agnesbrünnl forrása, amelyről számos legenda és monda kering. Például az, hogy a víz gyógyítja a szem betegségeket. A 18. században, a számlottó bevezetése után, az úgynevezett „lottó nővérek” állítólag különösen Szent Ágnes napján, január 28-án zarándokoltak az Agnesbrünnl-hez. Remélték, hogy a medence alján lévő forrásvízben meglátják a lottó szerencsés számait. Ez a szokás nyilvánvalóan annyira népszerű volt, hogy ezeken a napokon nagy tömegek gyűltek össze ott.

A lottóval, a gyógyforrással és a zarándoklatokkal kapcsolatos szokások történelmileg dokumentáltak. Az erdei tündérekkel és a kereszténység előtti kultuszokkal kapcsolatos történetek viszont inkább a Bécsi-erdő mondáinak világába tartoznak. De előfordulhat, hogy – ahogy velem is történt – egy gyönyörű pillangó száll le közvetlenül az Agnesbrünnl előtt.

Botanikai kincsesbánya a 19. században
A második bécsi török ostrom idején, 1683-ban a Hermannskogel hegyen táborozott a szász és a Szent Római Birodalom más részeiből érkező segélysereg, amely véget vetett az ostromnak. A Hermannskogel botanikai szempontból is egy kincsesbánya. Már a 19. században is leírtak botanikusok ritka növényfajokat, mivel

Botanikai kincsesbánya a 19. században
A második bécsi török ostrom idején, 1683-ban a Hermannskogel hegyen táborozott a szász és a Szent Római Birodalom más részeiből érkező segélysereg, amely véget vetett az ostromnak. A Hermannskogel botanikai szempontból is egy kincsesbánya. Már a 19. században botanikusok írtak le ritka növényfajokat, köztük különböző orchideákat, amelyek ma természetvédelmi oltalom alatt állnak.

A csúcs felé vezető úton a természet sokféle szépségével találkozhatunk, és ezt egy nagyvárosban. A Kogel így sokkal több, mint csak Bécs legmagasabb pontja. Ez egy hely, ahol a természet, a város történelme és a tudomány találkozik, és egy igazi kincs Bécsben.