Kunsthistorisches Museum

Európa egyik legjelentősebb múzeuma páratlan képtárral büszkélkedhet: Vermeer, Velázquez, Rubens, Rembrandt, Dürer, Tizian, Tintoretto képeiben gyönyörködhetünk. Itt látható a világ legnagyobb Brueghel-gyűjteménye (15 kép).

A múzeum a Maria Theresien Platz-on (Mária Terézia-tér) található, szemben a Természettudományi Múzeummal.

A Szépművészeti Múzeum, hasonlóan a vele szemközt álló Természetrajzi Múzeumhoz, amely egyben építészeti tükörképe is, Gottfried Semper és Karl von Hasenauer tervei alapján épült az akkor még császári gyűjtemény elhelyezésére. 1891-ben nyitották meg és máig a világ legjelentősebb műgyűjteményei közé tartozik.

Háromszáz vendég jelenlétében, 1891. október 17-én nyitotta meg I. Ferenc József császár a Bécsi Udvar Szépművészeti Múzeumát, a mai Kunsthistorisches Museumot (KHM). A kiállítóházat 1891. október 22. óta látogathatja a nagyközönség.

A múzeum lépcsőházának mennyezeti freskóit MUNKÁCSY MIHÁLY alkotta (A művészetek apoteózisa). Munkácsy 1865 első felében több mint fél esztendőt töltött Bécsben a Képzőművészeti Akadémia hallgatójaként. A bérház, ahol megszállt (1080 Bécs, Wickenburggasse 7.), ugyanolyan formában áll, mint akkoriban. A "Kunsthistorisches"-ben lévő falfestményt már ünnepelt mesterként, az uralkodóház megbízására készítette több évi munkával. Az 1889-re befejezett kép középpontjában a korrigáló Tizian, jobbra az előtérben pedig Michelangelo áll. A háttérben Munkácsy önmagát is megörökítette.

A képtár mellett jelentős az egyiptomi és antik gyűjtemény is. Az antik gyűjteményben (Antikensammlung) csodálhatjuk meg a 23 színarany tárgyból álló NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSet, amelyet a XVIII. század legvégén találtak meg, s hoztak Bécsbe. Ugyanúgy, ahogyan a szintén ekkor meglelt szilágysomlyói kincset is.

A Kunstkammer három főhercegi gyűjteményt egyesít az 1529 és 1662 közötti időkből. Ezekben a barokk és a reneszánsz kor szokásának megfelelően nemcsak műkincseket, de különféle természettudományi ritkaságokat, távoli földrészek kultúráit képviselő tárgyakat és a korra jellemző műszaki mesterműveket is összegyűjtöttek.  A Habsburg-ház műgyűjtési kultúráját a középkortól a reneszánszig három szekció és három párhuzamos történeti fonal mentén tárják a látogatók elé húsz termen és több mint kétezer kiállítási tárgyon át.

A vitrinekben egyedülálló ötvösmunkák, mesteri szobrocskák, művészi kőedények, elefántcsontból készült filigrán és bizarr alkotások, értékes órák és bonyolult önműködő szerkezetek sorakoznak, köztük például Benvenuto Cellini Salierájával vagy a Krumlovi Madonnával. A Kunstkammerben láthatjuk Mária magyar királynő bronz mellszobrát (a XVI. század közepéről) és a Mátyás királyt ábrázoló márvány domborművet (valószínűleg 1490-ből, Mátyás halála előttről) is.

A gyűjtemény legértékesebb darabja a Saliera, amely egy arany szobrokkal ékesített, 26 centiméter magas reneszánsz sótartó. Az asztali díszt Ceres - a földművelés római istennője - és Neptun - a tenger istene - aprólékosan kidolgozott szobra díszíti. Benvenuto Cellini olasz mester készítette 1540 és 1543 között, I. Ferenc francia király megrendelésére. A rendkívüli ritkaságot 2003-ban ellopták a bécsi múzeumból, és csak 2006-ban került elő. A betörő egy riasztóberendezéseket árusító cég alkalmazottja volt, aki a felújításhoz felállított állványzaton felmászva, egy ablakon át hatolt be a múzeumba. A műkincset elrejtette és tízmillió eurót követelt érte. Végül 2006-ban feladta magát, miután egy köztéri kamera felvételén azonosították mint lehetséges elkövetőt.

A Képtárban elsősorban a reneszánsz kor velencei festőinek ((Tizian, Veronese, Tintoretto), valamint flamand mestereknek (van Eyck, Rubens, van Dyck) a fő művei csodálhatóak meg. Ezenkívül Raffael "Madonna a természetben", Vermeer "A festés művészete" és a világ legnagyobb Bruegel-gyűjteménye is itt található.

Figyelemre méltóak Giuseppe Arcimboldo jellegzetes, növényekből és gyümölcsökből megfestett arcképei, melyek a múzeum egyik jelképének számítanak.

Az egyiptomi gyűjtemény a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű tárlatának számít, a XIX. és XX. században keletkezett adományoknak és ásatásoknak köszönhetően. Legjelentősebb látnivalója III. Thutmosis fáraó szobra és Ka-ni-nisut sírkamrája, de figyelemre méltó a kék kerámia víziló is.

A 700 000 kiállítási tárgyat magában foglaló érmekabinet a Habsburgok gyűjtő szenvedélyének köszönheti keletkezését.

A Kunsthistorisches Museumhoz tartozó Új Hofburgban (Neue Burg) található a Schatzkammer, az Ephesos Múzeum, a Vadászati -és Fegyvergyűjtemény, a Régi Hangszerek Tára.

Belépő 2021: 16 euró/fő, 12 euró/tanuló. 19 éven aluli látogatóknak: a belépés ingyenes.

Megközelítés: Metró: U2 Museumsquartier, U3 Volkstheater. Villamos: D, 1, 2, 46, 49. Busz: 2A, 48A, 57A